Véget ért a baromfitartók átfogó ellenőrzése. Az egy hetes vizsgálatsorozatot a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) a Baromfi Termék Tanács és a kormányhivatalok együttműködésével hajtotta végre szeptember végén. Járványvédelem szempontjából többségében mindent rendben találtak.
A vizsgálat célja a baromfitartó telepek járványvédelmének ellenőrzése volt. Ez azért fontos, mert az állattartók az előírások betartásával sokat tehetnek az ágazat kockázatok csökkentéséért és megelőzéséért. Ilyen kockázat az újabb madárinfluenza járvány is. A szakemberek a szemlét vegyes tapasztalatokkal zárták. Az auditról a NÉBIH számolt be.
Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megye a központban
A szeptember végi nagyszabású járványvédelmi vizsgálatot azért szervezte meg a hatóság, hogy lecsökkentse a madárinfluenza újbóli megjelenésének kockázatát. A szakemberek elsősorban a madárinfluenzával leginkább veszélyeztetett megyékben mérték fel a baromfiágazat járványügyi készültségét.
A NÉBIH ellenőrei a felkeresett állattartók egyikénél sem tapasztaltak olyan hiányosságot, ami azonnali intézkedést igényelt volna. Minden telep körbe volt kerítve, az állományokat mindenhol zártan, fedett helyen etették. Sehol sem lépték túl az előírt telepítési sűrűséget, így – ha azt a járványügyi helyzet megkövetelné – megvalósulhat az állatvédelmi szempontoknak is megfelelő zárt tartás. Csaknem mindenhol megvoltak az állatok és a takarmány nyomon követését biztosító dokumentumok. A takarmányt is úgy tárolták, hogy azzal a vadon élő madarak ne érintkezhessenek. A legalapvetőbb járványvédelmi feltételek ezáltal mindenhol teljesültek.
Ötletes járványvédelem
A felelős, átgondolt állattartói magatartás eredményeként az ellenőrök több helyen találkoztak olyan megoldásokkal is, amelyek lehetővé tették, hogy alacsony költséggel, ötletesen valósítsák meg az Országos Főállatorvos előírásait. Ilyen például a kerítés vonalában lévő régi, használaton kívüli épület átalakítása takarmánytárolóvá. Ezt úgy, hogy a takarmányszállító járműveknek ne kelljen a telepre behajtani. Vagy épp fekete-fehér rendszerű öltözőként használtak egy alkalmas módon kettéosztott és működtetett lemezkonténert.
Járványvédelem rossz példákkal
Ugyanakkor voltak sajnos rossz állattartói gyakorlatok is. Ez pedig fokozhatja a madárinfluenzával történő fertőződés kockázatát. Több telepen volt például derékig, vagy mellmagasságig érő gaz, ami kiváló búvó-, de akár fészkelőhelyet is jelent a vadmadarak számára. Több gazdaságban voltak gazdasági vashulladékból, betonoszlopokból, néhol kommunális szemétből álló rakások, kupacok, amelybe szívesen költöznek be az egerek és a patkányok. Volt olyan gazdaság, ahol a lakótér a telep részeként helyezkedett el. Ez pedig indokolatlanul és veszélyesen nagy átmenő forgalmat idézett elő az állattartó telepen. Pedig ezen létesítmények esetében a cél éppen az, hogy a forgalmat csökkentsék.
Szemléletváltásra van szükség
A vizsgálat tapasztalatait összefoglalva érezhető volt a javulás. De az igazi szemlélet- és gondolkodásmód változása még várat magára. Az állattartáshoz kapcsolódó járványvédelmi beruházások megvalósításában és azok mindennapi használatában van még hova fejlődni.
Az állattartók többsége továbbra is csak a hatóság által előírt, az újratelepítéshez szükséges (ellenőrizhető és büntethető) minimum feltételeket teljesíti. Bár a felkészültség javult az előző néhány évhez képest, emiatt még mindig nem éri el a hatékony és az eredményes járványvédelem szintjét, amivel elkerülhető lenne egy, a tavalyihoz hasonló méretű járvány kialakulása. A valódi változáshoz még hosszú évek munkájára lesz szükség az állattartók, az integrátorok, a különféle szakmai szervezetek és a hatóság részéről is.
