A felszíni vízkezelés elmulasztása jelentős termésveszteséggel járhat és természetkárosító hatású is lehet. Ezen költséges káresemények ellen jelentenek megoldást a vízvezető csatornák, amelyek vízátvezetés, vízpótlás, belvízelvezetés, valamint mezőgazdasági és egyéb vízszolgáltatás ellátására alkalmasak. A felszíni vízrendezési szolgáltatás lehetővé teszi az átjárható vápák kialakítását, a kialakított vápák pedig termelésbe vonhatóak. Leírtuk, miért jó a vápanyitás.
Üzemközi vízrendezési művek
Ezek a felszíni vízvezető csatornák egyidejűleg több vízgazdálkodási feladat (vízátvezetés, vízpótlás, belvízelvezetés, mezőgazdasági és egyéb vízszolgáltatás) ellátására alkalmas vízilétesítmények. A műveket úgy kell méretezni, kiépíteni és fenntartani, hogy a mértékadó vízhozamot kiöntés és károkozás nélkül tudják – elsősorban gravitációsan – elvezetni. Ez alól kivételt képeznek az időszakos vízvisszatartásra kijelölt területek. Fontos, hogy a felesleges csapadék- és talajvíz befogadó víztestbe való vezetéséről a területhasználó köteles gondoskodni. A területhasználó szükség esetén szintén köteles gondoskodni a többlet-vízhozam visszatartásáról. Vis maior káresemény bekövetkezése esetén a kármentesítést a területhasználatnak megfelelően vízkormányzással, vízvisszatartással, szivattyús átemeléssel kell biztosítani. Belvízcsatornának nevezik a belvizek elvezetésére szolgáló, meghatározott vízszállító képességű ásott medret, az egykori természetes vízfolyást, esetleg a földmunkával kibővített medret – írta a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara.
Üzemi, táblán belüli vízrendezési mű
A szántóföldi növénytermesztésben a környezet kímélésén és a költségek csökkentésén túl a homogén növényállomány létrehozása és fenntartása a legfontosabb cél. Ennek egyik alapvető feltétele a megfelelő szántóföldi körülmények kialakítása. Ez magába foglalja a felszíni vízkezelést, melynek elmulasztása jelentős termésveszteséggel és természetkárosító hatással járhat. A felszíni vízrendezési szolgáltatás megoldást nyújt ezekre a gondokra, ugyanis lehetővé teszi a átjárható vápák kialakítását. Ez elsősorban erre a célra kialakított vápanyitó munkagéppel történik.
Az átjárható vápák kialakítása a megfelelő lejtés, illetve az adott vápa rézsűkialakítás biztosítása érdekében több menetben történik. A vápák kialakítása során a vápákból kikerülő talaj a tábláról nem kerül ki, mivel azt a munkagép a táblán egyenletesen szétteríti. A kialakított vápák – azok teljes mértékű átjárhatósága miatt – ráadásul termelésbe vonhatók. Azokon tápanyag-gazdálkodás folyhat, így a talaj termőképessége fokozható és ott talajképző, humuszosodási folyamatok mehetnek végbe.
A kivitelezéssel megvédhető a termőföld, ugyanis a belvíz káros hatással van a talaj termőrétegére és annak fizikai tulajdonságaira. A felszíni víztöbblet továbbá káros kilúgzási, illetve tápanyagtranszport folyamatokat indíthat el. A 3D belvízelvezetés technológiáról ezen a hivatkozáson lehet egy bővebb szakcikket olvasni.
A vonatkozó vizes jogszabály:
A vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló 147/2010. (IV. 29.) Kormányrendeletben lehet részletesebben megismerni.
