Az almaszezon kezdetén értékelte a várható termésmennyiséget és -minőséget, valamint a piaci várakozásokat, illetve kilátásokat hazai és nemzetközi szinten a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács. A piaci helyzetértékelés és prognózis célja, hogy információkkal segítse a piaci szereplők tájékozódását és döntéseit. Az európai uniós termésbecslés a WAPA/Prognosfruit hivatalos adataira, míg a hazai helyzetkép a FruitVeB-NAK-ÉKASZ közös almapiaci tanácskozásán elhangzottakra, valamint a hazai piaci szereplők körében végzett, széleskörű felmérésre alapoz.
A FruitVeB szakmai anyagát szemléztük. Ebben leírják, hogy az USDA (2019) adatai szerint a világ jelenlegi 75-80 millió tonna almaterméséből 60-65 millió tonna a frisspiacon értékesül. A maradék 10-12 millió tonna a feldolgozóiparba kerül, ebből nagyobbrészt 1,5-1,6 millió tonna almasűrítmény készül. Kína részesedése mindhárom szegmensben (étkezési alma, ipari alma, almasűrítmény) 40-50 százalék körüli, ezzel meghatározó szereplő a világpiacon. A világ étkezési alma termelése 2011 és 2018 között kis mértékben növekedett. Az almasűrítmény-előállítás és ezzel összefüggésben az ipari alma termelés viszont enyhén csökkent, az elmúlt 5 évben pedig stagnált. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy a sűrítmény alapú gyümölcslevek és üdítőitalok fogyasztása is enyhén csökkent az utóbbi években. Megjegyzik, hogy az étkezési alma és a léalma mint feldolgozóipari alapanyag érdemben nem világpiaci termék, így a világszintű kitekintés kevésbé releváns, ellenben az almasűrítményt globális forgalma miatt világpiaci szinten kell értékelni.
Az Európai Unió átlagosan 12,0 millió tonnás almaterméséből mintegy 8,0-8,5 millió tonna kerül az étkezési piacokra, 3,5-4,0 millió tonna pedig a feldolgozóiparba, mely utóbbi döntően a sűrítmény célú léalmát foglalja magában – írják. Az EU az évek többségében 500-600 ezer tonna almasűrítményt állít elő, ami a világ termelésének 1/3-a (bár 2018-ban ennél is több, rekordmennyiségnek számító 790 ezer tonna került legyártásra).
Az EU teljes almaterméséből mintegy 30 százalékot Lengyelország egymaga tesz ki
Egy átlagos évben 3,5-4,0 millió tonna alma előállítására képesek, így mennyiség- és ármeghatározóvá vált az Unión belül. Az étkezési alma piacán valamivel alacsonyabb Lengyelország részesedése (átlagosan 1,5-2,0 millió tonna mennyiségével 20-25 százalékos piaci részarányt képvisel), azonban az EU léalma-termésének és előállított sűrítményének 50-60 százalékát adja, amivel nem csak az Unió, hanem az egész világ meghatározó sűrítménygyártója. Az utóbbi években megnövekedett a termelés hektikussága: 2014-ben 13,6 millió tonna, 2018-ban 14,0 millió tonna, 2017-ben viszont csak 9,9 millió tonna volt, ami nagy szórás a 12,0 millió tonnás átlag körül. Ez a változékonyság, ami a piac számára is nehezen lekezelhető, elsősorban Lengyelország erősen ingadozó terméseredményeinek következménye, minden más jelentős almatermelőnél (Olaszország mintegy 2,2 millió tonna, Franciaország közel 1,6 millió tonna, Németország nagyjából 1,0 millió tonna) sokkal stabilabbak a terméseredmények, és még a szélsőséges évjáratokban is sokkal kisebbek a pozitív vagy negatív irányú elmozdulások.
A WAPA prognózisa alapján az Európai Unióban 10,6 millió tonna termés várható 2019-ben. Ez 20 százalékkal marad el a 2018. évben szüretelt 13,3 millió tonnás rekordterméstől és 10 százalékkal alacsonyabb, mint az elmúlt öt év (2014-2018) 11,8 millió tonnás átlaga, de 14 százalékkal magasabb, mint az elmúlt 10 évben mért legalacsonyabb, 2017. évi termés.
Ezek az idei magyar almatermés kilátásai
A tavalyi nagy termés és az időjárási viszontagságok miatt ebben az évben gyenge almatermés várható Magyarországon. A jelenlegi kilátások alapján a FruitVeB 450 ezer tonna körülire becsüli a hazai almatermést, ami a tavalyi nagy termésnek mindössze a fele, de még a 10 éves átlagtermésnél is mintegy 25 százalékkal alacsonyabb. A borúlátóbb vélemények szerint azonban inkább a 400 ezer tonna körül fog alakulni az idei termés. A helyzetképhez hozzátartozik az is, hogy fajtától, termesztőkörzettől, az ültetvény elhelyezkedésétől és fekvésétől függően erőteljesen változékony, mozaikos a kép. Még egy ugyanazon ültetvényben is nagyon eltérő a termés fajtánként vagy akár parcellánként is. Az ország észak-keleti régiójában (különösen Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, amely átlagos évben az országos termés mintegy felét adja) a tavalyi termésnek mindössze 30-40 százaléka becsülhető. A többi jelentősebb termőtájon (Bács-Kiskun megye, Pest megye, Dunántúl) a tavalyi termés 70-80 százalékával lehet számolni. Arról itt írtunk korábban, hogy kevés lesz az európai alma- és körtetermés.
Az almatermés minősége sem lesz a legjobb
A cikk szerint valószínűsíthetően nem csak az alma mennyisége, hanem a minősége is elmarad az átlagostól. A szokásos 1/3-2/3 étkezési-ipari arányt várhatóan az ipari alma irányába billentik az átlagosnál nagyobb területeket ért jégkárok, valamint a fagy miatti gyümölcssérülések (perzselés/parásodás, fagygyűrű, fagyléc, gyümölcsalak-torzulás). A fagy miatti, minőségi kárt okozó sérülések kisebb-nagyobb mértékben minden fajtán tapasztalhatók, de különösen – a helyzethez mérten egyébként kielégítően jó termést adó – ’Gála’ fajtakör esetében nagyon jelentősek. Ennél ráadásul az átlagosnál jóval nagyobb méretproblémák is látszanak (ezáltal ebben az évben erősen korlátos lehet a kínálat a 70+ méretű, jól színeződött, makulátlan küllemű Gálából). Nehéz a minőségi kihozatal tekintetében pontos becslést adni, de az valószínűsíthető, hogy a 450 ezer tonna körüli termésből 110-140 ezer tonna lehet étkezési alma, 310-340 ezer tonna ipari alma – írják.
