Húsevés és pazarlás miatt egyre nagyobb az ökolábnyomunk

Érdekes hír látott napvilágot azzal kapcsolatban, hogy mi terheli leginkább környezetünket. A legfrissebb információk szerint a húsintenzív étrend és az egyre nagyobb pazarlás okolható az ökoszisztémára rótt terhek legnagyobb hányadáért.

A fejlődő országokban évről évre többen kezdenek intenzíven húst fogyasztani, ami jelentősen megnöveli a hús, és így az állattartás iránti igényeket. Az egyre magasabb állat-egyedszám viszont komoly terhet rak az ökoszisztéma nyakába.

Mit vesz el az állattenyésztés az emberektől?

Ugyan az állattartásból hús származik, ami az étkezőasztalokra kerül, de közben sok mindent el is vesz az emberiségtől az állattenyésztés. Világszerte 14 milliárd hektáron termesztenek növényeket a gazdák, ennek pedig az egyharmada az állattenyésztőkhöz kerül takarmányként, ami igen jelentős mennyiség. Kicsit pontosabban: az éves búza-, rozs-, kukorica- és zab-mennyiség 40 százalékát felemésztik a tenyésztett állatok.

Emellett az agrárium az édesvízkészlet 70 százalékát is elhasználja, ennek az egyharmada kerül az állattenyésztés birtokába.

Az állattartás okolható az egyre nagyobb ökológiai lábnyomért
Az állattartás okolható az egyre nagyobb ökológiai lábnyomért

 

Mindössze egy kiló marhahús előállításához 15.500 (!) liter víz szükséges. Összehasonlítva a növénytermesztéssel, jóval nagyobb a vízlábnyoma a hústermelésnek: ugyanennyi víz ugyanis 12 kilogramm búza, vagy épp 118 kilogramm sárgarépa előállítására elegendő.

Látható, hogy mennyi erőforrás szükséges az élelmiszerek előállításához, így még furcsább, miért pazarlunk ennyit?

Sok milliárd dollár kerül a kukába

A pazarlásra az Amerikai Egyesült Államok az egyik legjobb példa. Évente 218 milliárd dollár értékben termelnek meg és gyártanak le olyan élelmiszereket, amelyeket később senki sem fogyaszt el. Az összegben benne van a felhasznált növények megtermesztése, az élelmiszer legyártása, valamint a szállítás is. Ez azt jelenti, hogy az éves GDP 1 százaléka landol a kukában!

A vizsgálatok szerint azon túl, hogy elsősorban az élelmiszergyártókat terheli a felelősség, a fogyasztók sem dőlhetnek hátra és mondhatják: mi nem tehetünk semmiről! Mert igenis, a spontán bevásárlások elsődleges oka, hogy túlvásároljuk magunkat és így sok hazavitt termék kerül a szemétbe, mert igazából nincs is rájuk szükségünk.

Itthon sem sokkal jobb a helyzet

Magyarországon háztartásonként mintegy 100 kilogrammnyi élelmiszert dobnak ki évente a fogyasztók. Ez azt jelenti, hogy az 1,8 millió tonna kidobott élelmiszerből 400 ezer tonnát tesz ki a lakossági élelmiszer pazarlás.

Rengeteg élelmiszer landol a kukákban
Rengeteg élelmiszer landol a kukákban

 

Európában fejenként 180 kilogramm élelmiszert dobnak ki az emberek évente, a helyzet tehát még rosszabb, mint itthon.

Mindent összevetve, a világ mezőgazdasági területeinek negyedéről a megtermelt élelmiszerek egyenesen a kukába kerülnek, miközben egymilliárd ember éhezik. A felesleges termelés (ami nem is lenne felesleges, ha jó helyre vándorolna az élelmiszer) pedig terheli a klímát, valamint rengeteg értékes erőforrást vesz el.

Ön szerint mi lehet a megoldás ennek a folyamatnak a megállítására? Válaszát írja meg komment formájában cikkünk alá!

Forrás: piacesprofit.hu

Share Button

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Hogy elsőként értesüljön fontos agrárhírekről, támogatásokról, rendeletekről!

Kapcsolódó cikkek

5 jó tanács, mit és hogyan ültessen Új, még nem próbált növényt termesztene, vagy most vágna bele először a zöldségtermesztésbe? Olvassa el, mi az az 5 tanács, amelyeket mindenképpen érd...
Magyarok is részt vesznek a nemzetközi parlagfű-ku... Nemzetközi kutatási program indult a sokaknak egészségügyi panaszt okozó, a szántóföldi növénytermesztésben nagy károkat előidéző gyom, a parlagfű job...
Milyen évet zár idén a mezőgazdaság? Szakértők vál... Vegyes eredményeket, de összességében jó évet jelenthet a mezőgazdaságnak a 2014-es esztendő. A szántóföldi növénytermesztésben ugyan nem biztosított ...
Bábolnai Gazdanapok Idén már 29. alkalommal rendezik meg a Bábolnai Gazdanapokat Bábolnán. Lássuk, hogyan alakult eddig, és még mi várható a 4 napos rendezvényen. Szepte...
Integrált szervezet szolgálja ki a növénytermesztő... A Nitrogénművek Zrt. sajtótájékoztató keretében mutatta be új, integrált szervezetét, amely a vetőmagtól a terménykereskedelemig átfogóan szolgálja ki...
AgroCon 2014 – Fókuszban a növénytermesztés... 2014. november 4-én az IIR Magyarország szervezésében kerül megrendezésre az AgroCon 2014 konferencia Kecskeméten, a Granada Konferencia, Wellness és ...