Többféle rovarfajnak is pajor lárvatípusa van, azonban nem mindegyik okoz gondot a kertekben. A hazánkban gyakori cserebogár lárvája – avatatlan szemeknek – nagyon hasonló a rózsabogár, vagy a szarvasbogár lárvájához. Fontos azonban, hogy bármennyire hasonlítanak is egymásra ezek a pajorok, másféle tevékenységet folytatnak lárvaállapotuk alatt, és később más faj imágója fejlődik ki belőlük.
A Kárpát-medencében 81 rendkívül változatos alakú és nagyságú cserebogár faj fordul elő, melyek nagy része kárt tehet a növényekben. A cserebogarak polifág (azaz sok tápnövényű) kártevők. A bogarak többsége erdei- és gyümölcsfák, bokrok leveleit rágva okoz terméskiesést. Az imágó először karéjoz, vagy lyukakat rág a levéllemezbe, végezetül csak a levélereket hagyja meg. Főleg egy-egy ágvégen, és csoportosan károsítanak. Legtöbbjük esti rovar, nappal a talajban, a rögök alatt pihen. A lárvák kezdetben humusszal táplálkoznak, majd növényi gyökerek (pl: szamóca és saláta gyökere), illetve kedvencük, a burgonya kerül az étlapjukra – írta az Agrofórum oldal.
Az ártalmatlan rózsabogár (Cetonia aurata) kifejlett, ragyogó fémfényű, zöldes imágója talán a Zöld cserebogárral (Anomala vitis) téveszthető össze, de a rózsabogár nem jelent veszélyt a növényekre. Nem rág leveleket, hanem virágporral és nektárral táplálkozik. Főleg a nagyobb virágokat, mint a rózsát, pünkösdi rózsát kedveli, és főleg nappal aktív. Nagy ritkán előfordulhat, hogy a virágot kissé széttúrja, illetve táplálékhiány esetén a szirmokba is belerághat, de a levélnek semmilyen körülmények között nem fog kárt okozni. Lárvája is hasonló a többi cserebogár lárvájához, de ellentétben velük, ez a pajor nem okoz kárt. Kizárólag korhadó növényi maradványokkal, humusszal táplálkozik és ezzel nagy szerepet tölt be a szerves anyagok lebontásában, komposztálásában.
A két pajornak más a tápláléka és az élőhelyük is különböző
Ha egy komposztdomb átforgatása közben találkozunk ezekkel az apró, kifli alakban görbült fehéres lárvákkal, biztosak lehetünk benne, hogy rózsabogárról van szó, és nem kell aggódni. Sőt örüljünk a kedves komposztáló társaságnak! Ha azonban burgonya felásása közben találunk hasonló lárvákat – a gumókon lévő rágásnyomokat is látva – akkor sajnos az cserebogár.
Cserebogárpajor (Melolontha melolontha)
- 30-50 mm hosszú
- sárgásfehér, szennyesfehér színű
- teste C-alakban görbült, háta domborúbb
- vékonyabb, mint a rózsabogár pajor
- a fejtok kicsi és barnás színű
- testének duzzadt végső részén átlátszik a földszürke tartalom
- a testet borító barnás-vöröses szőrzet rövidebb
- három pár lába barna, és hosszabb, mint a rózsabogár lárvájáé
- lapos felületre helyezve a hasi oldalán mászik előre
Rózsabogárpajor (Cetonia aurata)
- 30-45 mm hosszú
- sárgásfehér, szennyesfehér színű
- teste egyenes vagy kifli-alakban görbült
- teltebb, mint a cserebogárpajor
- testének duzzadt végső részén átlátszik a földszürke tartalom.
- a fejtok kicsi és sötét-barnás színű
- három pár lába barna, és jóval rövidebb, mint a cserebogár lárvájáé
- a testet borító barnás szőrzet hosszabb
- lapos felületre helyezve a hátán lévő szőrökön kúszik
Ha tehát kerti munkálatok közben pajorral találkozunk, érdemes megállni, és egy pillanatra tanulmányozni, hogy melyikükkel is van dolgunk.
