Sokak szerint bőven van még potenciál a hazai agráriumban. Megduplázható a magyar agrárexport tíz éven belül, ezzel pedig elérheti a 15-16 milliárd eurót – gondolja ezt Czerván György, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) agrárgazdaságért felelős államtitkára is.
Czerván György csütörtökön Budapesten egy szakmai tanácskozáson, az Agrárakadémia fórumán mondta ezt. Míg 2010-ben az ország agrárkivitele 5,8 milliárd eurót tett ki, addig a múlt évben elérte a 8,0 milliárd eurót. Az aktívum 2010-ben 2,1 milliárd euró volt, 2016-ban 2,8 milliárd euróra emelkedett – folytatta.
Az idei év első hét hónapjában Magyarország agrárexportja 5,11 milliárd euró volt, csaknem 14 százalékkal haladta meg az előző év hasonló időszakának kivitelét. Az adott időszak többlete 1,9 milliárd eurót tett ki, szemben az előző év hasonló időszakában regisztrált 1,6 milliárd euróval. Az agrárium az utóbbi években jól teljesít, például a múlt a múlt évi 2,2 százalékos GDP-növekedéshez 0,4 százalékponttal járult hozzá, a mezőgazdaság bruttó hozzáadott értéke pedig 9,9 százalékkal nőtt 2016-ban. Az államtitkár beszédéből az MTI közölt anyagot.
Ilyen ütemben megduplázható a magyar agrárexport?
A mezőgazdaság kibocsátása a múlt évben folyó áron elérte a 2619 milliárd forintot, ami 55,3 százalékkal haladta meg a 2010-es szintet, az előző évinél pedig 5,3 százalékkal volt magasabb. Változatlan áron számolva az ágazat kibocsátása tavaly 2244 milliárd forintra rúgott, ami a 2010-es kibocsátásnál 33,1 százalékkal volt magasabb, és 8,7 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit – mondta az államtitkár.
Az idei betakarításról Czerván György azt is elmondta: az őszi búza hozama 1988 óta nem volt olyan jó, mint a 2017-es, hektáronként átlagosan 5,44 tonna. Az őszi betakarítású növények közül a napraforgó betakarítása befejeződött. Az idén az átlagtermés mintegy 2,84 tonna volt hektáronként, megközelítette a múlt évi 3 tonnás átlagot. A kukorica mintegy 80 százaléka van a magtárakban, 6,5 tonnás hektáronkénti termésátlaggal. Valamennyi őszi vetésű növény vetése jól halad, a gazdák a tervezett vetésterület 80-100 százalékát elvetették.
Kevesebb állat van
Az állatállomány az idén júniusi adatokat alapul véve az előző év hasonló időszakához viszonyítva csökkenő tendenciájú volt, kivéve a szarvasmarhát, ezek száma elérte a 864 ezret, ami 2,6 százalékos emelkedés. A sertések száma 2,8 milliót tett ki, 7,2 százalékkal csökkent az előző évhez képest. A juhok száma szintén mérséklődött 3 százalékkal, 1,177 millióra. A baromfi létszám 35,5 millió volt az országban júniusban, ami 3,6 százalékos csökkenést mutatott a bázishoz képest.
Az államtitkár azzal folytatta, hogy az uniós közös agrárpolitikában alapvető, hogy az agrárpénzeket továbbra is az agrártermelők kapják. A rendszer gyökeres átalakítását Magyarország nem tartja szükségesnek. Magyarország célja, hogy megőrizze a 2014-2020-as pénzügyi keretben (MFF) a közvetlen (EMGA) és a vidékfejlesztési (EMVA) támogatáson keresztül érkező összegeket, valamint a KAP költségvetésben képviselt magyar részarányt. Magyarország úgy ítéli meg, hogy szükséges fenntartani az erős kétpilléres KAP-ot 2020 után is. Az I. pilléren belül fenn kell tartani a termeléshez kötött támogatásokat. Szeretnék, ha megmaradna a két pillér közötti átcsoportosítás lehetősége is.
