Stratégiai kérdés az öntözés – ezzel a címmel rendeztek kerekasztal-beszélgetést a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, az Országos Vízügyi Főigazgatóság, a Nemzeti Földügyi Központ és működő öntözési közösségek részvételével a Bábolnai Gazdanapokon. A NAK, a vízügy és az Agrárközgazdasági Intézet 2018-as országos vízigényfelmérése alapján 300 ezer hektár öntözésbe vonását tűzték ki célként.
A főművi fejlesztések megvalósítása a vízügyi főigazgatóság feladata – mondta el Tasnádi Gabriella, a NAK vezető vízgazdálkodási szakértője.
A rendszerváltás után visszaesett az igény
A rendszerváltás előtt közel 400 ezer hektár termőterület volt öntözhető Magyarországon, de azt követően annyira visszaesett az igény, hogy a csatornák kapacitása rendkívüli módon lecsökkent – tájékoztatott Láng István, az Országos Vízügyi Főigazgatóság főigazgatója. A megszűnt vízgazdálkodási társulatoktól 28 ezer kilométer csatornarendszer kezelését vette át a vízügy. A feladat eléggé megterhelő volt, és amikor elkezdtek gondolkodni a fejlesztések irányán, elsősorban arra voltak kíváncsiak, hol van ezekre a legnagyobb igény.
A 104-es beruházási lista
Ez alapján állították össze az úgynevezett 104-es beruházási listát, amely tartalmazza az államilag fenntartott öntözési főművek korszerűsítésének menetét, és el is indultak a fejlesztések a Homokhátságon, valamint sok más területen.
Kínálati oldalon két külön program is kezeli a vízháztartási deficitet azokon a területeken, amelyeket gravitációs módon nem lehet ellátni: a Nyírségben és a teljes Homokhátságon. Ezeknek a projekteknek jelenleg a tervezése folyik, és akkor indulhat el a megvalósításuk, ha erre a költségvetés vagy az európai uniós támogatások forrást biztosítanak. A főigazgató hangsúlyozta: a főművek kapacitása „fel fog nőni az igényekhez”, de fontos, hogy „jól tudjuk megfogalmazni ezeket az igényeket”, vagyis oda jusson el a víz, ahol a legnagyobb az öntözési igény.
A vízkereslet elmúlt években lezajlott fejlesztéséről Borsfai Atilla, a Nemzeti Földügyi Központ öntözésfejlesztési főosztályvezetője beszélt. Mint mondta, az NFK említett főosztálya nem hatóság, hanem a nemzeti öntözési ügynökség szerepét tölti be. Az a feladata, hogy a vízkeresleti oldal minél jobban illeszkedjen a kínálati oldali fejlesztésekhez, és minél előbb megvalósuljon az öntözött területek jelentős növelése. Hozzátette: ma mintegy 200 ezer hektár rendelkezik vízjogi engedéllyel, amelyből 100-110 ezer hektárt öntöznek. Ezt szeretnék a következő évtizedben megduplázni, az évtized végéig pedig a 400 ezer hektár elérése a cél.
Akár 70 százalékos is lehet a támogatás
Bemutatta az öntözési közösségekre vonatkozó szabályozást, hangsúlyozva, hogy akár 70 százalékos támogatási intenzitást is igénybe vehetnek a fejlesztéseikhez. A vidékfejlesztési program keretében jelenleg 100 milliárd forint áll rendelkezésre az egyéni gazdaságok és öntözési közösségek fejlesztéseinek támogatására, amelyből 48-50 millióról már támogatási döntés született, 18 milliós igény még elbírálás alatt áll, 23-25 millióra pedig még lehet pályázni december 31-ig. Tasnádi Gabriella ezt azzal egészítette ki, hogy vélhetően jó fél évvel meg fogják hosszabbítani az év végéig tartó pályázati felhívást.
A hozambiztonság megteremtése nemzetgazdasági érdek
Biztatott a pályázatok benyújtására, mondván: a hozambiztonság megteremtése nemzetgazdasági érdek, és minél többen kezdenek öntözésbe, annál több termelő fogja finanszírozni egy-egy adott csatornaszakasz fenntartását. A vízgazdálkodás növekvő jelentőségét már az új KAP is tükrözi: a vízmegtartásra vonatkozó, eddig opcionális támogatások egyre inkább előírássá válnak.
A 104-es főművi fejlesztési lista alapján folyamatosan egyeztet a vízüggyel az NFK – húzta alá Borsfai Attila –, hogy minél közelebb vigyék az elérhető vizet a gazdákhoz.
Több 100 milliárdos beruházás a következő tíz évben
Durván 760 folyókilométer főművekhez kapcsolódó és további 1971 folyókilométer nem főművekhez kapcsolódó harmadlagos vízmű korszerűsítésére lenne szükség a vízkereslet kielégítéséhez, amely összesen 300-350 ezer hektár öntözésbe vonását tenné lehetővé. Ennek óriási jelentősége lenne az élelmiszer-termelésben, de több 100 milliárdos beruházást jelent a következő tíz évben.
Az első hazai öntözési közösségek egyike a Kalocsa Térségi Öntözési Közösség, amely közel kétéves tervezési folyamat eredményeként valósult meg, 38 termelő, kft.-k és őstermelők összefogásával. Nem volt egyszerű feladat a különálló termelői egységek összekovácsolása és a pályázatok benyújtása – mondta Szigeti Tamás ügyvezető –, amit még a COVID is hátráltatott. Egyesülésük a pályázati támogatások elnyerését célozta.
