Egyre terjed a nap-, a szél- és a geotermikus energia, valamint a biomassza használata a hazai mezőgazdaságban is. Ezt segíti, hogy a Nemzeti Cselekvési Terv szerint jelentősen növelni kell a megújuló energiaforrások alkalmazását. Egy békéscsabai fórumon hangzott el az, hogy a szélerőművek segítségével termelt villamos energiával a kutak és tavak vízkezelésénél is szerepet kaphatnak a szélkerekek. Továbbá az is kiderült, hogy a szántóföldeken telepített kis alapterületű szélerőművek okozta légörvények felgyorsíthatják a természetes légcserét. Ez minimalizálja annak az esélyét, hogy elszaporodjanak a gombák a leveleken. Betakarításkor pedig a szárazabb gabonánál csökkennek a mesterséges szárítás költségei.
A Beol.hu számolt be róla, hogy a fórumon az is elhangzott: a magyar mezőgazdaság az élelmezési és takarmányszükségletet meghaladó mennyiségben képes biomasszát előállítani, és jelentős a biogáz-előállítási potenciálja is. A biomassza segítségével hagyományos tüzelőanyagok válthatók ki, és a biomasszából bioetanolként üzemanyag is készíthető. A megújuló energiák egyre terjednek.
Termálvíz, hajtatott zöldségtermesztés
Az első, termálvizet használó hajtatókertészeteket az 1960-as években létesítették, ekkor készült a legtöbb termálkút is. Jelenleg mintegy 200 mélyfúrású termálkútból látnak el növényházakat. 2010-ben az energiatermelés 0,6 százaléka már termálenergiából származott. Azonban ebből mindössze 27 százaléknyi felhasználás realizálódott az agráriumban. Az 1,7 millió tonnás hazai zöldségtermelés negyede származik a hajtatásból, ami az ágazati kibocsátás közel felét adja. Ehhez járul még hozzá a dísznövényhajtatás termelési értéke. A fő hajtatási területek hazánk déli és a középső régióiban találhatók, amelyek együttesen a hajtatás 90 százalékát teszik ki.