Az új uniós klímarendelet 40 százalék helyett legalább 55 százalékos kibocsátáscsökkentést ír elő. Az új karbonelnyelőknek köszönhetően ez az érték akár 57 százalékra is emelkedhet. Az Európai Parlament 442 szavazattal, 203 ellenszavazat és 51 tartózkodás mellett hagyta jóvá a klímarendeletet, amelyről áprilisban született megállapodás az uniós intézmények között. A megállapodásban a 2050-re kitűzött uniós klímasemlegesség már mint kötelező cél szerepel.
A klímasemlegesség azt jelenti, amikor egyensúly van a kibocsátott szén-dioxid, illetve a légkörből kivont és szénelnyelőkben tárolt szén-dioxid mennyisége között. A megállapodásban ez már mint kötelező cél szerepel, túl az európai zöld megállapodásban vállalt politikai elkötelezettségen. A rendelet jogi kiszámíthatóságot biztosít az átmeneti időszakra az európai polgárok és vállalatok számára. 2050 után az Unió arra törekszik, hogy kevesebb szén-dioxidot bocsásson ki, mint amennyit kivon a légkörből – írta az EP sajtóközleménye.
Merészebb célkitűzés 2030-ra
Az Unióban 2030-ig az 1990-es szinthez képest legalább 55 százalékkal csökkenteni kell az üvegházhatású gázok kibocsátását. Ez az érték korábban 40 százalék volt. Az Európai Bizottság emellett a mezőgazdaság és erdőgazdálkodás kibocsátását szabályozó, hamarosan bemutatandó javaslatában növelné a szénelnyelés mértékét. Ezáltal gyakorlatilag 57 százalékra emeli a 2030-as csökkentési célt – írták.
A 2040-es cél az üvegházhatású gázok mennyiségétől függ
A Bizottságnak legfeljebb 6 hónappal a párizsi megállapodásban 2023-ra kiírt globális felülvizsgálat után elő kell állnia a 2040-es célkitűzési javaslattal. A Bizottság meghatározza majd, hogy legfeljebb mennyi üvegházhatású gázt bocsáthat ki az Unió 2050-ig anélkül, hogy veszélyeztetné a megállapodásban rögzített vállalását. Ez az úgynevezett „széndioxid-büdzsé” lesz a felülvizsgált 2040-es cél meghatározásának egyik fontos eleme. A Bizottság 2023. szeptember 30-ig, utána pedig 5 évente felméri, hogy mennyit haladtak az uniós tagállamok a 2050-es klímasemlegesség felé, és áttekinti az ezt célzó nemzeti intézkedéseket.
Az éghajlatváltozással foglalkozó európai tudományos tanácsadó testület
Mivel a jó döntésekhez független tudományos információkra van szükség, ezért a Parlament javaslata alapján felállítanak egy, az éghajlatváltozással foglalkozó európai tudományos tanácsadó testületet. A testület nyomon követi az eseményeket és felméri, hogy jó úton jár-e az európai szakpolitika.
Jytte Guteland (S&D, Svédország) jelentéstevő szerint:
„Büszke vagyok, hogy végre megszületett a klímarendelet. A Bizottsággal való egyezség nyomán legalább 55, de inkább 57 százalékban határoztuk meg a 2030-ig elérendő nettó kibocsátáscsökkentési célt. Én ugyan még messzebb mentem volna, de tudományon alapuló, jó megállapodás született, amelynek nagy hatása lesz. Az Uniónak a következő évtizedben nagyobb mértékben kell csökkentenie a károsanyag-kibocsátását, mint az ezt megelőző három évtizedben együttvéve. Olyan új és bátor célértékeket tűztünk ki, amelyek más országokat is markánsabb fellépésre sarkallhatnak.”
A vita magyar felszólalói
- Tóth Edina (független)
- Rónai Sándor (S&D)
A következő lépések
A megállapodást rövidesen a tagállami szakminiszterekből álló Tanács is jóváhagyja. A rendeletet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételét követő 20. napon életbe lép. 2021. július 14-én a Bizottság egy sor javaslatot terjeszt be az ambíciózusabb 2030-as cél eléréséhez.
A klímarendelet háttere
Az Európai Parlament fontos szerepet játszott egy határozottabb uniós éghajlati törvény megalkotásában, 2019. november 28-án pedig éghajlati vészhelyzetet hirdetett.
