Jön az új szabályozás: eltüntetik a magyar boltokból a hagyományos trappista sajtot

A ma ismert trappista sajtok jó része várhatóan 2020 végére eltűnik majd a boltok polcairól. Az év végén ugyanis már életbe léphet az a szabálymódosítás, melynek értelmében a jelenleginél sokkal szigorúbb kritériumoknak kell megfelelniük a gyártóknak a trappista sajt előállításához. A trappista sajt magyarországi jövőjéről, az árak várható alakulásáról, valamint a magasabb minőségi elvárás követelményeinek teljesítéséről írt szakcikket szemléztük.

A Pénzcentrum még tavaly ősszel járta körül a magyar trappistagyártás jogi szabályozását, és a boltokban kapható sokszor, sokak által kifogásolt minőségét. Ezt az anyagot folytatták idén februárban. A kifogásolt minőséget a Nébih szerint érdemes úgy értelmezni, hogy bár a termékek megfelelnek az élelmiszerbiztonsági elvárásoknak, a kulináris élvezetükkel a hazai fogyasztóknak is sokszor meggyűlt már a baja. Ám a fogyasztók már most is vásárolhatnak minőségi trappistát a magyar boltokban, sőt a jövőben másra már nem is lesz lehetőségük. Korábbi anyaguk következtetése az volt, hogy a Magyar Élelmiszerkönyv (MÉ) I. és II. kötetében egészen más rajzolódik ki trappista és trappista sajtról. Az MÉ I. kötete ugyanis nagyon kevéssé szabályozza azt, hogy milyen sajtterméket lehet trappista sajtként értékesíteni. A II. kötet ezzel szemben már nagyon precíz követelményeket állít a trappista sajt elkészítésével kapcsolatban. Azonban ezeket a gyártóknak csak akkor kell betartaniuk, ha “megkülönböztetett jelzéssel” illetik a terméküket. Tehát “minőségi”; “hosszú érlelésűnek” nevezik.

Sokkal több jó minőségű trappista sajt várható a magyar élelmiszerpiacon - képünk illusztráció
Sokkal több jó minőségű trappista sajt megjelenése várható a magyar élelmiszerpiacon – képünk illusztráció

Ennek értelmében az MÉ II. kötetében leírt kritériumrendszernek már csak a jobb minőségű termékek tudnak megfelelni. Ezek ára és a gyártásuk is drágább. Ezért “minőségi” trappistát sem a hazai, sem a külföldi gyártók nem igazán készítenek. Jelenleg a vállalkozók szinte egyáltalán nem élnek a minőségi megkülönböztető jelző használatának lehetőségével, ugyanis ha jelző nélkül csak a trappista sajt megnevezést használják, akkor az MÉ I. kötetének előírásai alapján tudnak gyártani. Ez kevésbé szigorú, és nincs benne minimum érlelési idő. Ezért a gyártó számára könnyebb az előírásoknak való megfelelés, ugyanakkor a hazai piacon megjelenő termékek meglehetősen heterogének, nem túl fényes minőségűek – válaszolta korábban a Pénzcentrum megkeresésére a Nébih.

Miért nem csak azokat a sajtkészítményeket lehet trappista sajtnak hívni Magyarországon, amelyek megfelelnek az MÉ II. kötetében szereplő kritériumrendszernek?

A portál a korábbi cikk konklúziója után állásfoglalást kért a Nébihtől, arról, hogy tervben van-e az MÉ olyan irányú változtatása, ami feloldaná az évtizedek óta fennálló kettős trappista-mércét?

A hazai piacon található trappista sajtok élelmiszerbiztonsági szempontból mind megfelelőek, érzékszervi minőségük azonban tág határok között mozog. Ilyen jellegű vásárlói reklamációk érkeztek már hivatalunkhoz is. Jellemzően a túl puha (nehezen reszelhető) állományt, az üres ízt és az erjedési lyukak hiányát szokták kifogásolni – közölte a témával kapcsolatban megfogalmazott válaszában a Nébih. A hatóság ezen felül arra is kitért, hogy éppen a “tág minőségi határ között mozgás” miatt vált szükségessé az MÉ módosítása a trappistát illetően.

Tekintettel arra a fogyasztói igényre, hogy a trappista állandó minőségű legyen, az Agrárminisztérium irányítása alatt működő Magyar Élelmiszerkönyv Szakbizottság 2019-ben kiegészítette a MÉ I. kötet 1-3/51-1 számú előírását a trappista sajtra vonatkozó fejezettel. A leírás a fizikai-kémiai paraméterek meghatározásán túl magába foglalja a sajtok alakjának és az elvárt érzékszervi tulajdonságoknak a meghatározását is – írta a Nébih. Mindez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az új szabályozás hatályba lépése esetén már csak azokat a sajtokat lehet trappistának nevezni, amit ma nagyjából az MÉ. II. kötete tartalmaz elvárás szinten a “különleges” trappista sajtokkal szemben. Az MÉ I. kötetének trappista fejezetének új módosítása tehát magában foglalja majd a jelenlegi MÉ II.-ben szereplő kritériumok jelentős részét.

Ma még ekkora a különbség a két trappista-feltételrendszer között:

Az MÉ I. kötete így fogalmaz trappista téren: tejből, valamint engedélyezett összetevőkből vagy azok egy részéből, a jellegének megfelelő kultúra hozzáadásával, enzimes alvasztással, a tejfehérje részleges vagy teljes koagulálásával, savóelvonással – membrán szeparációs technológiával gyártott sajt esetén permeátum elvonással – előállított szilárd vagy fél-szilárd termék, amelyben a savófehérje-kazein arány nem haladja meg a tejben lévőt, és amelyet rövidebb-hosszabb ideig érlelnek. A cikk szerint tehát a gyártóknak óriási a mozgástere abban, hogy jelenleg milyen sajtot neveznek trappistának.

