Az idei, járványhelyzettel és egyéb kihívásokkal terhelt 2020-as esztendő végének egyik legfontosabb agrárgazdasági híre, hogy egyhangúlag megszavazták az Európai Unió hosszú távú költségvetéséről és a koronavírus-járvány okozta károk helyreállítását célzó pénzalapról szóló megállapodást. Az elfogadott dokumentum két elemből áll: a 7 éves költségvetésből, ami 1074 milliárd eurós keretösszeget jelent; valamint a helyreállítási programból, ami 750 milliárd eurót tesz ki.
A koronavírus-járvány okozta károk helyreállítását célzó pénzalap egy része (500 milliárd euró) vissza nem térítendő támogatásként kapják a tagállamok, a másik fele (360 milliárd euró) azonban kedvezményes kamatozású hitelként jelenik meg – írta az Agrárágazat. Angela Merkel, az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét betöltő Németország kancellárja szerint a költségvetésről és a helyreállítási alapról szóló vita a kölcsönös bizalom légkörben zajlott. Ez azt bizonyítja, hogy a tagállamok között húzódó, gyakran mély ellentétek ellenére – nyílt párbeszéd mellett – minden álláspont érvényesülhetett – írták. A gyakorlatban 2021. júliusától szabadulnak fel a program finanszírozási keretei.
A helyreállítási program pénzeszközeinek felhasználására három területen van lehetőség:
- a tagállami beruházások és reformok támogatása;
- a magánberuházások ösztönzése;
- az egészségügy, a kutatás-fejlesztés és a humanitárius segítségnyújtás felkarolása.
Magyarország – csakúgy, mint az uniós költségvetésből – a fenti alapból is jelentős uniós támogatásra számíthat.
Ezt kapja a magyar mezőgazdaság
A Közös Agrárpolitika (KAP) pilléreihez fix támogatási összegeket kapcsoltak. A 2021 és 2027 közötti időszakra a KAP első pilléréhez (közvetlen támogatás) 258,6 milliárd eurót rendeltek, a második pillér (vidékfejlesztés) 77,5 milliárd euróval gazdálkodhat. Az Európai Unió mezőgazdasági költségvetésén kívül a következő 2 évben 8 milliárd euró támogatás érkezik a koronavírus-járványhoz kapcsolódó helyreállítási alapból. Ennek közel egyharmadát 2021-ben, a fennmaradó 70 százalékot 2022-ben biztosítják az agrárszektornak. Az összegek felcímkézve fognak érkezni: 33 százalékát klíma-, környezet- és állatvédelmi intézkedésekre kell fordítani. 55 százalékát a mezőgazdaság digitális fejlesztésére és a regionális piacok erősítésére szükséges költeni.
