A szarvasmarhák algával való etetésével az üvegházhatású gázok kibocsátása 82 százalékkal csökkenthető, derült ki egy új tanulmányból. Ez egészségesebb környezetet, fenntarthatóbb marhahúsételeket – így hamburgereket is – jelenthet a jövőre nézve. A Kaliforniai Egyetem kutatóinak eredményei biztató lehetőséget jelentenek az állatállomány fenntartható termeléséhez az egész világon.
Ermias Kebreab professzor szerint megalapozott bizonyítékaik vannak arra vonatkozóan, hogy a szarvasmarhák étrendjébe kevert tengeri moszat hatékonyan csökkenti az üvegházhatású gázokat, és a hatékonysága az idő múlásával sem csökken. Ez segíthet a gazdálkodóknak a világ táplálásához szükséges marhahús- és tejtermékek fenntartható előállításában.
80 gramm moszat, 82 százalékkal kevesebb metán!
Tavaly nyáron a kutatók tengeri moszatot adtak hozzá 21 húsmarha étrendjéhez, és nyomon követték súlygyarapodásukat és metánkibocsátásukat – olvasható a blog.syngenta.hu írásában.
A körülbelül 80 gramm tengeri moszatot fogyasztó szarvasmarhák ugyanolyan súlyt értek el, mint állománytársaik, miközben 82 százalékkal kevesebb metánt bocsátottak ki a légkörbe.
Az üvegházhatású gázok, köztük a metán a fő felelősei az éghajlatváltozásnak. Az Egyesült Államokban a mezőgazdaság okolható az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának 10 százalékáért, és ennek fele olyan tehenekből és más kérődzőkből származik, amelyek egész nap metánt és más gázokat bocsátanak ki, miközben emésztik a takarmányokat.
Egyenek kevesebb húst az emberek?
Mivel a szarvasmarhák jelentik az üvegházhatást okozó gázok legfőbb mezőgazdasági forrását, sokan azt javasolták, hogy az emberek kevesebb húst egyenek az éghajlatváltozás megfékezésének érdekében.
Kebreab inkább a szarvasmarhák táplálkozását változtatná meg. A földnek ugyanis csak kis része megfelelő növénytermesztésre – magyarázta –. A többsége legeltetésre alkalmas, ezért az állatállománynak létfontosságú szerepe van a bolygón élő hamarosan 10 milliárd ember táplálásában. Mivel az állatállomány metánkibocsátásának nagy része magából az állatból származik, az állat táplálkozása nagy szerepet játszik a megoldásban.
És honnan lesz moszat?
Az ízvizsgálati panel során nem találtak különbséget sem a moszattal táplált marhahús, sem pedig a tej ízében a kontrollcsoporthoz képest. Egy kihívás viszont felmerült: honnan szerezzenek elegendő táplálékkiegészítőt?
Nos, ez a csapat következő tanulmányának témája. A kutatók társintézetekkel, az ausztráliai szövetségi tudományos ügynökséggel, valamint egy tengeri moszat alapú anyagokat gyártó vállalattal együttműködve kutatja ezt a területet.
