Ilyen volt a budapesti Európai Precíziós Gazdálkodási Konferencia

Budapesten rendezték meg a 13. Európai Precíziós Gazdálkodási Konferencia (ECPA) programját július 19-22. között. Magyarország először kapta meg a program rendezési jogát, amin 26 ország 116 előadója gyűlt össze azért, hogy bemutassa az elmúlt évek precíziós mezőgazdasági kutatásait. A konferencia lehetőséget adott arra, hogy tovább erősödjön a technológia magyarországi elterjedése, másrészt a mezőgazdaság új, digitális irányait kutató szakemberek megismerhették régiónk adottságait és új kapcsolatokat alakíthattak ki a helyi és külföldi résztvevőkkel.

A konferencián Dr. Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium államtitkára arról beszélt, hogy 100 milliárd forint, azaz 280 millió euró keretösszeggel hirdettek meg pályázati lehetőséget a hazai mezőgazdasági termelők számára, amely révén a precíziós fejlesztéseket tudják támogatni.

Az Európai Precíziós Gazdálkodási Konferencia megnyitója Budapesten, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Ludovika Campuson
Az Európai Precíziós Gazdálkodási Konferencia megnyitója Budapesten, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Ludovika Campuson

Szervezés és megvalósítás

Dr. Milics Gábor, a 13. ECPA konferenciát szervező Magyarországi Precíziós Gazdálkodási Egyesület (MPGE) elnöke elmondta, hogy a szervezés különösen nehéz feltételek között zajlott. A tavalyi évben a világjárvány miatt a nemzetközi konferenciát nem rendezték meg. A jelentkezés időszakában még tombolt a járvány, így sokáig bizonytalan volt a konferencia megszervezése. Ennek ellenére a konferencia-sorozat szervező bizottsága arra bátorított bennünket, hogy ne halasszuk el az eseményt – folytatta. Az elmúlt 2 évben megtanultuk, hogy hogyan lehet átállni az online térre, mégis rájöttünk arra, hogy a személyes találkozásoknak nagyon fontos szerepe van az emberek életében. Bár a bizonytalan utazási szabályok miatt a konferencián a személyes résztvevők száma sajnos alacsony maradt, mégis úgy gondolom, hogy az európai szintű esemény megszervezését sikeresen végrehajtottuk. Hálás vagyok a háttérben dolgozó szervezőknek, akik erejükön felül teljesítettek azért, hogy a rendezvény megvalósuljon. Továbbá köszönöm a támogatást a szponzorainknak, akik fontosnak érezték, hogy támogassanak egy nemzetközi tudományos konferenciát.

Dr. habil. Milics Gábor, a Széchenyi István Egyetem PhD fokozatú, egyetemi docense, a konferenciát szervező Magyarországi Precíziós Gazdálkodási Egyesület (MPGE) elnöke
Dr. habil. Milics Gábor, a Széchenyi István Egyetem PhD fokozatú, egyetemi docense, a konferenciát szervező Magyarországi Precíziós Gazdálkodási Egyesület (MPGE) elnöke

Támogatás a gazdáknak

Dr. Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkára arról beszélt, hogy egy gazdálkodó számára a legfontosabb célok: jövedelmező és eredményes termelés, a piaci versenyben való sikeres részvétel. Lényeges szempont még az összhang megteremtése a gazdálkodás és természeti környezet között és nem utolsó sorban kímélni, fenntartható módon hasznosítani a termeléshez nélkülözhetetlen erőforrásokat, különösen a termőföldet. E célok elérésére ad számunkra eszközöket a digitális és precíziós technológia. Meggyőződésem, hogy tudatos használatuk áttörést tud jelenteni egyéni és ágazati szinten egyaránt, számos példa támasztja ezt alá – fogalmazott.

Dr. Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkára
Dr. Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkára

A minisztérium szakemberei összehangolt munkát folytatnak a digitalizáció teljes agráriumban és élelmiszeriparban történő elterjesztése érdekében. 2019-ben külön digitális stratégiája is született az agráriumnak és készül az élelmiszeripar hasonló programja is. Hiszünk ugyanis abban, hogy a magyar és az európai élelmiszergazdaságban rejlő tartalékok jobb kiaknázásában óriási szerepe van ennek a technológiának. A gyakorlatban történő sikeres alkalmazása a termelés hozzáadott értékének növelésében, a termelékenység fokozásában és a versenyképesség erősítésében ugyanúgy alapvető fontosságú, mint a környezetvédelmi és klímapolitikai célok megvalósításában.  Az államtitkár hozzátette, hogy kevés másik olyan technológia van a mezőgazdaságban, amelynek alkalmazása ennyire igényelné a gazdálkodók felkészültségét. Éppen ezért mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy mérettől és ágazattól függetlenül minél többük számára elérhetővé váljon ez a tudás. Mindent meg kell tenni annak érdekében is, hogy a gazdálkodók között ne alakuljon ki digitális technológiai szakadék. Ehhez két fontos eszközt kell biztosítanunk – mondta.

