Az illetékes hatóságon kívül a méhészek és a gazdálkodók is keresik a magyarországi méhpusztulás magyarázatait. A hasonló esetek a jövőben megelőzéssel elkerülhetők, amennyiben az érintett felek kölcsönösen együttműködnek és tekintettel vannak egymás tevékenységére. A NAK összegyűjtötte, mik szükségesek ahhoz, hogy a méztermelés és a növénytermesztés jól működhessen egymás mellett.
A 2018-as magyarországi méhpusztulás okainak részletes és alapos kivizsgálását idén tavasszal kezdte meg a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH). A konkrét megállapításokra még várni kell, de a méhészek és a mezőgazdasági termelők ettől függetlenül is keresik-kutatják a lehetséges magyarázatokat, illetve próbálnak közösen megoldást találni a hasonló tragikus elhullások elkerülésére. Ugyan Nógrád megye – mezőgazdasági jellegéből adódóan – nem volt érintett a méhpusztulásban, de a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara megyei szervezete az Országos Magyar Méhészeti Egyesülettel és a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségével közösen gazdálkodók, növényvédelmi szakemberek és méhészek részvételével tartott fórumot a témában. A fontosabb részletekről a NAK sajtóközleménye számolt be.
Abban valamennyi résztvevő egyetértett, hogy a jelenségért nem okolhatóak csak és kizárólag az egyes, méhekre káros növényvédő szerek. Sokkal inkább több – méhészek és gazdálkodók nehézségeiből is álló – összetevő együttes, vagy esetleg egyes tényezők túlzó hatásának következménye. Az is elhangzott, hogy a ma Magyarországon engedéllyel forgalmazott növényvédő szerek engedély-okirataiban szerepel, hogy azok felhasználhatóak-e művelés alatt álló, méhek által látogatott területen vagy nem.
A szakemberek szerint a hasonló méhpusztulások elkerülhetők a méhészek és a gazdálkodók kellő körültekintésével, tájékozódásával, az egymás iránti toleranciával, a kölcsönös információcserével.
Ezek hozhatják meg az előrelépést
Követendőnek tartják azt az irányt, hogy a méhészek alapvető növénytani, illetve növényvédelmi ismeretekkel rendelkezzenek. A gazdálkodók is legyenek tisztában néhány méhészeti tudnivalóval, illetve ismerjék, hogy a saját táblájukon milyen mézelő növények élnek, és ennek megfelelő méhkímélő technológiát alkalmazzanak. Szintén jövőbe mutató, hasznos kezdeményezés lenne, ha méhészek előre jeleznék a gazdálkodóknak, hogy egy adott időszakban mikor és hol bukkanhatnak fel a méheik. Így a termelők ebben az időszakban nagyobb odafigyeléssel végeznék a növénykultúrák vegyszeres kezelését, a földterület művelését.
Szintén követendő lenne a gazdák részéről, hogy csak olyan növényvédő szereket használjanak, amikre valóban szükségük van.
Továbbá törekedjenek arra, hogy ezek lehetőleg méhekre ártalmatlanok legyenek. Ugyancsak megfontolandó a részükről, hogy a táblaszéli szegélyeket lehetőség szerint hagyják meg az ökoszisztéma pufferzónájának.Addig is, míg az ideális vagy az ideálishoz közelítő, kiegyensúlyozott, a méheket megóvó gazdálkodási és természeti környezet kialakul, az újabb méhpusztulásokat az észlelésekor mindenképpen be kell jelenteni a NÉBIH és az illetékes növényvédelmi hatóság felé, hogy a hatósági kivizsgálási folyamatot el tudják indítani.
