A hazánkat sújtó aszály nem enyhül, amely már hét hete tart, és az északkeleti szelek sem hoznak esőt. Március eleje óta jellemzi ez a száraz, északias áramlás a Kárpát-medencét, amely sok kárt okozott a mezőgazdaság számára. A fagy és a csapadékhiány miatt az őszi vetés kritikus helyzetbe került, hiszen ebben az időszakban lenne a legfontosabb a csapadék a fejlődés szempontjából, a tavaszi vetés pedig vízhiány esetén nem tudnak kikelni. A jelenlegi számítások szerin a száraz idő következtében már 50-60 mm csapadékhiány gyűlt össze az átlaghoz képest. Viszont hosszabb távú előrejelzések alapján jövő héttől délnyugatira fordul az időjárás, így meglehet, hogy a hónap legvégével csapadék is érkezik a gazdák örömére.
Az elmúlt egy hétben sem változott a március eleje óta tartó szárazság, számottevő csapadék nem érkezett az északnyugati fronttal sem. Az ország néhány részén esett ugyan minimális mennyiségű csapadék, 0-2 mm közötti volt az átlagos mennyiség, a Dunántúl délnyugati részein viszont mértek 5-10 mm-ert is, viszont a napos idő miatt az is hamar felszárad. Március 7. óta csak a Mecsekben volt erősebb havazás a hónap második felében, illetve áprilisban két alkalommal esett az Alföld bizonyos részein megközelítőleg 10 mm eső.
Az északias áramlatoknak köszönhetően nem érkezett nedves levegő, amely következtében nagyjából 50-60 mm csapadékhiány gyűlt össze az átlaghoz képest, és a talaj is országos szinten szárazabb, mint az előző években. A talaj felső 20 centiméteres rétege a növények számára hasznosítható vízmennyiség mindössze 20-30 százalékát tartalmazza, ami rendkívül száraznak minősül, és ebből a növény már nem tud érdemi mennyiségű nedvességet fölvenni. Az őszi és a téli csapadék a 20 centiméter alatti rétegeket feltöltötte nedvességgel, így a vízellátottság azokban a rétegekben kedvezőbb, viszont ilyen időjárási körülmények között a mélyebb rétegekben lévő vízkészlet is rohamosan fogy.
Bár a csütörtöki hőmérsékletemelkedés elősegítette a fagyok megszűnését, és néhol már 25 fokos hőmérsékletet is mérhettünk napközben, vasárnap ismételt lehűlés érkezett, és hétfőtől már csak 20 fok alatti hőmérsékletet mérhettünk. Hajnalban a szélcsendes területeken ismét fagy jelent meg, a hűvös, száraz szél pedig a talaj további száradását okozta. Sok helyen a talaj hőmérsékletének mérése során 5 centiméter mélységben 10 fok alatti hőmérsékletet is tapasztaltak, ami a hét végére ismét emelkedésnek indult. Így jelenleg a napi átlag talajhőmérséklet 10-13 Celsius fok körül alakul.
Az őszi kalászosok a szárbaindulás, az őszi káposztarepce pedig a virágzás fenológiai fázisában jár –írja az Országos Meteorológiai Szolgálat. Ezek a növények ebben az időszakban igénylik leginkább a csapadékot, így a száraz időszak egyre érzékenyebben érinti ezeket a növényeket. Ha az időjárás nem változik, és a levegő páratartalma is alacsony marad, akkor a repce hamarabb elvirágzik, mint kellene, és így nem kötődik jól. A fagyok is károsították már az akkor virágzó növényeket, viszont azt még vélhetően kiheveri az állomány.
A kapás növények vetéséhez ugyan a talaj már elérte a megfelelő hőmérsékletet, viszont a jó magágyhoz nedvességre is van szükség, ami jelenleg nem elegendő a talajban. A napraforgó vetése már zajlik, a kukorica és a burgonya vetése is egyre több helyen beindult.
A favirágzás tekintetében már több részen virágzik az alma, északon pedig az akác is virágzásnak indult, a naposabb részeken pedig a birs borult virágba.