Az MÉ. II. kötetében a következő kritériumok szerepelnek jelenleg:

A Trappista sajt tehéntejből, tejsavbaktérium-színtenyészet és alvasztóenzim, esetleg kalcium-klorid, kálium- vagy nátrium-nitrát és természetes színezék hozzáadásával készített, sózott, érlelt, jellegzetes érzékszervi tulajdonságú, oltós alvasztású, félkemény, erjedési lyukas sajt.

A következő paramétereknek kell megfelelnie:
  • A kéreg jól gondozott, sima, színe aranysárga esetleg aranybarna, enyhén zsíros vagy nyirkos tapintású;
  • Fóliába vagy paraffinba csomagolt, egész sajt: korong vagy hasáb alakú, az alap- és fedőlapja sík, oldalfelülete enyhén kidomborodó, a fólia vagy paraffin sértetlen, egyenletesen simul a sajt felületére;
  • A sajttészta egyenletesen halvány- vagy szalmasárga színű, a metszéslapon egyenletes eloszlásban nagyszámú kis- és közepes méretű röglyuk látható;
  • Jól vágható, rugalmas, hajlítható, szájban elomló (állomány);
  • Jellegzetes, enyhén aromás, idegen szagtól mentes (szag);
  • Jellegzetesen zamatos, enyhén savanykás, kellemesen sós, telt, idegen íztől mentes (íz).

A változtatás után a magyar vásárlók egy sokkal jobb, állandóbb minőségű sajttal találkozhatnak majd a boltokban.

Mikorra várható mindez?

A Nébih tájékoztatása szerint 2020 év végére várható a módosítás hatálybalépése. Amennyiben tehát minden a tervek szerint halad, akkor 2021-ben már egy sokkal korrektebb minőségű trappista sajttal találhatják szembe magukat a hazai vásárlók.

Mennyibe fog kerülni?

A cikk szerint a Magyarországon értékesített trappista sajtok 80 százalékát akció keretein belül értékesítik. Ez óriási mennyiséget jelent. Mindez azért van így, mert a kereskedelmi láncok vásárlócsalogató volumen termékként kezelik a magyar trappista sajtot, így azonban az emberek fejében az a kép él, hogy a trappista kilónkénti ára 1300 – 1600 forint. Ez azonban normál fogyasztói áron inkább 2000 forint körül mozog. Az akciós és a normál fogyasztói ár közötti nagy különbség nincs jó hatással a trappista sajt normál, tervezhető, kiszámítható és folyamatos értékesítésére. A jövőben hosszú távon mindenki, így a fogyasztók is jobban járnának, ha az akciós és a normál árak közelítenének egymáshoz – mondta el a Pénzcentrumnak, az Alföldi Tej Kft. sajtgyártó-üzemének bejárásakor Dobrovoczky István, a cég értékesítési és marketing igazgatója. A szakember szerint a jogszabály-módosítás következtében nem fognak szükségszerűen kilőni a trappista árak Magyarországon.

A mostani árak környékén, jobb minőségű trappista sajttal fognak találkozni a hazai vásárlók. Mi például már most olyan sajtot gyártunk itt az üzemben, ami majd az új jogszabályi elvárásoknak is megfelelne, mindezt 2 000 forintos kilós normál fogyasztói áron. Mégis ott vagyunk a boltok polcain, ahol a minőségi termékeknek is van és lesz helyük a jövőben is – mondta.

Tehát az árak várhatóan nem fognak számottevően és hirtelen megemelkedni, miközben általában véve az új szabályozásnak köszönhetően jobb lesz a sajtok minősége . Ráadásul mindez úgy fog megvalósulni, hogy várhatóan kevesebb import-trappista érkezik majd az országba – írták.

Share Button

Kapcsolódó cikkek

Asszonyélet: Sajtkészítés bolti tejből A következő receptet az interneten, böngészés közben találtam és megakadt rajta a szemem. Házi tejből készítettem már sajtot, de boltiból még nem, így...
Nem sikerült megállítani az áfacsalt import tej be... Legalább is ezt mondják szakértők, akik szerint leginkább a cseh és a szlovák import az érintett. Így az orosz embargó és a tejkvóta megszüntetése mia...
A szépvíziek csodája, azaz összefogással minden le... Pár héttel ezelőtt lehetősége volt munkatársunknak ellátogatni Hargita megye egyik falujába, ahol betekintést nyerhetett a Szépvízi tejfeldolgozó üzem...
Jó hír a sajtkedvelőknek Folytatódik a Nébih Szupermenta elnevezésű terméktesztje. Legutóbb a trappista sajtok kerültek laboratóriumba. A 26 ellenőrzött tétel szépen vizsgázot...
Mélyről a magasba tör a magyar tejágazat 1-2 évvel ezelőtt még tüntetésektől volt hangos Budapest, ahol tejtermelők hallatták hangjukat az ágazat kilátástalan helyzete miatt. Mára ez már csak...
Nem lehet tej, ami nem állati eredetű A boltok polcain egyre többször látni növényi eredetű termékeket vaj, sajt, joghurt megnevezéssel. Egy német szövetség elégelte meg ezt, majd eljárást...