Hidegvérű ménest alapítanak a szarvasfarm közelében, ha lesz megfelelő jövőkép

A magyar hidegvérű ménes megalapításáról, a szarvastartásról és az idei Kaposvári Állattenyésztési Napokról folytatott megbeszélést az agrárminiszter a Somogy megyei Bőszénfán. Nagy István a Kaposvári Egyetem Szarvasfarmján a Kovács Melinda akadémikussal, az egyetem rektorával, Mátrai Mártával, az Országgyűlés háznagyával és Szita Károllyal, Kaposvár polgármesterével tartott tanácskozás után azt mondta: arra kérte a farm magyar hidegvérűló-tenyészetének vezetőjét, készítsen előterjesztést az itteni ménes értékeiről.

Legyen egy olyan leltár, amelynek alapján felvázolhatjuk a hidegvérű lovak jövőképét, 21. századi hasznosításának lehetőségeit. Tudnunk kell, hogy alkalmas-e rekreációs lovaglásra, esetleg bio-, ökogazdasági munkára, vagy pusztán gyönyörködni fogunk benne.Ha pedig megvan a jövőkép, az állam ménest alapíthat, részt vállal a fenntartásában, hozzájárulva a fajta megőrzéséhez – mondta az agrárminiszter. Nagy István kincsnek nevezte a Szarvasfarmot, amely Magyarország legnagyobb, intenzív tartást alkalmazó farmja.

Amennyiben az esztétikai élményen túl több célra is bizonyíthatóan hasznosíthatóak a hidegvérű lovak, ménes létrehozása is szóba jöhet Somogyban - Fotó: Pelsőczy Csaba
Amennyiben az esztétikai élményen túl több célra is bizonyíthatóan hasznosíthatóak a hidegvérű lovak, ménes létrehozása is szóba jöhet Somogyban – Fotó: Pelsőczy Csaba

A területen 1500 egyed szarvas, 127 magyar hidegvérű ló és egyebek mellett 138 magyar parlagi szamár is él

A miniszter szerint a szarvastartás a jövő egyik erőforrása. Példaként hozta fel, hogy Nagy-Britanniában évente 20 százalékkal nő a szarvasfarmokon előállított hús fogyasztása. Ez egy óriási, egyedi lehetőség, amire Bőszénfán is lehet alapozni – vélekedett Nagy István.

Parlagi szamár és szarvasok, tervezett programok

A miniszter méltatta a Kaposvári Egyetem állattenyésztés terén kifejtett tevékenységét. Kovács Melinda pedig arról szólt, hogy a hidegvérű lovak kérdésein túl a megbeszélésnek a magyar parlagi szamár genetikai állományának megőrzési lehetőségei, az ehhez szükséges infrastrukturális feltételek biztosítása is a témája volt. Minderre pedig komoly oktatási gyakorlati képzési, innovációs, kutatás-fejlesztési innovációs programokat lehet építeni. Az embereknek Bőszénfáról leginkább a szarvasok jutnak az eszükbe, de a szarvasokon kívül nagyon fontos feladatnak érezzük az őshonos állatok gondozását is – mondta.

Share Button

Kapcsolódó cikkek

Szamárzselé a sláger Kínában Keresett árucikké vált Kínában az afrikai szamár húsa és bőre – írja a The Economist. Kenyában ezekre az állatokra szakosodott vágóhidak igyekeznek ki...
Kaposváron készítik fel a magyar mezőgazdaságot a ... Állattudományi Klímaközpont épül Kaposváron, a 700 millió forintos beruházás jövő őszre valósul meg. Az egyetem területén a központ közelében vizsgáló...
A szamár igenis jó tanuló! A világ számos országához hasonlóan Magyarországon sem a legnépszerűbb állat a szamár. Leginkább csak megtűrték a ló mellett. Igazán nálunk is csak a ...
A génmódosítás kockázataival ismerkedtek a gazdák ... Az egyik legfontosabb szempont a mezőgazdaságban a hozamok növelése, de nem mindegy, milyen eszközökkel. A Somogy megyei agrárkamara tagjai a hibridn...
Szeptember közepén jön a XIII. Kaposvári Állatteny... Az idei évben 2019. szeptember 13-a és 15-e között – immáron tizenharmadik alkalommal – újra megnyitja kapuit a Kaposvári Állattenyésztési Napok (KÁN...
1,8 milliárdért fejlesztenek egészségesebb tejterm... Magas biológiai értékű, egészségesebb tejtermékek előállításán dolgozik a Kaposvári Egyetem és a Fino-Food Kft. A 3 éven át tartó projektre 1,8 milli...