Itt az ideje a palántázás előkészületeinek, de ne siessük el!

Sokan egyre hamarabb szeretnének növényeikkel foglalkozni, és a palántanevelést már jó korán megkezdik. Ezt azonban nem feltétlenül jó elsietni… Hazánkban május 10-e az az időpont, ami után a tapasztalatok alapján már nem kell számítani talajmenti fagyokra. Május 10-e előtt is kiültethetünk palántákat, hiszen a szabadföldben sokkal gyorsabban fejlődnek, csak ekkor a talajmenti fagyra nagyobb a kockázat.

Szerencse kérdése, ha nem kap fagyot a korán kiültetett palántánk, akkor még korábban lesz termés. Ha fagyot kap, akkor vagy elpusztul a palánta, vagy ha túl is éli, akkor a fagy hetekre visszaveti a fejlődését. A kockázat mérsékelhető például fátyolfóliás takarással.

 Ha  előneveljük, ideális esetben üveg vagy fóliasátorban, kevésbé ideális esetben ablakpárkányon a palántákat, akkor azok a május közepi kiültetéskor már jóval fejlettebbek, mint a szabadföldbe vetett társaik
Ha előneveljük, ideális esetben üveg vagy fóliasátorban, kevésbé ideális esetben ablakpárkányon a palántákat, akkor azok a május közepi kiültetéskor már jóval fejlettebbek, mint a szabadföldbe vetett társaik (Fotó: Pixabay)

Az előnevelés előnyökkel jár

Ha állandó helyére, szabadföldbe vetünk zöldségmagokat, akkor azok esetén még hetek telnek el míg kicsíráznak, és mire néhány lombleveles egyedekké cseperednek. Ebbe a stádiumba jó esetben május végére, június elejére érnek el a növények. Ha azonban előneveljük, ideális esetben üveg vagy fóliasátorban, kevésbé ideális esetben ablakpárkányon a palántákat, akkor azok a május közepi kiültetéskor már jóval fejlettebbek, mint a szabadföldbe vetett társaik.

Ennek köszönhetően pedig hamarabb fognak teremni, és szintén emiatt hosszabb lesz a vegetációs idejük, ami általában az első őszi fagyokkal ér majd véget. A koraiság azért előnyös, mert minél korábban tudunk termést betakarítani róluk, az általában annál értékesebb, hiszen a tömegtermési szezon előtt drágábbak a termények. És a hosszabb vegetációs idő alatt több termést hoznak majd, ez is plusz gazdasági hasznot jelent.

Miért nem jó elsietni?

A hobbikertészek leginkább a szobában az ablakpárkányon nevelnek palántákat, és sokszor szembesülnek vele, hogy ezek a növények sokkal gyengébbek, kisebb vitalitásúak, mint azok a vásárolható palánták, amelyeket fóliában, vagy üvegházban neveltek. Ennek oka, hogy a szobai hőmérséklet a csírázás ideje alatt kedvező, ám ezután már nem igazán tudjuk a növényeinknek az optimális feltételeket biztosítani, még egy déli fekvésű jól benapozott ablakban sem.

A csírázáshoz a 23-24 oC az ideális, de utána annak érdekében, hogy ne váljanak nyurgává a palántáink, 6-7 fokkal alacsonyabb hőmérséklet és annyi fény kellene, amit ablakban valószínűleg nem tudunk számukra biztosítani. Minél korábban vetettünk, a csírázást követően annál több idő van még május 10-ig az ideális kiültetési időszakig, tehát annál hosszabb időt lesznek a palántáink a számukra nem igazán ideális körülmények között az ablakpárkányon, kicsit túl melegben, kicsit kevés fényben.

A megnyúló, etiolált palánta szára vékony, idővel megdől, sokkal kevésbé ellenálló a betegségeknek, és kiültetéskor is sokkal könnyebben éri károsodás, például napégés.

Ezt a problémát elkerülendőv vagy a kedvezőtlen hatásokat csökkentendő három dolgot tehetünk. Ha kikelt a növény, és a szikleveleken kívül már az első lomblevél is megjelent, próbáljuk minél naposabb helyre tenni a lakásban, és ezzel együtt a szobahőmérsékletnél hűvösebbre is, hiszen a megnyúlás legjobban a meleg és az elégtelen fény együttes hatása miatt alakul ki. A harmadik módszer, hogy ne vessünk túl korán, például márciusban, csak április közepén. Így kisebbek lesznek a májusban kiültethető palánták, de sokkal kompaktabbak, egészségesebbek.

 Így időzítsünk

Nagyon fontos, hogy a magokat csak olyan mélyre vessük, ahonnan ki tudnak jönni a talajból, általában elegendő, ha körülbelül annyi vagy kicsivel vastagabb földdel takarjuk a magokat, mint azoknak a vastagsága. Az apró szemű magoknak megfelelő, ha a laza talajba csak belapogatjuk. Az elvetett és benedvesedett magok a csírázásig nem száradhatnak ki, tehát addig tartsuk a talajt folyamatosan nedvesen. Ezt nem csak öntözéssel érhetjük el, sokszor az is elegendő, ha fóliával takarjuk a vetést, így a nedvesség nem párolog el a kelésig.

Az egyes zöldségfajok és -fajták különböző idő alatt csíráznak, a paradicsom 6-7, a paprika 7-14, a káposztafélék 8-11, a dinnyék és uborkák 3-8 nap múlva kelnek ki. Ha magasabb hőmérsékleten tartjuk őket, akkor ez az idő rövidülhet, ha hűvösebb helyen vannak, akkor hosszabbodhat.

A vetésidőre számoljuk még rá a csírázás idejét és arra még körülbelül három hét tovább nevelési időt. Ezek ismeretében, ha eldöntöttünk, mikor akarunk kiültetni, ennyivel hamarabb vessünk.

(Forrás: magyarmezogazdasag.hu)

Share Button

Kapcsolódó cikkek

Agrodat – Adat. Tudás. Fejlődés. Az Agrodat projekt célja egy növénytermesztési döntéstámogató rendszer megvalósítása, valamint egy tudásközpont létrehozása, melyek segítségével a gaz...
A sikeres palántanevelés titkai Sokan el sem gondolkodnak ezen, mondván, hogy a piacon életerős palántákat lehet venni nem is túl drágán, minek vesződni a palántaneveléssel? Pedig ni...
Erre figyeljen palántaültetéskor Ahhoz, hogy jó legyen a termés, nem elég jó palántát nevelni, az ültetésre is komoly figyelmet kell fordítani. Ugyanis ekkor dől el, hogy mennyit fog ...
Nagyon olcsó anyag védheti meg a növényt a palánta... A palántanevelés során gyakran előfordul, hogy a korábban kikelt palánták szára elvékonyodik, megbarnul, a növénykék elfeküdnek a talaj felszínén, ma...
Márciusi munka a kiskertben: ültetés és palántázás... Márciusban is sok a munka a kiskertben, több olyan zöldség és fűszernövény már most palántázható, vethető, vagy akár ki is ültethető. A tavaszi kerti...
Rosszul járhatnak a klímaváltozás elleni harcban a... A Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Széchenyi 2020 Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban elnyert 635,61 millió forint vissz...