Fontos feladat a megtermelt gabona minőségének megóvása, a tárolás során bekövetkező veszteség lecsökkentése. A megfelelő időben betakarított, tisztított és kezelt termény a helyesen megválasztott feltételek mellett hosszú ideig gond nélkül tárolható. Lehetőség szerint ezt az ideális állapotot kell a tárolás alatt fenntartani, de a termelők egy része nem figyel erre.
Az Agrárágazat cikkét szemléztük. A biztonságos tárolás leginkább a betárolt gabona hőmérsékletétől és nedvességtartalmától függ, az viszont erős tévhit, hogy az eltarthatóság csak ezeken múlik. A betakarítás idejére az asszimilációs folyamatok befejeződnek, az érés végbemegy, de a mikroorganizmusok mindenkori jelenléte, a betakarítás során történő szemsérülés, a learatott, vagy szárított termény nedvességtartalma, a levegő páratartalma és hőmérséklete együttesen befolyásolják az eltarthatóságot. A termény a tárolóban is élő anyagként viselkedik, ami azt jelenti, hogy a tárolt gabonahalom – legyen az silóban vagy síktárolóban – nedvességtartalma és hőmérséklete a körülményektől függően növekedhet. Ez a folyamat ellenőrizhető és a tárolt gabona szellőztetésével, illetve kezelésével befolyásolható.
Nem kötelező, de erősítheti a gazdák pozícióját a minőségi bizonyítvány.
Gondok a gabonatárolás első fázisában
Az első művelet a gabona tisztítása és szárítása. Fontos, hogy a tisztítást akkor is el kell végezni, ha a gabona szárítás nélkül beraktározható. Kifejezetten sok a szennyeződés a kukoricában. Ez növeli a gombás fertőzés veszélyét, ráadásul a törmelék visszanedvesedése nagyobb arányú, mint a szemeké. Emiatt a törmelékrészek elősegítik a penészgombák szaporodását.
Az SGS cég mérésekkel, többek között gabonavizsgálati módszerekkel foglalkozik. Párkányi Gábor, a cég üzletágvezetője a termény keverékességére is felhívta a figyelmet:
Elvileg 2 százalék alatti értéknek kellene lennie, de érdemes 1 százalék keverékesség alá tisztítani. Ugyanis ezek a kis magvak vagy tört szemek kitöltik a szemek közötti légrést, ennek következtében már a szellőztetés sem lesz megfelelő hatásfokú. Sőt, egy esetleges gázosítás sem éri el a célját.
Párkányi Gábor
A szakértő szerint ami nem kötelező, az gyakran már nem is tűnik elvárhatónak, sőt észszerűnek sem.
Jelenleg Magyarországon a termelő nem köteles minősítést készíttetni, így eladáskor gyakran abban a hitben van, hogy az adásvétellel a felelőssége is megszűnik, pedig az szerződésfüggő. Például egy 100 tonnás tétel felvásárlásával 1.500 tonnára egészült ki egy tétel, amiről csak később derült ki, hogy toxinnal fertőzött. Az összesen 5 beszállító közül 4 rendelkezett minőségi bizonyítvánnyal, azonban már a minták nem voltak meg, tehát annak a 4-nek sem lehetett ellenőrizni az eredményét. Így egyértelműen az ötödiknek, azaz a laborvizsgálati eredmények nélkül érkezőnek kellett vállalni a felelősséget a fertőzésért, aminek költsége a tétel nagysága miatt addigra óriásit emelkedett. A minőségi bizonyítvány nem kötelező, de a termelő birtokában lévő saját, igazolt adatok már más tárgyalási pozíciót is jelenthetnek. A betárolás és kitárolás között történő minőségromlás a tárolást végző fél felelőssége, ezt szerződés rögzíti. Épp ezért is célszerű figyelmet és időt fordítani a heti monitoringra. A betárolt terményben lévő gombák ugyanis a szárítástól függetlenül is továbbélnek. Tehát van anyagcseréjük, így toxin képződik. A toxintartalom pedig idővel, a betárolás alatt akár a többszörösére is nőhet.
Sajnos a piac egyelőre megengedi a lazább hozzáállást, és önszántából nem fog mindenki jelentkezni. Jelenleg a termelők nagyjából fele már kéri a vizsgálatokat, de az ő esetükben is jókora részük csak azért, mert ez már a felvásárlás feltétele. Pedig a termesztési munka egészének „bizonyítványa”, a termény minőségének igazolása rendkívül fontos tényező lehet az áralkuk esetében, illetve a terménykezelési fázisok felelősségének meghatározásánál. Még ha nem is kötelező, de nagyon is megéri.
Hogy ne legyen pánik: betároláskor ki kell szűrni a szennyezett tételeket
Párkányi Gábor a „Termények mintavétele, minősége és a befolyásoló körülmények” címmel tartott előadást a Magro KUKORICA és BÚZA Konferenciasorozatán. A szakember a raktározási problémákon kívül arról is beszélt, hogy mire érdemes odafigyelni annak érdekében, hogy a mintavétel is reprezentatív lehessen. Ugyanis nagyon lényeges, hogy a terményből megfelelő átlagmintát tudjanak venni, valamint az, hogy tárolás alatt ne legyen állag- és kondícióprobléma, illetve érték- és mennyiségi veszteség. Kiderül majd az is, hogyan lehet elkerülni a penészes foltok és kérgek kialakulását a betárolt gabonákon. A szakembert korábbi anyagunkban a terménytárolásról és a mintavételezésről kérdeztük.