Vízügyi beruházásaikra, új eszközök, gépek beszerzésére 70 százalékos támogatási intenzitás mellett 90 millió forint támogatásban részesültek, fenntartásra és üzemeltetésre pedig 180 millió forintot kaptak 3 évre. Utóbbi a humánerőforrás költségeit is fedezi. Hálásak az NFK és az AM támogatásáért. Az országban az elsők között már meg is kapták a támogatás első részletét, amely szintén nem volt egyszerű, mivel az irányító hatóság és az Államkincstár részére is új feladatot jelentett.
Az emelkedő energiaárak mellett különösen fontos számukra a támogatás. 2021-ben 20 forintot fizettek egy köbméter víz kitermelésére elegendő áramért, idén 43-at, jövőre pedig 200 forint körüli összegről egyeztet velük a szolgáltató.
Érvényes vízjogi engedély 1300 hektárra
Az NFK támogatásával, koordinálásával 1300 hektárra szereztek érvényes vízjogi engedélyt. 700 hektáron gazdálkodnak, amiből a vetésforgó szabályait követve 4-500 hektár vízigényes kerti kultúrát, jelentős részben fűszerpaprikát, emellett csemegekukoricát, fokhagymát, káposztaféléket öntöznek évente.
A 2021 áprilisában alapított Balatonszéplaki Öntözési és Szolgáltató Szövetkezet a tihanyi káptalan egykori birtokán jött létre, amelyet 1949-ben állami gazdasággá alakítottak – számolt be Volenszki Tamás elnök. A területen 1957-ben létesült az első gyümölcsültetvény, amit még árasztásos öntözéssel tápláltak, majd 1963 és ’67 között megépítették a ma is használt csővezetékes rendszert. A területen gazdálkodók a NAK-tól, az AM-tól és az NFK-tól kértek segítséget öntözési közösségük létrehozásához.
90 és 0,5 hektáros gazdálkodók is akadnak a tagok között
Huszonegy tagjuk között 90 és 0,5 hektáros gazdálkodók is akadnak. A szövetkezeti formát választották, mivel igazságosnak érezték, hogy mindenki egy-egy szavazattal rendelkezik. Az öntözési rendszer modernizálásáról, fejlesztéséről folyamatosan egyeztetnek az NFK-val és a kamarával. Vízjogi engedélyük évi 300 ezer köbméterre szól, ez elhanyagolható mennyiség ahhoz képest, hogy egyetlen forró nyári napon 500 ezer köbméter párolog el a Balatonból.
A hazai öntözés jövője kapcsán Láng István elmondta: nem biztos, hogy helytálló a sokat emlegetett megállapítás, ami szerint „víztermelő ország” vagyunk. A Tiszából idén csak két hónapig folyt le nagyobb mennyiség, mint amennyi beérkezett. A Duna mentén a geomorfológiai viszonyok miatt nincs hely tározásra, és ugyanez a helyzet a Drávával is. Egyszerűnek tűnhet tározókat építeni, de nagyobb realitása van a mederduzzasztásnak és a vízpótlásnak.
Jelenleg 150 tározó van az országban, 18 épült a jelenlegi uniós költségvetési ciklusban, és 17-et terveznek a következőben, de ezek lokális jelentőségűek. A vásárhelyi tározók építésekor mindenki tiltakozott a kisajátítás ellen, és minden elöntéskor kármentesítést kell fizetni, ami nem tesz lehetővé tartós vízborítást. A sík vidékeken eleve mélyebb tározókat kell építeni, mert különben a víz elromlik, öntözésre alkalmatlanná válik. A Kisköre és Csongrád közötti szakaszon 220 millió köbméter víz hiányzik a talajból a Tisza alacsony szintje miatt, ami a vízkivételi lehetőségeket is korlátozza. Lehet preferálni a tározást, de a vízkészlet kijuttatása a legnagyobb probléma. „A főműveknek kell felnőniük” ahhoz, hogy érdemben növelni lehessen az öntözési területeket.
Kiszámíthatatlan az energiaáremelés hatása
Egyelőre nem lehet tudni, mennyivel fogja növelni a vízkészletjárulékot és vízszolgáltatási díjat az energiaáremelés, de Láng István szerint mindenképpen kormányzati döntésre van szükség a kérdésben, mivel a díjakat az elmúlt 2 évben nem lehetett emelni, ezt 2020 után 490 millió, 2021 után pedig 1,4 milliárd forinttal kompenzálta az állam. A szolgáltatási szerződéseket márciusig kell megkötni.
Borsfai Atilla hozzátette, hogy a vízkivételi díjak változók. Ahol gravitációs a rendszer, ott lényegesen alacsonyabbak, mint ott, ahol szivattyúval kell kiemelni a vizet.
Annak is komoly anyagi vonzata lesz, ha egyszer kiépül és egységes állami kezelésbe kerül az akár 3200 folyamkilométernyi harmadlagos vízmű, amivel el lehetne érni a már említett 400 ezer hektáros öntözést. Őszre kormány-előterjesztés készül a következő tíz évre vonatkozó középtávú öntözésfejlesztési tervek ütemezéséről és forrásairól.
A 127 öntözési közösség 59-60 ezer hektárt öntöz, amiből 43 ezer hektár újonnan bevont terület. Az érintett termelők legalább 25 százaléka sehol sem öntözött korábban, ami jelzi, hogy a gazdatársadalom is „megmozdult”.
(Forrás: magyarmezogazdasag.hu)
