Ilyen telek is voltak hazánkban

Érdekes cikkre bukkantunk a Kapanyél oldalán. Ön tudta, hogy volt olyan, mikor májusban már arattak, vagy február elején már tele voltak a fák gyümölccsel? Íme néhány enyhe téli időszak leírása!

“1182-ben, a gyümölcsfák február 2-án már rakva voltak gyümölccsel; 1186-ban februárban az alma dió nagyságúra nőtt; májusban arattak, s augusztusban a szüretnek is vége volt.

1289-ben a falusi leányok karácsony és vízkereszt napján búzavirágból és pipacsból fontak koszorút, januárban a fák virágoztak, a madarak tojtak, februárban a szőlőnövések már nagyok voltak. 1332-ben vízkeresztkor már szántottak. 1397-ben májusban már learattak. 1421-ben a fák mártiusban, a szőlők áprilban virágoztak; ugyan ekkor érett cseresnyét, májusban érett szőlőt lehetett találni, mely június 24-re mindenütt teljesen megérett.

1424-ben karácsonykor és vízkeresztkor elég virágot lehetett találni. 1473-ban a gyümölcsfák októberben másodszor virágoztak, és Márton napkor érett cseresnyét lehetett enni. Különösen enyhe tél volt az 1530, 1538, és 1572 is, még melegebb 1607-8-i, amikor februárban a legkésőbbi virágok is kinyíltak…

Az 1707, 1722 és 1759-i egész tél valóságos nyár számba mehet, olyan meleg volt, hogy 1722-ben februárban a gyümölcsfák és növények virágoztak; 1759-ben február 12-én a legyek széltében röpdöstek; a szilvásokban Szt. György nap előtt 2 héttel lekaszálták a füvet, a fák oly levelesek voltak, mint nyáron, s a kánikulai meleg szinte meg ölte az embert; a szárazság olyan nagy, hogy tavak, folyók, kutak kiszáradtak…

1778-79-ben Pál forduláskor a gyermekek a szabadban fürödtek, őszkor pedig a Szilágyban némely gyümölcs nem csak 2-szer ért meg, hanem a somlyai magas hegyekben több gyümölcsfa 3-szor is virágzott. 1787-ben decz. 3-áig olyan szép idő járt, hogy a rozs sok helyen kihányta a fejét, s 1788 januárban az egész hónapban szántottak, s a fák levelezni kezdtek. 1790-91 decz. és jan. hóban elég vadsalátát, szegfűgombát, ibolyát hordtak a mezőről, s 1792. febr. 19-én a bodzafák levelesek voltak, árnyat tartottak, az eperfa levele ezüstgaras nagyságú volt. 2-szor 25-én fakadtak ki a fák, s szept. eleje olyan meleg melyhez hasonlót nem említ a krónika. 1795-96 januárban több helyen 2-szori alma termést szedtek a fáról, mely sem színben, sem ízben nem különbözött a nyári terméstől, s egész hónapban olyan meleg volt, hogy a méhek, legyek szúnyogok széltében röpdöstek.”

Forrás: kapanyel.postr.hu + Hasznos tudnivalók (Szerk: Juhász István), Magvető, Budapest, 1986.

Share Button

Kapcsolódó cikkek

A hobbiüvegház két hónap többletet hozhat Akinek kedve van, megnyújthatja a szabadtéri vagy balkonkertészkedést. Ehhez télikertre vagy hobbi célra létesített üvegházra, fóliaviskóra, növénybar...
A kecskéknél is több kárt okoz a nedves hideg Az érzékenyebb kerti növények, így az egyre divatosabb díszfüvek téliesítéséről gondoskodni kell. Az igénytelenségük ellenére is rendkívül mutatós kes...
Harctéri virágoskert "Ültetni bármibe lehet!" - szól az újrahasznosítás híveinek alaptétele, amellyel jómagunk is egyetértünk, még ha a növények nem is mindig díjazzák az ...
Most kellene meggyet, szilvát metszeni Zöldmunkának mondják a kertészek a gyümölcsfák nyári metszését. Augusztus második felében lehet, sőt érdemes a kajszi- és az őszibarack kivételével a ...
Miért kockázatos az enyhe tél a rügyeknek? Télen a szőlők és a gyümölcsfák rügyei nem hajtanak ki, de a nagy hideg károsíthatja a növényeket. Egyelőre a szokottnál jóval melegebb az idő, az eny...
Ez lesz az enyhe tél hatása a gyümölcstermesztésre... A téli időjárás leginkább két tényezőn keresztül hat a gyümölcsfákra, a -termesztésre, valamint a termésre. Az egyik a károsítók áttelelő alakjainak ...