Interjú a miniszterrel: a támogatások és az új állattenyésztési törvény részletei

Felértékelődik a tenyésztőszervezetek jelentősége a közeljövőben, ezzel egyidejűleg pedig elkerülhetetlen lesz a szervezetek professzionalizálódása – mondta az agrárminiszter a Magyar Állattenyésztők Lapjának adott interjújában. Nagy István szerint tavaly nem csak időszerű, de szükségszerű is volt egy új állattenyésztési törvényi keretrendszer megalkotása. Ám az ebben lévő lehetőségeket az érintetteknek kell kihasználniuk a napi munka során.

2019-ben új korszak kezdődött a tenyésztésszervezésben. Elkészült az új állattenyésztési törvény, új kormány- és miniszteri rendelettel szabályozzák az ágazatot. Mi volt a cél?

Az állattenyésztést eddig egy 1993-ban megalkotott törvény szabályozta. Ezt a jogszabályt fel kellett váltani egy időszerű joganyaggal annak érdekében, hogy az ágazat meg tudja őrizni a versenyképességét. Egyúttal biztosítani tudja az állatgenetikai erőforrások, különösképpen pedig a védett őshonos fajaink és fajtáink védelmét. A célok megvalósításához az uniós állattenyésztési rendelet hatályba lépésével fennálló jogharmonizációs kötelezettség adott keretet.

Az új állattenyésztési törvény több jó lehetőséget is tartalmaz az állattartók számára - képünkön Nagy István agrárminiszter egy bika fejét simítja meg Mezőfalván
Az új állattenyésztési törvény több jó lehetőséget is tartalmaz az állattartók számára – képünkön Nagy István agrárminiszter egy bika fejét simítja meg Mezőfalván

Az új rendeletek szabályozzák az agrárminiszter, a tenyésztési hatóságok, a tenyésztőszervezetek és részben a gazdálkodók feladatait. A rendeletek magukban foglalják a védett őshonos és veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajták, illetve a magyar ebfajták fenntartásával kapcsolatos feladatokat is. Szabályozzák a szaporítóanyagok kereskedelmét, és külön kitérnek a mesterséges termékenyítő és embrióátültető állomások, a spermatároló központok, a baromfikeltető állomások, a méhanyanevelő telepek és a halkeltető állomások működésének szabályozására.

Nagyon fontos, hogy míg az uniós rendelet számos haszonállat tenyésztését nem szabályozza, addig a hazai szabályozás kitér a bölény, a házinyúl, a csincsilla, a házityúk, a gyöngytyúk a házilúd, a pézsmakacsa, a házikacsa, a strucc, az emu, a pulyka, a ponty, a fogassüllő, a szivárványos és sebes pisztráng, a harcsa és a mézelő méh tenyésztésének szabályaira is.

Milyen fejlődési lehetőséget lát az új jogszabályi környezetben a hazai tenyésztőszervezetek előtt?

A jogszabályok önmagukban csak egy korszerű keretrendszert adnak, az ebben rejlő lehetőségeket a tenyésztőknek és a további érintetteknek kell a mindennapi munka során kiaknázniuk. Újdonság, hogy az eddigi gyakorlattal ellentétben egy fajta esetében több elismert tenyésztőszervezet is működhet. A jövőben elkerülhetetlen lesz a szervezetek professzionalizálódása. A XXI. századi technológiák robbanásszerűen terjednek ebben a szakmában is, ezeket használni kell a fajták fejlesztése, és a versenyképesség fenntartása miatt. (…) A közeljövőben felértékelődik a tenyésztőszervezetek jelentősége. A náluk összpontosuló tudás, amely adatokban ölt testet, a legnagyobb kincs már ma is, ennek értéke pedig csak növekedni fog. Kihasználva a modern technológia, a digitalizáció és a genomika lehetőségeit nagyobb termelés, hatékonyabb környezeti alkalmazkodás, illetve az adott fajtában rejlő és a változó fogyasztói igényeknek megfelelő újszerű, vagy éppen tradicionális hasznosítás érhető el. Felértékelődik a tenyésztésszervezés, ezért sem mindegy, hogy a hazai szervezetek milyen irányba fejlődnek.

Milyen közvetlen támogatásokkal tudja segíteni a kormány a magyar állattenyésztőket 2020-ban?

Idén ugyanazok a közvetlen támogatási jogcímek lesznek elérhetőek, mint amelyek tavaly is működtek. A SAPS és a zöldítés együtt közel 75 ezer forintot kitevő összegén felül az állattenyésztőknek a termeléshez kötött jogcímek érhetőek el. Ezen támogatások keretében az anyajuh, az anyatehén, a hízott bika és a tejhasznú tehéntartók részesülhetnek kifizetésben.

Az agrárminiszter a juhágazat támogatásáról is beszélt
Az agrárminiszter a juhágazat támogatásáról is beszélt

Mekkora hazai forrásokkal számolhat az ágazat?

2020-ban az átmeneti nemzeti támogatás (ÁNT) rendszere még fenntartható, amely a szarvasmarha, a tej-, valamint a juhágazat számára elérhető. Mivel a baromfi és a sertéságazat nem részesül az uniós közvetlen forrásokból, a tárca kiemelt figyelmet fordít a tisztán nemzeti finanszírozású állatjóléti támogatások fenntartására. Ez alapján a baromfi ágazat (két jogcímen) 2020-ban mintegy 14,8, a sertés ágazat (ugyancsak két jogcímen) 19,1 milliárd forintos támogatásban részesülhet.

Kis Judit teljes interjúját az agrárminiszterrel a Magyar Állattenyésztők Lapjában lehet elolvasni.

Share Button

Kapcsolódó cikkek

A 2013-as támogatási évi termeléshez kötött anyate... A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal88/2013 (V.30.) számúKÖZLEMÉNYEA 2013-as támogatási évi termeléshez kötött anyatehéntartás támogatás igényl...
Agrár pályázatokról egyszerűen 1. rész Jelen cikk-sorozat célja, hogy a gazdálkodók számára utat mutasson az Európai Uniós és hazai támogatások igénybevételéhez. Magyarország területének k...
A juh és kecske állatállomány elektronikus jelölés... A juh és kecske állatállomány elektronikus jelölése kapcsán igényelhető támogatásról A juh és kecske állatállomány elektronikus jelölése kapcsán nyúj...
Hírekben gazdag volt és mozgalmas lesz a hét A tartalomból: Programajánló Milliárdos károk, milliárdok a mezőgazdaságban Friss, heti piaci körkép Elkezdődött a Hajdúhét Hajdúbö...
Mi a helyzet a szarvasmarha piacon? – Interj... A termelési költségek növekednek, a takarmány drága, az eladási árak pedig ezeket nem követik – a mezőgazdaságban sok állattenyésztő küzd ezzel a prob...
Állatkínzás vagy az év mezőgazdasági találmánya? &... A hónap egyik legkülönösebb híre, hogy az argentin kormányzati kutatóintézet, az INTA kifejlesztett egy olyan hátizsákot, amit a szarvasmarhákra csato...