Mi van akkor, ha a terület, ahol gazdálkodik, túl száraz ahhoz, hogy friss takarmányt termeljen tejelő teheneinek? Egy ellenőrzött beltéri robotizált tenyésztési rendszer megoldást jelenthet. Nemcsak az erőforrások és a munkaerő megtakarítása, hanem az állatok teljesítményének javítása érdekében is.
A Cnossen Dairy Herefordban, Texasban található, 45 évvel ezelőtt indult, és Jim Cnossen tulajdonában és üzemeltetésében van. A tejüzem jelenleg 11 000 tehenet fej, és több mint 7500 hektár szántóföldet művel. A gazdaság az eddigi egyik legszárazabb időszakot éli át.
A folyamatos küzdés a vízhiánnyal, miközben a legjobb fejadagok biztosítása a céljuk a nagy termelésű tejelő állományuk számára, arra késztette őket, hogy olyan új technológiákat keressenek, amelyeket beépíthetnek a gazdaságukba. A keresés eredménye a Grōv Technologies-szal kötött megállapodás egy ellenőrzött környezetben működő takarmányközpont megépítéséről, ahol egész évben friss takarmányt termeszthetnek. Az újonnan épült Cnossen-Grōv takarmányközpont lesz a világ legnagyobb beltéri takarmánytermesztő létesítménye.
Az aszályok hatásának csökkentése
A takarmányt beltéri “tornyokban” (Grōv Tower Farm technológia) termesztik majd, amelyek gépi tanulást alkalmazó termesztési protokollokat használnak a csíráztatott búzafű, a nagy tápanyagsűrűségű takarmány következetes előállításához. A takarmányközpont naponta több mint 288 000 font (131 000 kg) takarmányt fog előállítani a hagyományos gazdálkodásban felhasznált vízmennyiség kevesebb mint 5%-ával. Ez a megtakarítás döntő fontosságú lesz a Cnossen Dairyt és számos nyugat-texasi és az USA nyugati részén található tejüzemet sújtó aszályok hatásának mérséklésében.
Az új takarmányközpontban együttműködik a Dairy Specialists, egy regionális tejipari beszállító, aki helyi szervizszolgáltatást és támogatást nyújt az új tornyok automatizálási, érzékelői és gépi tanulási képességeihez. A takarmányozási központ támogatásának fő céljai közé tartozik a munkaerő és a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése, mivel a nettó nullás működés felé haladnak.
Érzékelők és számítógépes látás
A Cnossen Dairy lesz ennek a toronyrendszernek a második része. A Grōv már napi mintegy 30 000 font (13 600 kg) nagy sűrűségű tápanyag-takarmányt állít elő a Bateman Mosida Farmsnál (Elberta, Utah állam) végzett kísérletekhez. Ez Utah állam legnagyobb tejgazdasága, amely mintegy 7500 nagytermelésű tehenet fej.
A nagy sűrűségű tápanyag-takarmányt ellenőrzött körülmények között állítják elő egy felhőalapú operációs rendszer segítségével, amely automatikusan működteti és felügyeli a tornyokat és a generátorok betekintését.
Érzékelők és számítógépes rendszerek mérik a levegő hőmérsékletét és páratartalmát, a súlyt, a növekedési fényértékeket és a növények növekedését. Ezek az adatok integrálódnak az egyes tornyok operációs rendszerébe, és lehetővé teszik a Grōv számára, hogy a világ minden táján lévő létesítményekben irányítsa és javítsa a működést.
A takarmány előállításának ez az optimalizált módja nemcsak vizet, időt, munkaerőt és helyet takarít meg (1 torony 34-50 hektár, azaz 13,7-20,2 hektár termőterületet helyettesít), hanem a nagy tápanyagsűrűségű takarmány állítólag az állatállomány egészségére és termelésére is jótékony hatással van.
A közelmúltban megrendezett Animal Agtech Innovation Summiton Steve Lindsley, a Grōv Technologies vezérigazgatója elmondta, hogy az általuk előállított takarmány több fehérjét, cukrot, keményítőt tartalmaz, és jobban emészthető is, mint a lucernaszéna. “A takarmányunk jó tápanyagprofilja segíthet az állatok egészségének és teljesítményének javításában, és ezt a gyakorlatban is teszteltük”.
Friss tehéntakarmány-farmkísérletek
A Grōv a Utah Állami Egyetem Állat-, Tej- és Állatorvosi Tudományok Tanszékével együttműködve a Bateman Mosida Farmon tesztelte a nagy tápanyagsűrűségű takarmány hatását a marhák teljesítményére és húsminőségére.
Ebben a vizsgálatban 80 holsteini tehenet (húsmarha) véletlenszerűen 2 csoportba soroltak, és ad libitum etették őket vagy egy magas energiatartalmú (84% koncentrátum) gabonával etetett befejező takarmányadaggal, vagy egy legfeljebb 42%-ban magas tápanyagsűrűségű búzafüvet tartalmazó adaggal.
A vizsgálat kimutatta, hogy a nagy sűrűségű tápanyaggal etetett állatok 126 napos takarmányozás után számszerűen magasabb, 2,9 font vs. 2,8 font (1,315 kg vs. 1,27 kg) átlagos napi hízást és testtömeget mutattak, mint a gabonával etetett befejező adag.
A nagy sűrűségű tápanyaggal táplált csoportból származó hasított testek általában magasabb USDA minőségi osztályba (Choice) sorolhatók, mint a gabonával táplált befejező takarmányozással etetett teheneké (Choice mínusz). A nagy sűrűségű tápanyaggal etetett csoportból származó húsmintákban alacsonyabb volt a transz- és többszörösen telítetlen zsírsavak aránya, valamint az omega 6 : omega 3 zsírsavak aránya a magas energiatartalmú befejező takarmányozáshoz képest.
Optimalizálás és ellenőrzés
Lindsley szerint az általuk kifejlesztett technológia moduláris rendszer, és világszerte alkalmazható a gazdaságokban. “Lehetővé teszi számunkra, hogy a növény környezetének minden aspektusát ellenőrizzük, így több változót tudnak beállítani és több adatot gyűjthetnek a növények növekedéséről, mint valaha. Ez pedig segít a tápanyag-kifejezés egyedi testreszabását elérni az állatok számára optimális teljes keverékadagolás érdekében. Szuper takarmányt állítunk elő szuper tehenek számára, és a takarmányt gyorsan – 5,5-7 nap alatt – tudjuk termeszteni”.
A takarmányellátás javítása és biztosítása
Az Animal Agtech Innovation Summiton Linsdley azt is megjegyezte, hogy a takarmány beltéri termesztésének sikere azt jelenti, hogy kevesebből többet lehet elérni. “A termőföldek mennyisége nem végtelen; csökkentenünk kell a növényvédő szerek használatát, és felelősen kell bánnunk a vízzel és az antibiotikumokkal. Ugyanakkor a Covid-19 világjárvány során sokat tanultunk az ellenálló képességről és az agrár-élelmiszeripari ellátási lánc sebezhetőségéről.
Azzal, hogy az állati takarmány előállításához ellenőrzött, gazdaságon belüli rendszerrel rendelkezünk, javíthatjuk és biztosíthatjuk a takarmányellátást, optimalizálhatjuk a kiszámíthatóságot, és értéket teremthetünk az állatok, az emberek és a bolygó számára. A tornyok költségei a világ számos részén összhangban vannak a szántóföldi takarmányok költségeivel.”
(Forrás: dairyglobal.net)