Oktatás és 100 milliárd forintos pályázat

Az egyik, hogy a kapcsolódó elméleti és gyakorlati ismeretek oktatását szervesen be kell illesztenünk az agrár-szakképzés és felsőoktatás, valamint a felnőttoktatás rendszerébe. A másik, hogy elérhetővé kell tenni a technológiát és a kapcsolódó szolgáltatásokat minden gazdálkodó számára. Ehhez mi most Magyarországon 100 milliárd forint, azaz 280 millió euró keretösszeggel hirdettünk meg olyan pályázati lehetőséget a mezőgazdasági termelőink számára, amely révén precíziós fejlesztéseiket tudjuk támogatni.”

Feldman Zsolt azzal zárta a beszédét, hogy ma Magyarországon a precíziós gazdálkodást alkalmazók elsősorban a 40 évnél fiatalabb, felsőfokú végzettséggel rendelkező gazdálkodók vagy gazdaságvezetők. A technológia terjedése tehát jelentős részben a generációváltás sikerétől is függ. Attól sem kell megfeledkezni, hogy a precíziós technológiák alkalmazásával válaszokat lehet adni a környezeti fenntarthatóság fokozása érdekében az európai agrárium felé irányuló társadalmi elvárásokra is.

Dr. Knáb Erzsébet a Széchenyi István Egyetemért Alapítvány kuratóriumi elnöke
Dr. Knáb Erzsébet a Széchenyi István Egyetemért Alapítvány kuratóriumi elnöke

Dr. Knáb Erzsébet a Széchenyi István Egyetemért Alapítvány kuratóriumi elnöke szerint a világban zajló technológiai forradalom során kitüntettt szerepe van az egyetemeknek, amelyeknek aktív szerepük van az innovációban. Ebben kiemelkedik a győri központú Széchenyi Egyetem, amely új együttműködési formákat kialakítva vállalati és intézményi partnereivel igyekszik megfelelni ennek. Mindezt annak érdekében teszi, hogy a magyar mezőgazdaság világszinten is versenyképes legyen. A precíziós gazdálkodás elvének nem csak a mezőgazdaság, de a klíma-és a környezetvédelem során is kiemelkedő fontossága van. Többek között ezért is örülünk, hogy egyetemünk részt vehet ebben a folyamatban – emelte ki Knáb Erzsébet.

„A mezőgazdaságot az emberiség története folyamán mindig érték kihívások. Azonban kevés olyan időszak volt, amikor forradalmi, robbanásszerű változásokhoz kellett alkalmazkodni. Napjainkban ez a helyzet, ami jelentőségét és hatását tekintve az ipari forradalomhoz hasonló hatású, amikor az állati erőt felváltották a gépek, ma pedig az informatika, digitalizáció térhódítása hoz robbanásszerű változásokat – kezdte előadását a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) rektora.

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem rektora, Prof. Dr. Gyuricza Csaba
A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem rektora, Prof. Dr. Gyuricza Csaba

Prof. Dr. Gyuricza Csaba elmondta, hogy Magyarország Európa egyik leggyorsabban növekvő agrárgazdasága  , azonban ha továbbra is őrizni, vagy fokozni akarjuk ezt a dinamizmust, akkor elkerülhetetlen, hogy alkalmazkodjunk az egyre komplexebbé, egyre fenyegetőbbé váló globális kihívásokhoz. Ezek a népességnövekedés, a klímaváltozás, a termőföld és a vízkészlet csökkenése, valamint a genetikailag módosított növények és állatok térnyerése. A jelenlegi szerkezetében a hazai agrárium elérte teljesítőképessége csúcsát, további növekedés átfogó fejlesztést igényel – fogalmazott.

A 21. század első évtizedeiben Magyarországon az agrárgazdaság 6 átfogó területén van szükség radikális előrelépésre ahhoz, hogy a versenyképesség, a termelésbiztonság, a fenntarthatóság, a vidéki életforma vonzóbbá tétele valamint a lakosság helyben tartásának feltételei javuljanak.

