Egyre többször fordul elő, hogy a nagyobb méretű halakat ellopják a természetes vizekből – persze nem azért, hogy eladják és feldolgozzák, hanem azért, hogy növeljék a halastavak reklámértékét. Egy-egy méretes hal értéke akár közel egymillió forintra is rúghat, a hatóság szerint azonban nagyon kevés eset derül ki.
Az elmúlt időszakban több illegális haláttelepítést leplezett le a Nébih Állami Halőri Szolgálata (ÁHSZ). Legutóbb a Duna Adonyi-mellékágából egy 20 kg-nál nagyobb tömegű ponty került az egyik Fejér megyei horgásztóba, tavaly pedig a Tisza-tóból került egy méretes hal egy Pest megyei horgásztóba. Egy másik esetben a Közép-Tiszáról egy abádszalóki kerti tóba illegálisan áttelepített nagytestű pontyot szállíttatott vissza eredeti élőhelyére az ÁHSZ – írt róla a hellovidek.hu.
Azért történnek a lopások, mert a tavakból és folyókból kifogott, nagytermetű halak értéke elképesztően magas.
A természetes vizeinkben élő ponty jogszabályban meghatározott halgazdálkodási értéke 100 gramm egyedsúly felett alapesetben 1000 Ft/kg. Azonban, ha a halat a napi kifogható darabszámot meghaladó mértékben, vagy fajlagos tilalmi időben jogosulatlanul fogták ki, vagy a helyi horgászrendben felső méretkorlátozással védik, akkor a halgazdálkodási érték példányonként 15.000 Ft/kg. Ez alapján például, ha egy halgazdálkodásra jogosult a helyi horgászrendjében előírja, hogy 15 kg feletti ponty nem vihető el, akkor egy 20 kg-os egyed halgazdálkodási értéke 300.000 Ft.
A feketepiacon egy 20-30 kg súlyú ponty 700-800 ezer forint körül cserél gazdát. Ennek az az oka, hogy egy egyed 15-20 év alatt érheti el ezt a méretet. Ugyanakkor a horgászok szívesen mennek azokra a vízterületekre, ahol kapitális méretű halak foghatóak. A horgásztavak kezelői legtöbbször a vízterület gyors „felfuttatása” érdekében vásárolnak fel nagytestű pontyokat a horgászoktól.
Pontos információ nincs arról, hogy milyen mértékeket ölt ez a jelenség, de a horgászok egymás között régóta beszélnek a probléma létezéséről.
Az illegálisan áttelepített nagytestű halakat általában a horgászok által a két különböző vízterületen készített, majd nyilvánosan közzétett fotók segítségével azonosítja az ÁHSZ. A leginkább érintett halfaj egyébként a ponty.
