Jelentősen csökkent a hazai vágóhidak teljesítménye Magyarországon: minden állatból kevesebbet vágnak, mint tavaly

A hazai vágóhidakon 7 százalékkal kevesebb szarvasmarhát, több mint 1 százalékkal kevesebb sertést és 2 százalékkal kevesebb baromfifélét vágtak 2020 első fél évében a 2019. január–júniusi időszakhoz képest. A baromfiféléknél a liba- és kacsavágás – a madárinfluenza hatásai miatt – jelentősen (48 és 30 százalékkal) visszaesett az egy évvel korábbi alapértékhez képest. Szarvasmarhából 50,7 ezer darabot vágtak le az első fél évben. A levágott állatok élősúlya 26,7 ezer, hasított súlya 13,7 ezer tonna volt. Az élősúly 6,5, míg a hasított súly 7,2 százalékkal volt kevesebb az egy évvel korábbinál.

A marhavágás élősúlyban havonta átlagosan 4400 tonna felett alakult 2020. január–júniusban, míg a legmagasabb havi érték – a januári – meghaladta az 5500 tonnát. A levágott szarvasmarhák 65 százaléka tehén, 20 százaléka bika volt. A tehenek vágása 6, a bikák vágása 8, az üszők vágása 4 százalékkal csökkent a darabszám alapján 2020 első fél évében a bázisidőszakhoz képest. A KSH adatai szerint Magyarország 20,9 ezer tonna export mellett 5,9 ezer tonna élő szarvasmarhát importált 2020 első 5 hónapjában. Az export volumene 2 százalékkal csökkent, az importé több mint negyedével bővült a 2019. I–V. havi értékhez hasonlítva. Az élőmarha-export főként Ausztriába, Horvátországba és Koszovóba irányult,a kivitel 53 százaléka került a három célországba ebben az időszakban. Az import elsősorban Ausztriából, Hollandiából és Németországból érkezett 2020. január–májusban – írta a NAIK-AKI Vágóhidak élőállat-vágása című statisztikai jelentése.

Kevesebb jószágot vágtak le az idei első 6 hónapban a hazai vágóhidak, mint tavaly hasonló időszak alatt - Fotó: Magro.hu, CSZS
Kevesebb jószágot vágtak le az idei első 6 hónapban a hazai vágóhidak, mint tavaly hasonló időszak alatt – Fotó: Magro.hu, CSZS

A KSH-adatok szerint a szarvasmarha-összlétszám 909,1 ezer darab volt 2019. december 1-én, melynek több mint a felét (58 százalék) gazdasági szervezetek tartották. A szarvasmarha-állomány 2018 decembere óta 24 ezer darabbal nőtt, 2018 júniusa óta 1,6 ezerrel csökkent. A tehenek száma 411,7 ezer volt 2019. december 1-én, 9 ezerrel több, mint egy évvel korábban.

Ilyen volt a sertéshelyzet az első fél évben

A magyarországi vágóhidakon 2 millió 260 ezer sertést vágtak le 2020 első fél évében, 1,3 százalékkal kevesebbet (–30 ezer darab), mint 2019. január–júniusban. A hazai vágóhidak területén levágott állatok élősúlya összesen 271 ezer tonna, hasított súlya 218 ezer tonna volt, azaz kis mértékben elmaradt az előző évi értéktől (–0,9 és –1,2 százalék). A volumen 2020. márciusban kiemelkedő volt, kissé felülmúlta az 50 ezer tonnát. Élősúlyban a vágás havonta átlagosan több mint 45 ezer tonna volt. A sertésvágáson belül az anyakocák vágása az előző év első félévi 51,7 ezerről 35 százalékkal, 33,6 ezer darabra esett vissza a 2020. január–júniusi időszakban. Az élő sertés kivitelének volumene 19 százalékkal csökkent, az import 41 százalékkal növekedett a 2020. I–V. havi időszakban 2019 azonos időszakához képest. Az export 12,5 ezer tonna, az import 31,1 ezer tonna volt, vagyis a behozatal több mint a kétszerese volt a kivitelnek. Élő sertés főként Szlovákiából, Horvátországból és Németországból érkezett, a kivitel nagyrészt Romániába, Ausztriába és Szlovákiába irányult a 2020. január–májusi időszakban.

