Békés megyében már tárolóban az őszi árpa és a repce; a közepesnél is jobb lesz az idei búza; debreceni kutatók vizsgálhatják a tokaji borok gyógyhatásait. Következzenek a hét legfontosabb hírei.
Békés megyében már végeztek a gazdák az őszi árpa és a repce betakarításával. Az őszi árpa minősége jobb lett a vártnál, ezért a korábbi 36 ezer forintos felvásárlási ár 38-41 ezer forintra emelkedett. A betakarított árpa egy részét már értékesítették a gazdák a kereskedőknek, de vannak, akik a magasabb ár reményében még kivárnak az eladással. Repce esetében a termésátlag lett jobb, mint amit előre vártak a gazdák, a megyei átlag hektáronként 2 tonna felett van. A repce felvásárlási ára jelenleg 113-118 ezer forint/tonna között mozog. Megfelelő idő esetén a hét végére az őszi búza, a rozs és a tritikálé betakarítása is befejeződhet a hét végén.
A jövőben debreceni kutatók fogják vizsgálni a tokaji borokat – állapodott meg erről a Debreceni Egyetem vezetősége és Mád község polgármestere. A megállapodás az oktatásra és a kutatásra nézve is pozitív hatással lehet, mivel Mád polgármesterének régi vágya, hogy tudományosan is alátámassza a tokaji borok különlegességének okát. Az együttműködésben Mád az infrastruktúrát szolgáltatja, míg a Debreceni Egyetem a kutatásért felelős személyeket. A kutatók azt fogják vizsgálni, hogy milyen biológiailag aktív komponensek hasznosulnak akkor, ha például furmintot vagy hárslevelűt iszunk. Ezeknek a boroknak számos népbetegség gyógyításában lehet fontos szerepük, ilyenek többek között az elhízás, a cukorbetegség, vagy a szív- és érrendszeri megbetegedések.
Az előrejelzések szerint az idén közepesnél jobb búzatermés várható Magyarországon. Az 1 millió hektáron termesztett őszi búza körülbelül 30 százalékát már betakarították a gazdák. Várhatóan az össztermés valahol 5 millió tonna körül lesz, a tavalyihoz hasonlóan. Ezzel a mennyiséggel az ország 1,2-1,3 millió tonnás kenyérgabona szükséglete biztosítva lesz. A 200 ezer hektáron vetett őszi árpa már maradéktalanul lekerült a szántóföldekről, a hektáronkénti termésátlag pedig 5 tonna körül mozgott.
A héten felmerült a dinnye márkázásának ötlete a Magyarországon termesztett dinnyefajták esetén. Céltudatos ember a magyar, mindig a minőségi, megfizethető, növényvédő szerektől mentes terméket keresi és ez a dinnyepiacon is így van. A probléma ott rejlik, hogy dinnye esetében nagyon nehéz ezt megállapítani első ránézésre, ezért lenne érdemes a márkázáson elgondolkodni. Így minden márkázott dinnyéről kialakulna egy kép, egyszerűbbé válna a vásárlás és nem érezné úgy a vevő, hogy zsákbamacskát vásárol a boltban, vagy a piacon.
Agrárhír-összefoglalónk az MTI hírei alapján készült el!
