A cukorrépa termesztés általában fontos, szerves része a gazdaságnak, de jelenleg nem éli virágkorát Magyarországon. A régi, nagy cukorgyárak mára eltűntek, csak egy maradt talpon, a kaposvári üzem. A cukorrépa termőterülete is fokozatosan csökken, 15 évvel ezelőtt még 140.000 hektár volt, mára ebből mindössze 70.000 ha maradt. Ha már ilyen kevés cukorrépánk van, fontos megvédenünk azt a kórokozóktól és kártevőktől.
A cukorrépa integrált növényvédelme már a termőterület kiválasztásánál elkezdődik, ugyanis a növény rendkívül kényes a talaj vízháztartására, tápanyagtartalmára, valamint az előveteményre is. Hideg, nyirkos, homokos talajon a cukorrépa nem termeszthető megfelelően. A növény leginkább a mély termőréteggel rendelkező, morzsalékos, semleges kémhatású talajokon érzi jól magát.
A piacon lévő 60-70 cukorrépa hibridből válogathatnak a termesztők. Fontos, hogy olyan hibridet válasszunk, amely ellenáll az adott területen leggyakrabban előforduló betegségeknek. A nemesítők tevékenységének köszönhetően ma már rizománia toleráns, cerkospóra rezisztens, sőt, mindkét betegséggel szemben ellenálló fajtákat is termeszthetnek a gazdák.
De mielőtt kitérnénk a betegségekre, nézzük meg a gyomirtást, amely szintén egy fontos terület a cukorrépa növényvédelem területén. Cukorrépa termesztő körökben köztudott, hogy a költségek legnagyobb százalékát a gyomok elleni védekezés emészti fel. Kezdetben a cukorrépa rendkívül lassan fejlődik ezért ebben az időszakban fokozott figyelmet kell fordítani a gyorsan fejlődő gyomokra.
Az egyéves gyomok közül a disznóparéj, a parlagfű, a csattanó maszlag, valamint a muharfélék jelentik a legnagyobb veszélyt a cukorrépa számára. Az évelő gyomok sem kímélik az állományokat, leginkább a mezei acat, az apró szulák és a fenyércirok kártételére kell felkészülni.
A gyomirtás történhet kizárólag manuális módon, kézikapával ott, ahol megfelelő mértékben áll rendelkezésre munkaerő. A manuális gyomirtást vegyszeres gyomkezeléssel is ki lehet egészíteni, valamint kizárólag vegyszeres védekezésre is van lehetőség.
Melyek a cukorrépa legveszélyesebb betegségei?
Rizománia
A rizománia igen elterjedt. A betegség hazánk csaknem összes cukorrépa termőterületén megtalálható. A betegséget egy vírus okozza, melyet nekrotikus érsárgulás vírusnak nevezünk. Egy talajban élő nyálkagomba, a Polymyxa betae terjeszti, amely szél által, vagy művelő eszközökre tapadva nagy távolságra képes eljutni, terjesztve ezzel a betegséget. A fertőzött cukorrépa levelei sárgulnak, hervadnak. Az erek mentén jellegzetes sárga foltosság jelentkezik. A kártétel csökkentése a nyálkagomba fertőzésének megelőzésével oldható meg különböző agrotechnikai, valamint vegyszeres módszerekkel.
Gyökérfekély
Aljas betegség, ugyanis a cukorrépa már akkor elpusztul, amikor még el sem éri a talaj felszínét. Épp ezért a legjellemzőbb tünet a tőhiány. Amennyiben a növény mégis áttöri a talaj felszínét, a gyökérnyaki részen elbarnul, vizenyőssé válik és elfekszik a földön, majd elpusztul. Amennyiben a cukorrépa 6-8 leveles állapotig nem fertőződik meg, úgy a későbbiekben már ez a kórokozó nem támadja meg. A betegségért több kórokozó felelős, többek között a Rhizoctonia solani, Fusarium spp. és a Phoma betae. A betegség ellen leghatékonyabban csávázással lehet védekezni.
Cerkospórás levélragya
A cerkospórás levélragya a cukorrépa egyik ma ismert legsúlyosabb betegsége. Egy fertőzött állományban a veszteség elérheti akár az 50 százalékot is! A kórokozó a mérsékelten meleg, párás, csapadékos időjárás esetén fertőzi a cukorrépa külső leveleit. Először elszórtan jelennek meg a betegségre jellemző foltok a leveleken, majd a fertőzött levelek barnulnak, ráncosan elszáradnak. A növény megpróbálja pótolni az elhalt részeket, aminek az a következménye, hogy a cukorrépa test fejlődése leáll, értéktelenné válik a termés. A kórokozó a fertőzött növényi maradványokban telel át, így fontos, hogy ezeket jó mélyen a földbe forgassuk, valamint betartsuk a vetésváltást is. Vetőmaggal is terjedhet betegség. Ez ellen csávázással tudunk leginkább védekezni. Ha megjelenik a betegség, kontakt és felszívódó kémiai szerek egész hada áll a gazdák rendelkezésére a sikeres védekezés érdekében.
A cukorrépa kártevői
A cukorrépát világszerte több száz állatfaj károsítja. Ezek mind a földalatti, mind a föld feletti részeket veszélyeztethetik, ezzel problémát okozva a termésre.
A legjelentősebb, föld feletti részeket károsító kártevő a fekete répa-levéltetű. Számukra kedvező feltételek mellett a levéltetvek rendkívül gyorsan szaporodnak. 20 fok körüli hőmérsékleten és magas páratartalom mellett néhány nap alatt jelentősen megszaporodhat a számuk a cukorrépa táblákban. Szívogató táplálkozásuknak köszönhetően a levéllemezek befelé sodródnak, sárgulnak, majd elszáradnak. Irtásuk azért is fontos, mert több veszélyes betegséget is terjesztenek, mint például a répa sárgaságot, valamint a répa mozaik vírust.
A földalatti kártevők közül a drótférgeket célszerű kiemelni, ugyanis ezek a kelő cukorrépa károsítói. A növény összes földalatti részén károsíthatnak a drótférgek. A csírázó cukorrépa gyökerét rágja, ami ennek hatására el is pusztul. Ha a táblánkban foltokban hiányoznak a csírázást követően a növények, valószínűleg drótférgek kártételével van dolgunk. A drótférgek ellen elsősorban talajfertőtlenítéssel tudunk védekezni.
Cikkünk a ctosz.hu írásai alapján készült el!
