„Januárt, ha eső veri, kamra, erszény megszenvedi”

Az újévhez annyi népi megfigyelés tartozik, hogy egy cikkbe nem is tudtuk volna összesűríteni egész januárhoz kapcsolódó babonákat. Mivel így is rengeteg szokás alakult ki, ezért összeszedtük az állatokat, a termést és az időjárást érintő, az esztendő további részére előre jelző fontosabb napokat.

Rögtön újév másnapján, Makár napján következtethetünk az év egy másik hónapjának időjárására. Amilyen ugyanis az év 2. napjának időjárása, olyan várható majd szeptemberben.

Talán az év első ismertebb napja január 6-a, Boldizsár. Ekkor tartják sokan ugyanis a Vízkeresztet, amikor a karácsonykor állított és feldíszített fát le kell szedni. Mégis ez a legutóbb kialakult szokás, ugyanis számos időjárásjóslás, és termékenységvarázslás is kapcsolódik hozzá.

A január 6-hoz kötődő legfiatalabb szokásunk, hogy vízkeresztkor szedjük le a karácsonyfáról a díszeket.
A január 6-hoz kötődő legfiatalabb szokásunk, hogy vízkeresztkor szedjük le a karácsonyfáról a díszeket.

 

Azt, már kevesebben tudják, hogy ha ezen a napon esik eső vagy hó, hosszú, hideg télre készülhetünk. De volt, ahol azt tartották, hogyha ezen a napon esik, akkor nyáron is elegendő csapadék fog esni. Az eső kifejezetten rossz előjel is lehetett, férges lesz a mák. Ha hideg van ezen a napon, rossz termés várható. Ha fagy, akkor messze még a tavasz, de ha enyhe az idő, akkor hamarosan kitavaszodik.

Az állatok egészsége érdekében nagy szerepe volt a szenteltvíznek (háromkirályok vize), meglocsolták őket, de adtak belőle például a gyerekeknek is. Örömmel látott vendégek voltak ezen a napon a papok is. Egy padra tettek zabot, árpát, kukoricát, terítőt tettek rá, és erre ültették a papot. Ez a jól tojó tyúkokat szolgálta. A jó termés érdekében lehetett tenni az asztalra almát, búzát, vagy tollat, hogy az újévben jó szerencse érje a gazdákat mind a termésben, mint az állatok terén.

Hogy jól tojjanak a tyúkok, padra ültették a papot.
Hogy jól tojjanak a tyúkok, padra ültették a papot.

 

A következő időjárást jósló napra 18-ig kell várnunk. A Piroska napján tapasztalt mínuszok még 40 napig kitartanak. Volt, ahol sem lovat, sem marhát nem fogtak be ezen a napon.

Egy nappal Vince (jan. 22.) előtt, ha Ágnes napján hideg van, Vince napján jöhet enyhülés, és eső, ami bőséges szőlőtermést jövendöl. A rossz idő viszont rossz termést ígért. Voltak, akik kifejezetten a jó termés érdekében sok bort ittak ekkor. A kukoricacsövek hosszát is meg lehetett jósolni a jégcsapok hosszából. Úgynevezett vincevesszőből is lehetett következtetni a termésre. Ágat metszettek le, és a meleg szobában, vízbe állították. Amennyire kihajtott, jelezte előre a a várható termésmennyiséget.

Hétköznapi beszélgetéseink során szokott elhangzani a pálfordulás kifejezés. Pál napját, január 25-ét tartják ugyanis a népi időjárásjóslásban a hónap nagy etalonjának. Bármilyen idő legyen is ezen a napon, az fontos előrejelzést tartogathat számunkra:

„Pálfordulás, ha tiszta, bőven terem, mező, puszta,
Ha szeles, jő hadakozás, ha ködös, embernek sírt ás.
Ha pedig havas vagy nedves, lesz a kenyér igen kedves.
Ha fényes Szent Pál, minden termés szépen áll,
Ha Pál fordul köddel, jószág hullik döggel.”

A tiszta idő egyes helyeken jó szénatermést, a szeles idő kevés szénát jövendölt. Ha előjön ezen a napon a medve, és meglátja árnyékát (kisüt a nap), akkor még 40 nap hideg időt jelez előre. Van ahol egyenesen úgy tartották: „Pálkor inkább a farkas ordítson be az ablakon, mint a nap süssön be”. Pál a libákhoz kapcsolódó termékenységvarázslás is kapcsolódik. Volt, ahol megpiszkálták a lúd fenekét, hogy szaporán tojjon.

Share Button

Kapcsolódó cikkek

Mit hoz Sándor, József, Benedek? Az időjárás és a mezőgazdaság kapcsolatára valamint a termés előrejelzésre sok népi hiedelem épül. Megtudhatjuk belőlük, mikor várható jó búzatermés é...
A szeszélyes április, mint időjós Áprilisról sokaknak a szeszélyesség jut eszébe, mégis számtalan mezőgazdasággal és időjárás előrejelzéssel kapcsolatos népi megfigyelés jellemzi ezt a...
Júniusi derült ég bőség, júniusi sár szükség... Az iskolásoknak vakáció. A turizmusnak főszezon. A mezőgazdaságban az aratás kezdete. Június, a naptári év első nyári hónapja mindenkinek mást jelent....
Ha július nem főz, szeptember éhen marad Áldás hava, Szent Jakab hava, Tehéntor, Aratás hava – Sok névvel illetik júliust, amely az agrárszektor számára nagy jelentőséggel bír. A hónap azonba...
„Sűrű eső augusztusban, jó mustot ád a hordóba”... Augusztus hónapra több népi jóslás és megfigyelés is jut, melyek megpróbálják megjósolni, mennyi és milyen termés várható. Mi fűződik Szent Lőrinc, va...
„Olyan lesz egész szeptember, milyen idő jön Egyed... Elérkezett az ősz első hónapja, szeptember. Régi nevén emlegetik, mint a Földanya hava, vagy Szentmihály hava, de van, aki Tigrisként vagy Almaszüret ...