Állatorvosi felügyelet mellett kötelezővé tették a fájdalomcsillapító szerek használatát a kanadai állattartó gazdáknak azért, hogy enyhítsék a 2-3 hónapos korban, már megjelent szarvkezdeményekkel elvégzett szarvtalanítással és a 9 hónaposnál idősebb bikák kasztrálásával járó fájdalmakat. A gazdák többsége már belátta, hogy minél későbbre halasztja ezeket a tevékenységeket, annál nehezebben végezhetők el és annál több fájdalommal járnak, valamint sokkal nagyobb visszaesést okoznak az állatok növekedésében. Ezért genetikai oldalról is érdemes megnézni, mit lehet tenni ellene.
Az Agrárágazat cikkét szemléztük, amiben leírják, hogy egyre több termelő alkalmaz valamilyen fájdalomcsillapító módszert fiatalabb borjaknál. Különösen az olyan, nem szteroid gyulladáscsökkentő gyógyszereket, mint a meloxicam, flunixin, ketoprofen. A bevezetőben említett szabályozás elsősorban a késői születésű borjakra, melyeknek vágása későbbre tolódik, továbbá a nem minősült bikák szempontjából jelentős.
Azt, hogy a marha szarvalt vagy szarvatlan, egyetlen gén határozza meg
Ezáltal a szarvatlan genetika használata – ami domináns a szarvaltság felett – jelentősen képes csökkenteni a szarvatlanítás szükségességét. Ám így is generációk kellenek ahhoz, hogy a tenyésztők biztosak lehessenek benne, hogy a szarvatlan vonal nem hordoz recesszív szarvalt genetikát.
Egyéb tulajdonságokat is figyelembe kell venni; ilyen
- az elléslefolyás,
- a növekedési erély,
- a vázszerkezet, és
- a vágási kihozatal.
Egy gén cseréjével megoldható lehet a szarvtalanítás
Amerikai kutatók egy genetikai beavatkozással képesek kicserélni a szarvaltságot hordozó DNS-t a szarvatlanság DNS-ével. A Recombinetics cég Holstein bikából származó sejttenyésztésből indulva cserélte a szarvalt Holstein gént szarvatlan Angus génre. A génszerkesztésből nyert sejteket marha-petesejtbe ültették. Az így keletkezett embriókat recipiens tehenekbe ágyazva egészséges, szarvatlan Holstein bika borjakat kaptak. Ezt a technológiát sikeresen alkalmazták a szuperizmolt gén másolására is a Kék belgából, a Wagyu és a Nellore fajta esetében.
A szarvaltság genetikai szempontból egyszerű tulajdonság. Egyetlen gén által irányított, aminek a helyét a kutatók ismerik, és a pontos mutáció alkalmazásával jól kiválasztható. A szarvaltság/szarvatlanság génje nincs kölcsönhatásban más tulajdonságokkal, így gond nélkül áthelyezhető. Ilyen még a szuperizmoltság és a vágás utáni porhanyósság is. Ezzel szemben a poligénes tulajdonságokat, mint a takarmányhasznosítást, növekedést és szaporaságot számos különböző gén összehangoltan szabályozza. Nem lehet tudni, pontosan mennyi és melyik gének felelősek ezekért a tulajdonságokért, vagy hol helyezkednek el azok.
Dr. Reynold Bergen, a Beef Cattle Research Council (BCRC) tudományos igazgatójának cikkjét Holló Dániel, a Magyar Charolais Tenyésztők Egyesülete (MCTE) tenyésztési mérnöke fordította, a teljes anyagot ide kattintva olvashatja el.
Egy videó a szarvatlanítás folyamatáról:
