Ilyen a kolontári erdő 9 évvel az iszapkatasztrófa után

A hatalmas, 10 ember életét is követelő kolontári iszapkatasztrófa súlyos károkat okozott a környezetben is. A közeli erdők szinte teljesen megsemmisültek, a talaj szennyeződött, élettelenné vált a 2010. októberi ipari szerencsétlenség következtében. A kiömlő, több mint 1 millió köbméternyi zagy elöntötte Kolontár, Devecser és Somlóvásárhely települések mélyebben fekvő részeit. Az erősen lúgos, maró hatású ipari hulladék nagyjából 40 négyzetkilométeren terült szét, felbecsülhetetlen gazdasági és ökológiai károkat okozva a Devecseri kistérségben. Ez utóbbi enyhítésén dolgoztak sikerrel a helyi erdészet munkatársai.

Az erdészeti hatóság befejezett erdősítésként átvette, erdőnek minősítette a kolontári vörösiszap-katasztrófa során elöntött egykori mezőgazdasági területeken a Bakonyerdő Zrt. Devecseri Erdészete által 2012-ben végzett erdőtelepítéseket – számolt be róla a Magyar Mezőgazdaság. A mintegy 8 hektáron végzett munka meghozta az eredményét. Ahol egykor a vörösiszap mérgezte a környezetet, ott mára több méter magas fiatal szürkenyár, fehér fűz, turkesztáni szil és feketefenyő alkotta elegyes erdők vannak. A növényzet lassan, de biztosan újra élettel tölti meg a korábban holdbéli, elpusztított tájat.

Az erdészet munkatársai 8 hektár erdőt telepítettek újra az iszapkatasztrófa területén. A képen az erdőtelepítés Kolontár község felől nézve, háttérben a zagytározó gátja - fotó: Bakonyerdő Zrt. - Gombási Mónika
Az erdészet munkatársai 8 hektár erdőt telepítettek újra az iszapkatasztrófa területén. A képen az erdőtelepítés Kolontár község felől nézve, háttérben a zagytározó gátja – fotó: Bakonyerdő Zrt. – Gombási Mónika

Megkerestük a Bakonyerdő Zrt. képviselőit, hogy válaszoljanak a Magro.hu kérdéseire:

Milyen szinten települt vissza az állatvilág, és milyen állatfajokat figyeltek meg?

Az erdőtelepítés jelenleg a sűrűség és a fiatalos állapotában van. 2-5 méteres magasság, 7000 db/ha tőszám jellemző, amely ideális az erdőhöz kötődő állatfajok visszatelepüléséhez, hiszen jó vadbúvó, kiváló költő és fészkelő hely. A madarak közül a szajkót és a fácánt figyeltük meg. A vaddisznó, gímszarvas és az őz, valamint a mezei nyúl is jelen vannak a területen, amelyeknek a nyomai most is felfedezhetőek.

Hogyan javítja a visszatelepített 8 hektárnyi erdő a talajt és annak vízgazdálkodását?

Az erdők védik a talajt az időjárási szélsőségektől, a szél és az intenzív esők, záporok talajpusztító hatásától. Az erdők több szintes növényállományok, élőviláguk gazdagabb, a fák és cserjék mélyebben feltárják a talaj egyes rétegeit, mint a szántóföldi növények. A fás szárú növények avarja gazdagítja a talajok tápanyag készletét. Az erdő esetében hosszú termelési ciklus lehetővé teszi, hogy az erdőben a talajok humuszos szintje megmaradjon, a tápanyagok felhalmozódjanak, a talajok szintekre tagozódjanak és szerkezetességük fejlődjön. Az erdő alatt a talaj szinte „pihen”. A humuszképződés anyaga elsősorban lehullott levelekből, korhadó fa részekből jön létre, társul hozzá a lágy szárú növényzet elhalt része is.

Az erdőtelepítés egy részlete, feketefenyő, szürkenyár és puszta szil fafajokkal - fotó: Bakonyerdő Zrt. - Gombási Mónika
Az erdőtelepítés egy részlete, feketefenyő, szürkenyár és puszta szil fafajokkal – fotó: Bakonyerdő Zrt. – Gombási Mónika

Ennek ellenére összességében a növényi felületről elpárolgó víz és párolgási veszteség más vegetációformákkal összevetve az erdőben a legnagyobb. Így a talajba jutó vízmennyiség is az erdő alatt kevesebb, mint például egy mezőgazdaságilag művelt területen. Az erdő és a füves vegetációformák összehasonlításában ezért általában az erdőt nagyobb vízfogyasztónak tartják. Ezt a látszólagos hátrányt az erdő víztartó képessége és általános védelmi szerepe egyenlíti ki.

Az erdőtelepítés egy részlete - fotó: Bakonyerdő Zrt. - Gombási Mónika
Az erdőtelepítés egy részlete az iszapkatasztrófa után 9 évvel – fotó: Bakonyerdő Zrt. – Gombási Mónika
Share Button

Kapcsolódó cikkek

Az erdészeti hatóság felülvizsgálja az erdőgazdálk... Felülvizsgálják a természetes személynek minősülő erdőgazdálkodók Erdőgazdálkodói Nyilvántartásba bejegyzett adatait. A határozatokat várhatóan 2014. ...
Országos előadássorozat indult az erdészeti támoga... Vidéki fórumokat szervez a NAK és az FM a 2014-2020-as vidékfejlesztési támogatások új erdészeti jogcímeinek igénybevételéről. Az előadások helyszíne...
Minden módosul, aminek módosulnia kell Hogy állunk a belvízzel és az erdőkárokkal; mit hoz magával az 50 jogcímrendelet módosítása; milyen döntés született az első kolontári károsult ügyébe...
Az éghajlatváltozás az erdőket is veszélyezteti... Az éghajlatváltozás, a felmelegedés, a légszennyezés veszélyt jelent az erdőkre -többek között ez is elhangzott szerdán az európai erdők konferenciájá...
Eltűnnek a mezőgazdaságban dolgozók? A kérdés jogos, mert tényleg egyre kevesebben dolgoznak a mezőgazdaságban. De mi lehet ennek a fokozatos munkaerő-csökkenésnek az oka? Erre keresünk v...
Online ismerhetjük meg jobban erdeinket Egy online portál segítségével sokkal pontosabb képet kaphatunk az erdők és fák szerepéről, valamint a biomassza készletekről, mint korábban. A portál...