Jócskán csökkent a disznók száma 2 év alatt

A sertésállomány a KSH adatai szerint 2,63 millió volt Magyarországon 2019. december 1-én. Az állomány nagysága a 2018. decemberi létszámtól 237 ezerrel, míg a 2018. júniusitól 205 ezerrel (–7,2 százalék) maradt el. A sertések többségét (82 százalék) gazdasági szervezetek tartották. Az anyakocák száma 155,3 ezer volt 2019 decemberében, az állomány egy év alatt több mint 22 ezerrel csökkent (–12,7 százalék). Az európai országok között – az Eurostat rendelkezésre álló adatai alapján – a 23 millió darabot meghaladó sertésvágásával Spanyolország került az első helyre, ezt követte Németország és Franciaország a 2020. január–májusi időszakban.

A juhok vágása negyedével visszaesett tavalyhoz képest

A magyarországi vágóhidakon levágott juhok száma 17,2 ezer volt 2020 első fél évében, ami több mint 25 százalékos csökkenést jelent az előző év azonos időszakához képest. Anyajuhból közel 2400 darabot vágtak, amihez 117 tonna élősúly tartozott a 2020. január–júniusi időszakban. A KSH adatai szerint a juhállomány 1060,5 ezer volt 2019. december 1-jén, 48,3 ezerrel kevesebb az egy évvel korábbi létszámnál (–4 százalék). Az állomány meghatározó részét, 88 százalékát az egyéni gazdaságok tartották. Az anyajuhok száma 2019 decemberében 781,7 ezer volt, közel 16 ezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban és mintegy 15 ezerrel múlta alul a 2019. júniusi értéket.

Így alakult a baromfivágások száma a hazai vágóhidak adatai alapján

Baromfiból 104,7 millió darabot vágtak 2020 első fél évében, 2,2 százalékkal kevesebbet, mint az előző év azonos időszakában. A levágott baromfi túlnyomó része (84 százaléka) csirke volt, amiből 87,4 milliót vágtak, 5 százalékkal többet, mint 2019 első felében. A baromfivágáson belül a pulykák számaránya 3,3, a kacsáké 11,8 százalék volt. Vágókacsából 12,4 milliót, libából 1,2 millió darabot vágtak 2020 első fél évében. Pulykából 3,5 milliót vágtak 2020. I–VI. hóban. Ez 1 százalékkal több, mint a bázisidőszakban. A KSH adatai szerint a tyúkfélék hazai állománya 30,9 millió volt 2019. december 1-jén, ami 217 ezerrel több, mint egy évvel azelőtt (+0,7 százalék). Az európai országok között (Törökország nélkül) a 477 millió darabot meghaladó csirkevágásával Lengyelország került az első helyre. Ezt követte az Egyesült Királyság és Franciaország a 2020. január–májusi időszakban.

Share Button

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Hogy elsőként értesüljön fontos agrárhírekről, támogatásokról, rendeletekről!

Kapcsolódó cikkek

A 2013-as támogatási évi termeléshez kötött anyate... A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal88/2013 (V.30.) számúKÖZLEMÉNYEA 2013-as támogatási évi termeléshez kötött anyatehéntartás támogatás igényl...
Agrár pályázatokról egyszerűen 1. rész Jelen cikk-sorozat célja, hogy a gazdálkodók számára utat mutasson az Európai Uniós és hazai támogatások igénybevételéhez. Magyarország területének k...
400 milliós támogatás sertésfeldolgozó üzemeknek... Vissza nem térítendő támogatásra pályázhatnak sertésfeldolgozó üzemek a sertéshús feldolgozásának, húskészítmények gyártásának és szállításának techno...
A juh és kecske állatállomány elektronikus jelölés... A juh és kecske állatállomány elektronikus jelölése kapcsán igényelhető támogatásról A juh és kecske állatállomány elektronikus jelölése kapcsán nyúj...
Hírekben gazdag volt és mozgalmas lesz a hét A tartalomból: Programajánló Milliárdos károk, milliárdok a mezőgazdaságban Friss, heti piaci körkép Elkezdődött a Hajdúhét Hajdúbö...
98 millió forint a sertésprogramra 98 milliós forintos forrást biztosít a Vidékfejlesztési Minisztérium a tenyésztést szolgáló technikai eszközök beszerzésére a sertésprogram keretében....