A vegetációs index alapján jelenleg a középhegységek erdeiben látható növekedés, ahol az aljnövényzettel kezdődött, majd a lombok is folytatták a zöldülést. Bár jelenleg a megfigyelések alapján az átlagnál nagyobb mennyiségű zöld terület látható, ez a pozitív eltérés a szárazság hatására csökkenésnek fog indulni.
A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszegek térképei ismét elérhetőek, és folyamatosan frissülő információkkal látják el az érdeklődőket. Az aktuális értékeken túl az átlagtól, illetve az előző évi hőösszegtől való eltérés is megtudható, valamint 10 napos előrejelzés is elérhető. A növények számára az egyes fenológiai fázisok eléréséhez meghatározott mennyiségű hőösszegre van szükség, és ez igaz sok kártevőre is. Néhány növényfajta csak meghatározott hőmérséklet fölött fejlődik, amely a különböző növényeknél bázishőmérsékletet jelent. Az értékek azt is megmutatják nekünk, hogy a növények fenológiai fázisai az átlaghoz képest mikor következnek be. A szezon elején úgy látszik, hogy a tavalyi évhez hasonlóan az értékek most is átlag fölöttiek.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat oldalán található grafikonokon jól látszik, hogy az őszi vetésű kalászosok és a repce számára ideális, és tényleges időjárási paraméterek milyen eltéréseket mutatnak. Itt leolvasható a vegetációs időszak egyes periódusainak alakulása, így látható, hogy az őszi káposztarepce vetése és kelése körül mondhatni kedvezett az időjárás a növénynek csapadék szempontjából.
Az őszi búza vetésénél azonban már sok területen nem volt megfelelő a talaj a magágy elkészítéséhez. Október végén éppen időben érkezett csapadék a fejlődő növényeknek, illetve a november végéig tartó enyhe, de csapadékos időszak a kalászosok fejlődését is elősegítette. Év végére elmondható volt, hogy az ország legtöbb részén kiegyenlítődtek a csapadékviszonyok, a csapadékösszeg az ideális érték körül alakult, így a talaj fel tudott töltődni elegendő nedvességgel. Lemaradás egyedül Tiszántúlon volt jellemző, ott is inkább a déli területeken, viszont ez akkor nem jelentett különösebb problémát. Majd december végétől egy hónapon át beköszöntött a száraz időszak, amelyen a februárban több hullámban is érkező eső segített. Márciusról azonban már ez nem volt elmondható, ugyanis a hónap második felétől számottevő csapadék a mai napig nem esett, amelyet a talaj nedvességtartalma bánt. Ez pedig azt jelenti, hogy a talaj nedvességtartalma az ideális mérték alá esett, és a növények ugyan még a mélyebben fekvő rétegekből tudnak kinyerni némi nedvességet, ez a fejlődésükhöz nem lesz elegendő. Az őszi búzára számított hőösszeg mindenhol az optimális érték fölött van az enyhe időjárásnak köszönhetően, amely az elmúlt évszakokat jellemezte. A tavasszal érkező fagyok pedig szintén nem segítették elő a növények fejlődését.
A közeljövőben sem várható sok változás, ugyan szombaton érkezik egy idegfront, az nem hoz érdemleges mennyiségű csapadékot. Viszont a szél az továbbra is marad élénk, amely a front után várhatóan felerősödik, és néhol a viharos széllökések akár a talaj felső poros rétegét is mozgathatja majd.
Változás várhatóan jövő héttől várható, amikor a szél délnyugatira fordul, és várhatóan nedves légtömegeket is mozgat az ország területe felé. Néhány előrejelzés szerint szerdától van esély erősebb esőzésekre, és bár hétfőig a fagyzugokban még előfordulhat hajnali fagy, hamarosan ezek is megszűnnek. A legmagasabb hőmérséklet 20 fok körül alakulnak, keddtől, már magasabb is várható. A talaj hőmérsékletének tekintetében is emelkedés várható, így már 10 fok fölötti talajhőmérséklet várható.
