Mielőbbi megoldást igényelne a hazánkban jogilag lényegében rendezetlen agráröröklés témája. Enélkül ugyanis reménytelen a közös osztatlan földtulajdon rendszerének megszüntetése, ami súlyos versenyhátrányt okoz a magyar gazdáknak. A birtokok elaprózódására igyekeztek megtalálni a megfelelő megoldást a szakemberek az idei OMÉK egyik szakmai konferenciáján. A birtoktestek szétaprózódása nem csak a művelési nehézségek miatt okoz jelentős versenyhátrányt hazánknak, hanem azért is, mert a területek jelentős részét bérlőként művelik a gazdák, ami minimum évi 100 milliárd forintot von el az ágazattól.
Jakab Tamás, a Magosz főtitkára a szövetség Ifjú Gazda Tagozatának szakmai konferenciáján beszélt arról, hogy az osztatlan közös tulajdonok létrejöttének jogcímeit és a tulajdonosok számát tekintve részarány tulajdon kiadással 287 ezer, kárpótlás útján 84 ezer, míg az elmúlt 8 évben örökléssel 619 ezer közös osztatlan tulajdonrész képződött. Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke szerint az osztatlan közös tulajdon a rendszerváltás utáni magyar jogalkotás egyik zsákutcája. A gazdálkodóktól a fogyasztókon keresztül mindenki rosszul jár, mert erősen rontja Magyarország versenyképességét. Sajnos még messze állunk attól, hogy a föld azok tulajdonában legyen, akik használják is. Ennek egyik fő oka az öröklés szabályozásának hiánya – mondta a kamara elnöke. Fontos lenne, hogy azok, akik nem a mezőgazdaságban, mezőgazdaságból akarnak élni, elfogadják, hogy nem részesülnek a család termőföldjéből, hanem esetleg valamiféle kárpótlást kapnak. Ezt, vagyis a családtagok kárpótlását a legjobb esetben az öröklő családtag valamiféle állami segítséggel vagy támogatással tehetné meg. Az is felvetődött, hogy bizonyos területnagyság alatt már csak a teljes birtokot lehessen örökölni – írta a Világgazdaság anyaga.
Illetéket engednének el
A legjobb az lenne, ha a tulajdonosok végrendelettel vagy öröklési szerződéssel szabályoznák, hogy mi történjen gazdaságukkal. A termőföld esetében nincs öröklési illeték, az üzem eszközei esetében viszont van. Azonban amennyiben valaki megköti az öröklési szerződést, vagy végrendelkezik, akkor akár el is engedhetnék az illetéket. Ez egy ösztönző megoldás lehetne. Az elnök feleslegesnek nevezte emellett a 300 hektáros területhatárt, amely birtokmaximumot nem lépheti túl a végrendelettel, vagy öröklési szerződéssel öröklő gazda, hiszen ha ezen előretekintő jogi aktusok nélkül zajlik le egy hagyatéki eljárás, úgy e birtokmaximumot nem kell figyelembe venni. E téren mindenképpen változtatni kellene, hiszen az elősegíthetné a rendezettebb öröklési eljárások előretörését. Azt is meg lehetne vizsgálni, hogy az egy örökösnek van-e olyan anyagi háttere, hogy kifizesse az örököstársait. Amennyiben nem, úgy az állam kamattámogatott hitellel segíthetné az ügy megoldását. Amely területek esetében a birtok értéke nem éri el az ügyvédi költségek értékét sem, ott pedig el lehetne engedni az ügyvédkényszert, ebben pedig a kamara felléphetne akár segítőként is – mondta Győrffy Balázs.
Hitellel segítenék a birtokok egyben tartását
A kedvezményes hitel lehetőséget mindenképpen érdemes átgondolni, hogy el tudjanak számolni egymással a családtagok – mondta Jakab István, a parlament alelnöke, a Magosz elnöke. Szerinte is tarthatatlan az az állapot, hogy ha valaki végrendelkezik, akkor van birtokszerzési korlát, ha törvényes örökléssel megy végbe az öröklés, akkor nincs. Magyarországon nincs érdemi agráröröklési szabályozás, ez a helyzet Európa nyugati részén egészen máshogy van – mondta Cseh Tibor, a Magosz szakmai titkára. Az ottani agráröröklés alapja, hogy a mezőgazdasági üzemet szabályozzák, vagyis az üzemet tartják egyben. Az az egy leszármazott örököl, aki mezőgazdasági végzettséggel rendelkezik, tapasztalata, vagy saját üzeme van. A szakmai titkár szerint Magyarország szempontjából jó példa lehet Dánia. A birtokrendszere kisebb üzemekre épít, az országban csak magánszemély örökölhet, az, aki helyben adózik és úgynevezett zöld bizonyítványa van, amely mezőgazdasági végzettséghez kötött.
