Kulcskérdés és nagy feladat a generációváltás az agráriumban az elöregedő gazdatársadalom miatt. Ezzel kapcsolatban először idei konferenciáján mutatta be azt a javaslatcsomagot a Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége, amelyben összefoglalták milyen területeken vannak teendői az agrárium különböző szereplőinek a sikeres generációváltás érdekében. A magyar gazdatársadalom számára nagyon nem mindegy, hogyan történik meg ez a változás.
A gazdálkodók közel 60 százaléka 55 év feletti, a 40 év alattiak aránya még a 10 százalékot sem éri el. A generációváltás tehát kulcskérdés lesz az elkövetkező időszakban mind az egyéni, mind a társas agrárvállalkozóknál a Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége (AGRYA) adatai szerint. Ugyan ez a probléma évtizedek óta ismert, összetett, valódi eredményt hozó kezelésére eddig még nem készültek tervek és nem történtek érdemi intézkedések. Egyes részterületeken, például az EU forrásokra alapozott támogatások esetében, voltak ugyan előrelépések, de ez önmagában nem jelent megoldást. A rendezvényről a Magyar Mezőgazdaság számolt be.
Az elmúlt években az AGRYA többféle módszerrel dolgozta fel a generációs kihívás egyes kérdéseit. Több felmérés, kutatás és esemény is a téma megoldására szolgált. Ezekből kiindulva készítették el a „Nemzeti minimum az agrár nemzedékváltásért” című vitaindító javaslatcsomagukat, melyet Weisz Miklós, az Agrya társelnöke mutatott be az idei konferenciájukon. Ebben a szakmai anyagban hat pontban foglalták össze a főbb beavatkozási területeket. Ezekben szükséges előrelépés ahhoz, hogy a nemzedékváltás gördülékenyebbé váljon a mezőgazdaságban:
- földügyi szabályozás
- a gazdaságok átadása
- finanszírozás, támogatások és hitelezés
- munkaerő, pályaorientáció és foglalkoztatás
- képzés, tudásátadás, tanácsadás
- együttműködési érdekképviselet,
- a nemzedékváltás megjelenése az állami rendszerekben.
Az elöregedő gazdatársadalom okozta feladatokat meg kell oldani
Szakmai anyagukban konkrét javaslatokat fogalmaztak meg arra, hogy milyen jogszabály-módosításokra, támogatásokra, finanszírozási eszközökre, tudásátadást segítő, tapasztalatcseréket ösztönző módszerekre lenne szükség. A fiatal gazdák abban bíznak, hogy a következő időszakban ezek egy része a gyakorlatban is megvalósulhat. A generációváltást ugyanis olyan kérdésnek tartják az AGYRA szakértői, ami ágazatokon felül áll, és szinte mindenkit érint az agráriumban. Szerintük ezt a feladatot csak közös összefogással és olyan közös értékek mentén lehet megvalósítani, amiben mindenki egyetért. Ezért szerepel a minimum szó a javaslat címében. A javaslatcsomag gyakorlatilag az a „kályha”, ahonnan el tudnak indulni, és ahová mindig vissza tudnak nyúlni. A fent összefoglalt teendők lennének szükségesek ahhoz, hogy a nemzedékváltás sikeresebb folyamat legyen Magyarországon. Az AGRYA érdeke az, hogy hozzájáruljon egy szakmai-politikai közmegegyezés kialakításához.
Közmegegyezésen alapuló, átfogó intézkedések nélkül ugyanis az agrárium minden szereplője vesztese lehet ennek az előttünk álló, egyelőre nem megfelelően kezelt problémának. Ezért reméljük, hogy javaslatcsomagunkkal értő és tenni akaró partnerekre találunk majd mind az állami, mind az üzleti szektorban, illetve a szakmai szervezetekben.
Weisz Miklós
Az idei Fiatal Gazda Konferencián áttekintették még a 2020-ig elérhető agrár- és vidékfejlesztési támogatásokat, továbbá foglalkoztak a következő pénzügyi ciklusban várható közösségi keretekkel. Ehhez kapcsolódóan üzleti szereplők mondták el, hogyan látják ők az átalakuló támogatási rendszer mellett a jövőt. Végül parlamenti pártok agrárpolitikusai ismertették meg az egyes pártok elképzeléseit az elkövetkezendő esztendőkre.
