Az elmúlt évtizedeken a hazai gasztronómiában keresve se találnánk nagyobb sikertörténetet, mint az édesburgonya térhódításáét. Lassan a legkommerszebb magyar éttermek étlapjáról sem hiányozhat sütve-főzve, püréként, köretként vagy krémlevesként, már-már egy vidéki zöldséges se nyithat ki batáta nélkül, ahogy néhányan idehaza is hívják.
A konyhakertekben is egyre többen termesztik, az egyik legígéretesebb zöldség ez a külsőre burgonyára hajazó, beltartalmi értékeit tekintve egészen másféle növény. Azt viszont már kevesebben tudják, valóban megéri-e a pénzét? Mitől egészségesebb köret, mint névrokona, a krumpli?
Betesz a magyar krumplinak a klímaváltozás
Bár a magyar nagy burgonyafogyasztó nemzet, a globális klímaváltozás lassan, de biztosan betesz a magyar krumplinak. A burgonya termőterülete hazánkban folyamatosan csökken, termesztése nem gazdaságos, ezért olyan új zöldségek meghonosítása is a cél, amelyek jó adaptációs képességekkel rendelkeznek.
Az egyik ilyen zöldségnövény pont az édesburgonya. A batáta jól passzol a magyar gasztrokultúrába, de termőhelyi adottságai is megfelelőek.
Hosszú ideje leszálló ágban van a burgonyatermesztés
Évek óta egyre fogy az étkezési burgonya termőterülete Magyarországon is. Míg 2019-ben még 13 ezer hektáron ültettek étkezési és 150 hektáron vetőburgonyát, ez 2021-re 8711 és 104 hektárra zsugorodott – írja a hellovidek.hu. A szakemberek szerint a klímaváltozás miatt egyre kisebb területen lehet öntözés nélkül burgonyát termeszteni.
Magyarország a friss összesítés szerint csupán a 18. helyezett az Európai Unió legnagyobb burgonyatermelő országait összesítő listán. A 2020-as év adatai alapján az itthon termett 292 ezer tonna krumpli mindössze fél százalékát tette ki az EU-n belül betakarított, összesen 55 millió tonnás termésnek.
Az áremelkedés Magyarországon volt a második legnagyobb
Magyarországon 2015 óta 71,4 százalékot emelkedett a burgonya ára, és ez nem fogható a járványra sem, ugyanis a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint tavalyelőtt még drágább volt a krumpli.
Ezzel szemben az édesburgonya elég igénytelen, és a krumplihoz hasonló módon lehet felhasználni, készíthetünk belőle köretet, salátát, párolhatjuk is. Neve ellenére rendszertanilag nem rokona a burgonyának, csak a gumói alakja hasonlít rá. Maga a növény sem hasonlít a krumplihoz: hosszú, kúszó indái vannak, levelei nagyok, szív alakúak.
Elsősorban megvastagodott tároló-gyökeréért termesztik, amelyből növényenként általában 5-10 darab alakul ki. Ezek felülete fehér, barnás, narancssárga, pirosas bíbor, a hús színe narancssárga vagy pirosas, bőre sárgás színű. Íze édeskésebb, a sütőtök és a burgonya közé helyezhető.
Az édesburgonya Magyarországon is jól érzi magát
Napsütötte, nedves helyen növekszik leginkább, a 24 fokos nappali hőmérsékletet és a meleg éjszakákat szereti. 2019-ben a világ 91,8 millió tonna édesburgonyájának 56,4%-a Kínában termett, nagy batátatermelő ország még Nigéria, de az Egyesült Államok is. De az édesburgonya mezőgazdasági jelentősége Magyarországon is egyre növekszik, évről évre többen kezdenek bele a termesztésébe.
Ásotthalmot már batátafaluként is emlegetik
A batátát még a ’80-as évek végén hozta magával egyik külföldi útjáról a televíziós Váraljai Dénes, hogy a finom, gumós zöldséget saját kiskertjében termeszthesse – írta meg a HelloVidék. Az azóta nyereséggel működő vállalkozás irányítását időközben két fia, Tamás és László vette át, akiknek köszönhetően a helyi termesztés és nemesítés nemcsak a település értéktárába nyert felvételt, de sokan már csak egyszerűen csak batátafaluként emlegetik Ásotthalmot.
Időközben a termesztés régió- és megyehatárt nem ismerve hódította meg az egész országot, amiben nagy szerepet játszott a településen kinemesített első hazai narancssárga húsú fajta, az Ásotthalmi-12, amely a Kárpát-medence nyújtotta éghajlati viszonyok között stabil és bő terméshozamot garantál.
Minden térségből jó eredményekről hallunk, és kijelenthetjük, hogy hobbigazdálkodás szintjén az országban bárhol jól termeszthető.
Az ásotthalmi termelő, Váraljai László szerint nemcsak Magyarországon, hanem Európa-szerte egyre népszerűbb zöldség a batáta, amelynek kereslete 2019-ben a legnagyobb mértékben emelkedett valamennyi zöldségféle közül:
Az itthon termelt mennyiség kb. 3 hónap alatt elfogy a belföldi piacon, de később, jó minőségű és nagyobb mennyiségű áruval az exportpiacokat is elláthatjuk.
Jó pár éve még majdnem egy kiló hús árával vetekedett, 1000 forint körül volt egy kiló batáta ára. Ma már átlagban 600–700 forintért árulják. A kereslet még mindig nagyobb, mint a termelők által nyújtott kínálat, annak ellenére, hogy többszörösére nőtt a batátatermesztés az elmúlt pár év alatt Magyarországon. Tehát nemhogy ódzkodnak, hanem egyre többen eszik, kedvelik az édesburgonyát.
Idén sem olcsóbb
Internetes böngészés után, most novemberben, az édesburgonya a szezonjának elején 500 és 800 forint között mozog az ára. Tehát a tavalyihoz képest némi drágulás az édesburgonyánál is érezhető
A többi zöldséghez hasonlóan nem árt helyi termelőktől megvenni, hiszen az édesburgonya terem Magyarországon is, viszont a trópusokról hónapokon keresztül tűző napon konténerhajóval szállított silányabb minőségű ahhoz képest, mint amit mi helyben frissen elő tudunk állítani. Vásárláskor figyeljünk oda, hogy mindig friss legyen! Ilyenkor jellemzője, hogy a héja feszes, nem ráncos, és így amikor elkészítjük, nagyon zamatos az íze.
Tárolása
Az édesburgonyát sohasem szabad hűtőszekrényben tartani, mert +10 fok alatt a benne lévő cukor átalakul keményítővé. A hámozás, vagy szeletelés után – tanácsolják – felhasználásig tegyük egy tál vízbe, mert a levegőn hamar oxidálódik. Az édesburgonyát csak rozsdamentes késsel szabad vágni, mert a hagyományos vas késektől azonnal feketedik.