  • Agrárkutatás és felsőoktatás
  • A megváltozó klímafeltételekhez alkalmazkodó technológiák alkalmazása, öntözésfejlesztés
  • Precíziós mezőgazdálkodás
  • Horizontális és Vertikális integráció erősítése
  • Földbirtokpolitikai kérdések megoldása
  • Mezőgazdaság kedvezőtlen termőhelyeken

„A mezőgazdasági kibocsátás dinamikussan növekszik. Ugyanakkor a versenyképesség és a fenntarthatóság erősítése kizárólag a hazai és a globális trendek egyidejű figyelembevételével valósulhat meg. A csúcstechnológiai irányokhoz alkalmazkodva az ágazat kibocsátása stabilan további 30-35 százalékkal növelhető. A fent felsorolt, a szakpolitika zászlóshajóiként bemutatott 6 terület erősítése elengedhetetlen – összegezte Gyuricza Csaba.

Kovács Norbert, a Mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. vezérigazgatója
Kovács Norbert, a Mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. vezérigazgatója

Kovács Norbert, a Mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. vezérigazgatója arról beszélt, hogy a társaság jogelődjeként az 1784-ben alapított Mezőhegyesi Ménesbirtok Európa legrégebbi állami birtoka. A jogutód változatlan célokkal, de a modern és nyereséges mezőgazdaság termelés érdekében meghatározott feladatokkal folytatja a megkezdett hagyományokat. Összetett munka zajlik Mezőhegyesen és ezt csak preciziós gazdálkodás alkalmazásával lehet végrehajtani – fogalmazott. Az állami társaság éllovasa a drónos tápanyag- és egyéb inputanyagok kijuttatásanak, ezen kívül tesztkörnyezetet is biztosít drónoknak a szabályozás kialakításához, vagy akár a mindennapi működés modellezésére.

A konferencián kiosztották a Magyarország Digitális Agrárgazdaság Fejlesztéséért díjakat.

A díjazottak:
  • Jakab István, a MAGOSZ elnöke, a Magyar Országgyűlés alelnöke,
  • dr. Gál András Levente, a Digitális Jólét Program szakmai vezetője és
  • Farkas László, a Somogy megyében található, Zimányban tevékeny Farkas Kft. tulajdonosa.

Jakab István élete és munkája a MAGOSZ elnökeként és a Magyar Országgyűlés alelnökeként a vidéki emberek, a gazdavilág szolgálata, az anyaországi és határon túli magyar gazdatársadalom összefogása. Személyesen támogatta a Magyarország Digitális Agrár Stratégiájának elkészítését, valamint annak kormány általi elfogadását. Részt vállalt a Digitális Jólét Program által koordinált stratégia megvalósításában, a digitalizáció szükségességének elfogadtatásában. Az ágazat meghatározó vezetőjeként közreműködésével megalapozta a gazdák figyelmének felkeltését.

Jakab István (jobbra) veszi át a Magyarország Digitális Agrárgazdaság Fejlesztéséért díjat Dr. Milics Gábortól
Jakab István (jobbra) veszi át a Magyarország Digitális Agrárgazdaság Fejlesztéséért díjat Dr. Milics Gábortól

„Az eredményes gazdálkodás egyik kulcsa a digitalizáció, az adat alapú mezőgazdaság elterjedése, a tudomány eredményeinek széleskörű alkalmazása. A mezőgazdasági termelőknek úgy kell helytállniuk a nemzetközi versenyben, hogy közben optimalizálni kell a környezeti terhelést és a természeti erőforrások felhasználását. Az agrártermelés minden évben hatalmas környezeti erőforrásokat használ fel az élelmiszer előállításához. Feladatunk ennek pontos megismerése, nyomonkövetése és a környezet védelmében az észszerű módosítások tervezése. Prioritás továbbá az egészséges élelmiszer előállítása, a lakosság egészségügyi helyzetének javítása és fenntartása. Hiszen csak egészséges alapanyagból lesz élvezhető és egészséges élelmiszer. Meggyőződésem, hogy a magyar szakemberek birtokában vannak a XXI. századi tudásnak, környezetkímélő módon képesek világszínvonalon termékeket és szolgáltatásokat előállítani – fogalmazott Jakab István.

Dr. Gál András Levente a Digitális Jólét Program (DJP) szakmai vezetője 2018 óta koordinálja Magyarország Digitális Agrár Stratégiájának (DAS) elkészítését és végrehajtását. A stratégiát az általa vezetett, számos kormányzati szervezet bevonásával létrehozott munkacsoport állította össze, amit a Kormány 2019-ben fogadott el. Ezt követően számos szakmai egyeztetés vezetett a stratégiában írt célok eléréséhez szükséges kormányzati források megszerzése érdekében. A forrásokat biztosító DAS Intézkedési Terv végrehajtását a Digitális Jólét Nonprofit Kft., a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. és több állami szervezet közösen végzik a DJP koordinálásával. Iránymutatásai és a DAS tapasztalatai alapján 2021-ben került sor a Digitális Élelmiszeripari Stratégiai elkészítésére.

