Az elmúlt napokban kedvezően alakuló időjárásnak köszönhetően szépen fejlődő búzatáblákkal találkozhatunk útjaink során. Fontos azonban, hogy alaposan nézzük meg éppen fejlődő növényeinket, és ne csak a felső leveleket lássuk terepszemlénk alkalmával, hanem a földhöz közelebb lévő alsó levelekre is fordítsunk figyelmet. Itt ugyanis előfordulhatnak olyan kártevők, amelyek akár a termésátlagunkra is hatással lehetnek.
Lisztharmat
A nagydózisú nitrogén-fejtrágyázást követően a bő csapadéknak köszönhetően mindenhol zöldellő állományokkal találkozhatunk. Viszont ami a növény erőteljes növekedését idézi elő, az sajnos hozzájárul a biotróf kórokozók szaporodásához is, mint például a lisztharmatéhoz. A lisztharmat látható tünetei már ősszel jelentkeznek a növény levelein, ahol egy fehéres színű lisztes bevonat keletkezik. Elsőként az alsó leveleken jelenik meg, tavasszal erősödik, és terjed folyamatosan a felső levelek felé, ha nem védekezünk a kórokozó ellen időben. Ha már későn vesszük észre a fehér színű, lisztszerű bevonat megvastagszik, és szürkés-sárgás színűvé válik, a levélfelületen pedig már szabad szemmel is látható fekete pontok jelennek meg, a kazmotéciumok. Ennek következtében a levelek elsőnek elsárgulnak, majd teljesen elszáradnak. Célszerű, hogy a kórokozót ne engedjük, hogy megfertőzze a kalászt, vagy a zászlós leveleket, ugyanis ennek következtében apró szemek alakulnak ki a kártevő miatt. Az elpusztítására irányuló kezeléseket a többi kórokozó elleni kezeléssel együtt érdemes elvégezni széles hatásspektrumú védőszerrel.
Rozsdabetegségek
A lisztharmaton túl találkozhatunk növényeinken rozsdabetegségekkel is, mint például a sárga-, vörös-, vagy feketerozsda. Ezek a betegségek az epidermisz alatt fejlődnek, amelyek ennek következtében felszakadnak az apró pörsenések miatt. Így fokozódik a növény légzése, párologtatása, ami csökkent asszimilációt okoz, ez pedig terméskieséshez vezet.
Levélfoltosság
Érdemes megemlíteni a levélfoltosság két fajtáját: a fahéjbarna levélfoltosságot, és a szeptóriás levélfoltosságot. Ezeket a betegségeket gombák okozzák, és e nekrotróf gombák főként az öregedő szöveteken okoznak kárt. Alulról fölfelé terjednek a levélemeleteken, a legfelső emeletet viszont csak a termési időszakban éri el, levélszárító hatásuk kevésbé intenzív.
Vetésfehérítő bogarak
A kórokozók mellett azonban szükséges figyelni a vetésfehérítő bogarakra is, melyek betelepedése várható a kedvező időjárás következtében. Az imágók betelepedése általában akkor jellemző, amikor a napi maximum hőmérséklet a 15° Celsius fölé emelkedik. Elsőként a táblák szélein jelennek meg, majd az időjárás alakulásától függően terjednek el az egész táblán. Érdemes tudni, hogy mind a lárvák, mind pedig az imágók károsítják a növényünket, viszont a lárvák nagyobb károkat okoznak. Az imágók néhány napig táplálkoznak, majd ezt követően párosodnak és raknak tojásokat a levél színére a főér mentén gyöngyfüzérszerűen. A lárvák kikelése általában a tojásrakást követő egy hét után kezdődik meg. A csapadék és a lehűlés lassíthatja a szaporodást és csökkentheti az egyedszámot, viszont fontos a tábla folyamatos figyelése, hogy ne okozzanak nagy kárt a termésben.
Gyomnövények
Azok a búzatáblák, ahol ősszel nem volt herbicides kezelés, gyomnövényekkel tűzdeltek lehetnek, esősorban T1 és T2-es gyomokkal találkozhatunk. Főként a veronikafélék és árvacsalán, pipitér fajok fordulhatnak elő. A tavasszal történő gyomirtás időzítése nagyon fontos takarékosság szempontjából, ugyanis ha rosszul időzítünk, az kidobott pénz lehet számunkra. A legfontosabb, hogy a kellő időben és a kellő hatékonysággal történjen a gyomirtás, éppen ezért fontos az előrejelzések nyomon követése.
Forrás: NAK