Egy állatfajta eredete rendszerint egyértelmű. A lipicai ló esetében azonban ez nem így van. Horvátország és Szlovénia is sajátjának tekinti a fajtát, kérdés, kinek van igaza?
Horvátországban 2018-ban tizenegy új bélyeget dobnak piacra, ezek közül egyiken a lipicai ló szerepel, mint horvát lófajta. Legalább is a horvátok szerint, ugyanis Szlovéniában ezt nem így gondolják.
A lipicai lovakat több országban, például Magyarországon, Olaszországban és Horvátországban is tenyésztik. Ehhez képest azonban a lipicai fajta eredetiségét igazoló törzskönyvet (méneskönyv) az európai uniós jogszabályok szerint csak a szlovéniai Lipicán és az ausztriai Piberben adhatnak ki.
Épp ezért a szlovénok nemzeti szimbólumként tekintenek a fajtára, amely még a 20 centes pénzérmén is helyet kapott. Közben viszont Horvátország úgy tartja, hogy a lipicai fajta horvát származású, kulturális örökségként tekintenek rá.
A fajta tenyésztése egyébként a 16. században kezdődött az akkori Habsburg Birodalom területén, a mai Lipica (Szlovénia) városában. A lipicai ménes egy részét a napóleoni háborúk idején menekítették a horvátországi Djakovóra, ahol 1805 óta tenyésztik a fajtát – innen eredhet a horvátok lipicai ló szeretete. A kérdésre azonban, hogy melyik országé a lipicai ló, nem tudni, ki fog kielégítő és végleges választ adni.
Horvátország és Szlovénia között egyébként több vita is folyt a védett márkanevekről az MTI szerint. Szlovénia korábban a kranji kolbász ügyében nyert pert Horvátországgal szemben, így a horvát termelők ezen a néven 2030-ig vihetik csak a piacra terméküket, és addigra új nevet kell találniuk a készítménynek.