A budapesti ECPA első napjának videóösszefoglalója

Farkas László, a zimányi Farkas Kft. tulajdonosa arról beszélt, hogy a vállalkozása 2003 januárja, a vállalkozás megalakulása óta használja a helyspecifikus gazdálkodás vívmányait. A vállalkozás jelenleg 434 hektár területen folytat saját termelést, további 204-et integrál. Farkas László a gépvásárlási döntéselkészítés folyamán, egy 2003-ban, Keszthelyen megrendezett tanácskozáson hallott először a precíziós gazdálkodásról. Rögtön felismerte, hogy ezt a technológiát kell alkalmaznia a szabálytalan alakú és heterogén talajú táblákon. A Farkas Kft. szervezésében több szakmai találkozót tartottak, továbbá a vállalkozás részt vett és részt vesz több fejlesztési projekt eredményeinek tesztelésében, így közvetlenül is hozzájárul az innovációk eredményéhez.

Farkas László, a Farkas Kft. tulajdonosa
Farkas László, a Farkas Kft. tulajdonosa

Nagyon széles a digitalizáció haladásának útja. Azt szeretném, ha nem csak a precíziós gazdálkodásra szűkítenénk le. Javaslom a gazdatársaimnak, hogy foglalkozzanak a gondolattal, mert ha mindenki alkalmazná, sokkal szebb eredményeket tudnánk elérni, ráadásul fenntartható módon – tette hozzá Farkas László.

Ez az Európai Precíziós Gazdálkodási Konferencia – European Conference on Precision Agriculture – ECPA

Az Európai Precíziós Gazdálkodási Konferencia célja a mezőgazdaságban alkalmazott legkorszerűbb digitális technológiák és gyakorlatok bemutatása a témával foglalkozó kutatók, oktatók és gazdálkodók számára. A konferenciát kétévenként rendezik meg, az első alkalom 1997-ben az egyesült királyságbeli Warwickban volt. A 13. konferencia szervezési jogát Budapest nyerte el a rendezvényt szervező Magyarországi Precíziós Gazdálkodási Egyesület (MPGE) jelentkezésével. A program ötletadója Dr. John V. Stafford, aki a konferenciasorozat fenntartása mellett főszerkesztője a szakma egyik legjelentősebb nemzetközi szakfolyóiratának, a Precision Agriculture-nek.

Az Európai Precíziós Gazdálkodási Konferencia résztvevői Budapesten
Az Európai Precíziós Gazdálkodási Konferencia résztvevői Budapesten

Az Európai Precíziós Gazdálkodási Konferencia weboldalán további érdekes tartalmakat, videókat és képeket lehet megtalálni, ide kattintva.

Az összeállítást szerkesztette:

Csurja Zsolt
Óvári precíziós mezőgazdasági szakmérnök

Share Button

Kapcsolódó cikkek

Applikációk segítik a növénytermesztést A precíziós mezőgazdaság egyre inkább kezd beférkőzni a gazdák mindennapjaiba, sőt, most már számos okostelefonos alkalmazás között is választhatunk, ...
Önjáró traktor a jövőből! Várható volt, hogy előbb-utóbb megjelennek a teljesen önműködő gépek, de elsősorban inkább a személyautók terén vártuk a forradalmi áttörést. Most azo...
Friss technológiai fejlesztésekkel érkezik a III. ... A mezőgazdaságban a digitalizációs folyamat az utóbbi időszakban egyre gyorsabban halad. A modern gazdaságokban napról-napra több a precíziós gazdálko...
Applikáció mondja meg a gazdának, mennyi nitrogént... A digitalizáció térhódítása megkérdőjelezhetetlen. A mezőgazdaságban is újabb és újabb technológiák jelennek meg, melyek segítik a mezőgazdasági terme...
Ki mondta, hogy csak az lehet drón, ami repül? Forradalmi fejlesztéssel rukkolt elő tavaly a Yamaha gyár, ugyanis kifejlesztették az első vizi drónt. Most pedig létrehozták – sőt, piacra is dobták ...
Magasabb jövedelmet ígér, mégsem terjed a precízió... Mind a hazai, mind a külföldi gazdák nagyobb bevételekről álmodnak, de ezek általában valahogy sohasem akarnak realizálódni. A precíziós mezőgazdaság ...