Hogyan őrizhetjük meg a talaj nedvességtartalmát?

A talajnedvesség talajtípustól függően, illetve a terület elhelyezkedésétől függően is sokat változik, viszont ami biztos, hogy a jó terméshez szükséges a megfelelő talajnedvességgel bíró föld. Magyarország alapvetően a közepes kockázatú országok közé tartozik. Az alábbiakban ennek fontosságáról, illetve a nedvesség megőrzésének módjáról esik szó.

A növények számára fontos a talaj megfelelő nedvességtartalma. (Fotó: Pixabay, Jcesar2015)
A növények számára fontos a talaj megfelelő nedvességtartalma. (Fotó: Pixabay, Jcesar2015)

Mit jelent az, hogy közepes kockázatú ország?

A Kárpát-medence, így Magyarország is jobban melegszik, mint Európa többi része, az éves csapadékmennyiség viszont nem fog változni a jövőre nézve, az évi eloszlásával ellentétben. Becslések szerint ez évi csapadékmennyiség 50%-a 15 alkalommal fog lehullani, ami azt jelenti, hogy egyszerre túl sok csapadék fogja érni a talajt. Ezáltal a csapadék hasznosulása jelentősen romlani fog, ugyanis mivel a csapadékmennyiség nagy százaléka egyszerre fog lehullani, az érkező vízmennyiség hamar távozni fog a talajból, és több nedvesség párolog el, mint amennyit a növények felvennének.

Miért fontos a talaj nedvességtartalmának megőrzése?

A növények sikeres termesztéséhez sok tényező megléte szükséges, többek között a megfelelő tápanyag ellátású talaj, a napfény, illetve a víz. Ahhoz viszont, hogy gazdaságosan tudjon termelni egy gazdaság a legjobb az, ha nem az öntözésre fordítják a legnagyobb összegeket, tehát ha a talajban lévő nedvességet nem kell nagymértékben pótolni. Erre több módszer is létezik, amelyeket már évtizedek óta alkalmaznak bizonyos növénykultúráknál.

Milyen tényezők akadályozzák a nedvességtartalom növekedését a talajban?

Van olyan tényező, amely már a talajba jutni sem engedi a csapadékot. Ez elsősorban a talaj tömörsége, amely lehet a talaj közvetlen felszínén, közel a felszínhez, illetve a 20-35 cm-es rétegben.

Abban az esetben, ha a talaj nem tömör, és a víz bejut, még mindig számolnunk kell a kiáramlással is. Ez akkor következhet be, ha a felszín nagyon rögös és takaratlan, tehát úgy van kialakítva, hogy hőstressz érheti a földet.

Továbbá a nagy gyomtömeg, a túlzott művelési menetszám, rossz növényi sorrend, valamint a talaj bolygatása túl nagy hőségben is árthat a talaj nedvességtartalmának.

Hogyan őrizhető meg?

Az elővetemény betakarítását követően akár kombájnnal felapríthatjuk és egyenletesen szétteríthetjük a szalmát a talaj felszínén, ami így értékes felületet, úgynevezett mulcsot képez a talaj felszínén. Több fajtája is ismert, többek között az élő mulcs, amelyek konkurenciát jelentenek a gyomoknak. Ebben az esetben vethetünk talajtakaró növényeket, vagy pedig meghagyhatjuk időszakosan a gyomflórákat. A másik típusa a holt mulcs, ahol olyan növénymaradványok kerülnek felhasználásra, amelyek szecskázatlanok. Vizsgálatok szerint ezek vastagabb takarást képesek biztosítani az aprított takaróanyagoknál – mint például: kőzúzalék, fakéreg, fazúzalék. Ezeken kívül még használhatunk mesterséges takaróanyagokat is. Ilyenek például a különböző színű, nem lebomló fóliák, a biológiailag lebomló fóliák, a papír vagy az agroszövet.

Továbbá érdemes aratás után a talajban maradt vízmennyiséget visszatartani. A sekély talajművelés tovább segíti a talajnedvesség megőrzését, illetve az is, ha a termőterület egy részét műveletlenül hagyjuk. Ezen túl fontos a növényi sorrend is, amely nagyban képes befolyásolni a talaj nedvességmegőrző képességét, valamint a vegyszeres gyomirtás.

Abban az esetben viszont, ha a talaj nedvességtartalma már alacsony, és csak az öntözés nyújthat segítséget, nem mindegy, hogy hogyan öntözzük földünket. Hiszen ha túlöntözzük, az egy részről pontosan az, amit el szerettünk volna kerülni a talajnedvesség megőrzésével, másrészt pedig pocséklás.

Ezeken kívül persze vannak olyan lehetőségek is, amelyek kevésbé természetesek, és hatóanyagtartalommal rendelkeznek, viszont rendkívül hasznosak tudnak lenni. Alapelvük azon nyugszik, hogy a talajba jutva folyamatosan növelik térfogatukat, így kevesebb víz is elegendő ugyanakkora terület lefedésére. Az pedig, hogy ezt hogyan éri el az adalékanyagokban keresendő, ugyanis a folyadék a kijuttatását követően a cseppek a levegő hidrogénjét veszik magukhoz.

Viszont nem csak talajvédő szerrel lehet megelőzni a problémát. Megfelelő hibrid használatával elérhetjük azt, hogy maga a növény is tartsa a nedvességet a talajban, illetve hogy alacsonyabb nedvességtartalom esetén is hatékonyan növekedjen. Viszont a legjobb eredményért elengedhetetlen a jó vetőmag vetéskori mag-talaj kapcsolata, a magágy tápanyag tartalmának biztosítása, valamint a megfelelő talajtakarás.

Share Button

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Hogy elsőként értesüljön fontos agrárhírekről, támogatásokról, rendeletekről!

Kapcsolódó cikkek

Komposztálni jó! Magyarországon fejenként átlagosan évi 430 kg-ot is meghaladó mennyiségű hulladékot termelünk. Ennek akár 45 %-a is állhat biohulladékból (településen...
Hihetetlen ötlet! Gyomirtás és tápanyag utánpótlás... Aki szereti a természetet, igyekszik óvni a környezetet, annak tudatos döntésekre van szüksége. Furcsa dolog, de a mai világban elég nehéz úgy élni, h...
Változik a zöldhulladékgyűjtés szabályzata! Új év, új szabályok, legalább is a zöldhulladékgyűjtés szabályai mindenképpen átalakulnak. Sokak megijedtek, amikor még december elején nem lehetett k...
Humusszal a megfelelő vízháztartásért Az utóbbi időszakban egyre többet foglalkozik az agrárium a talajjal és annak növényekre gyakorolt hatásaival. Sokak szerint az éghajlatváltozás okozt...
Oka van a rossz csírázásnak Ugyan még javában tart a tél, de az üvegházakban már januárban megkezdődik a magvetés. Sokszor fordul elő ilyenkor, hogy a magok nem csíráznak megfele...
Talajépítés egy szezonon át – hogyan vágjunk bele?... Mindannyian hallottuk már, hogy a talaj – mint termőhelyi adottság – is a külső, nem befolyásolható tényezők közé tartozik a mezőgazdaságban. Akárcsak...