Az időjárás szinte minden évben keresztbe tesz a mezőgazdaságnak valamilyen szinten. Hol az aszály okoz problémát, hol a túl sok csapadék. Idén például a hideg okozta a legnagyobb károkat, de a mostanában gyakori jégesőktől félnek leginkább a gazdálkodók.
Amikor a változékony idő miatt kár éri az embereket, sokan mondják: bárcsak lehetne irányítani az időjárást is. Az ellenzők pedig rögtön azt válaszolják, hogy bőven elég az is, hogy tönkre tesszük a környezetünket, nem kell még az időjárást is befolyásolni.
Vannak azonban olyan jelenségek, amely ember és természet számára is káros. Ezeket azért jó lenne befolyásolni, de legalább enyhíteni a hatásukat. Ilyen jelenség például a jégeső, amelyet ma már meg lehet előzni a megfelelő technológia alkalmazásával.
De előbb menjünk kicsit vissza az időben. A jégesőt már az 1800-as években próbálták megelőzni, mégpedig az ég felé fordított ágyúk hangjával próbálták szertefoszlatni a jégesővel fenyegető felhőket. Persze ez a módszer nem volt sikeres.
Később robbanótöltetekkel megrakott rakétákat lőttek a felhőkbe és robbantották fel azokat. Azt gondolták ugyanis, hogy a robbanás lökéshulláma széttöri a jégszemcséket – persze ez sem volt egy sikeres vállalkozás.
A 20. század közepén aztán rájöttek a tudósok, hogy ha a jéghez hasonló kristályszerkezetű anyagokat juttatunk (kaolin, ólom- és ezüstjodid, valamint a fémoxidok többsége) a felhőkbe, akkor ezek ugyan elősegítik a jégszemcsék kialakulását, de megakadályozzák nagyobb méretűvé válásukat – írja a meteo.reblog.hu.
Ez a módszer már beváltotta a hozzá fűzött reményeket, így a mai napig ezt a technológiát alkalmazzák világszerte a jégesők megakadályozása érdekében. Hazánkban az első komolyabb, nagyobb területeket érintő védekezés, 1976-tól indult Tolna, Baranya, és Somogy megyében, rakétás eljárással. 1991-től már a talajgenenerátoros technikával szervezték újjá a védelmet, ugyanezekben a megyékben, illetve 2014-től az Egri Borvidék is felépített egy 19 eszközből álló hálózatot. Ezek a rendszerek azonban csak az ország viszonylag szűkebb régióiban nyújtottak védelmet.
Most azonban a NAK koordinálásával egy országos rendszer kiépítése zajlik. Várhatóan 2018 májusára üzemkész lesz a 984 talajgenerátorból álló rendszer, amely a jövőben megvédheti hazánkat a pusztító jégverésektől.
