Jóban kell lenni a méhészekkel!

A gyümölcsfákkal rendelkező gazdákra kifejezetten igaz a cikk címe, ugyanis kertész és méhész egy célért dolgozik. A méhekre ugyanis a kertekben nagy szükség van, talán manapság nagyobb, mint régen. 

A kertésznek feltétlenül szüksége van a méhek virágport és nektárt gyűjtő tevékenységére, amely nélkül a gyümölcsfák, a szőlő, a zöldségfélék és a virágos növények nem termékenyülnek meg, nem érlelnek magot. A méhek munkáját csak a növénynemesítők pótolhatják azzal, hogy úgynevezett öntermékeny fajtákat állítanak elő, amelyeknek virágai a saját pollenjükkel termékenyülnek meg.

Méhek nélkül nem ehetnénk ennyi finom zöldséget és gyümölcsöt
Méhek nélkül nem ehetnénk ennyi finom zöldséget és gyümölcsöt

 

Régebben a termesztett és a szabadban élő növények virágait a vad rovarok (darazsak, legyek, pókok, lepkék, bogarak stb.) is megtermékenyíthették, de ezek a légszennyezés és a vegyi növényvédelem következtében olyan mértékig megritkultak, hogy a virágok megporzásában napjainkban alig van jelentőségük. A nagyobb területű gyümölcsösökben most is szokásos, hogy vándor-méhészekre bízzák az alma, a körte, a kajszi- és az őszibarack, valamint a szilvafák virágainak a megtermékenyítését. Fontos szerepet játszanak a méhek a repce, a mustár, a napraforgó gazdaságos termelésében és a vetőmagtermelésben is.

A méhek időrendje

Örvendetes, hogy terjedőben van a mézontófű (facélia) termelése, mert ez úgy időzíthető, hogy a növény virágzása olyan időszakra essék, amikor a méhek viszonylag kevés virágport és nektárt tudnak gyűjteni. Sok gondot okoz a termelésben a vegyi növényvédelem célszerű megszervezése és időzítése. A kertészeknek feltétlenül be kell tartaniuk azt a szabályt, hogy a virágzó növényeket nem permetezik meg a méhekre nézve életveszélyes növényvédő szerekkel.

Ebben sok segítséget nyújthatnak a hatóságok, amelyek közhírré teszik, hogy mikor lehet és mikor nem szabad permetezni! A méhészeknek pedig arra kell törekedniük, hogy a permetezések idejében a méhek ne hagyhassák el a kaptárjukat. Mindez természetesen csak a két, érintett fél egyetértése és együttműködése alapján valósulhat meg.

Ha ez a „bioszimbiózis” kialakul és annak betartását mindkét fél kötelességének tartja, akkor a fogyasztók több és olcsóbb mézet vásárolhatnak az egész évben, és közös munkánk eredményeként mindannyian több és jobb gyümölcshöz, zöldségféléhez juthatunk hozzá.

Forrás: balintgazda.hu

Share Button

Kapcsolódó cikkek

Védekezésre nem alkalmazható növényvédőszerek... Időszerűek a növény védőszeres kezelések, azonban nem minden szer engedélyezett. Sok  szer kárt okozhat a méh állományban és más populációkban i...
MÁRTON JÓZSEF DÍJ a Fenntartható Magyar Mezőgazda... Mindig örülünk, ha a mezőgazdaságban olyan önálló kezdeményezések jönnek létre, amelyek a jobb életet, a kiszámítható fejlődést támogatják. Különösen ...
Július 1-től bírságot ér a parlagfű! A parlagfű nagyon sok ember életét keseríti meg, emellett nem kis terhet ró az egészségügyre sem. Évek óta szervezett keretek között igyekeznek vissza...
GMO: Áldás vagy csapás? Kb. 2 hete adtunk hírt azokról a szerencsétlen indiai eseményekről, tragédiákról melyek hátterében a GMO ( genetikailag módosított növények) ipari alk...
Növény-egészségügyi vizsgálatok támogatása Az egyes növény-egészségügyi vizsgálatok vissza nem térítendő támogatása június 24-től csak az új formanyomtatványon igényelhető. A „Kifizetési kérel...
Varroa atka elleni gyógyszeres védekezéshez igénye... Méhészek figyelem! 6 597 méhész-gazdálkodó részére 632,8 millió forint összegű támogatás kifizetését kezdi meg július 2. hetében az MVH a varroa atka...