Több gazdálkodó már túl van a repce tavaszi fejtrágyázásán, azonban a kiegyenlítettebb tápanyag-utánpótlás elérése érdekében sokan két részletben, osztott fejtrágyázást végeznek. Az intenzív termesztésnek pedig már szinte kihagyhatatlan része a lombtrágyázás is. Ennek segítségével fokozható a repce fejlődése, megerősíthető a negatív abiotikus tényezők hatásai ellen, aktuális esetben a növénynek kedvező, meleg időt hirtelen felváltó hideggel szemben is.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara írta meg, hogy a kiemelkedő tápanyag-reakcióval rendelkező növény a termesztése során felhasznált tápanyagokat jelentős termés és olajtartalom növekedéssel jutalmazza meg a termelőt. Az egyes tápelemek hiánya eltérő tüneteket produkál. Érdemes megismerni ezeket, és célzottan fellépni ellenük. Az őszi káposztarepce tavaszi vegetációs periódusában kiemelt szerep jut a könnyen felvehető tápanyagoknak.
A repce hiánytünetei
A nitrogén hiánya fejletlen állományt és az idős levelektől kezdődő sárgulást eredményez. Emiatt csökken az asszimiláció, az elágazások száma, lassul a becő növekedése, ami terméskiesést okoz. A tavaszi nitrogéntartalmú szilárd vagy folyékony műtrágya kijuttatásával megelőzhető.
A foszforhiány-tünetek a levélszélektől induló kékes, vöröses elszíneződésben mutatkoznak meg, illetve a levél elvékonyodása figyelhető meg. A foszforhiány gyenge gyökeresedést eredményez, továbbá zavart virágzást és kötődést okoz. Lassul a becők növekedése, ami ugyancsak terméscsökkenéshez vezet. Érdemes már az alaptrágyázásnál foszfortartalmú műtrágyákat használni. Amennyiben az alaptrágyázás ellenére is fellép a hiány, a foszfor a tavaszi lombtrágyázáskor is pótolható.
A káliumhiány miatt a repce nagyon visszamarad a fejlődésben, ami termésdepressziót eredményez. Az idősebb levelek szélén klorotikus foltok jelennek meg, amit nekrózis vált fel, míg a fiatal levelek általában kékes-zöld színűek lesznek. Az alaptrágyázás során fontos a kálium típusú műtrágyák felhasználása, esetleg ennek pótlása a tavaszi lombtrágyázás során a hiánytünetek kialakulásakor.
A bórhiány tünetei, ha üreges a gyökérzet és rothadás alakul ki, ami miatt az alsó szárrész is megfeketedhet. A következmény zavart virágzás, hajtáscsúcs elhalás, továbbá a terméscsökkenés és minőségromlás is lehet. Ezért fontos, hogy a lombtrágyázáskor a mikroelemeket tartalmazó szilárd vagy folyékony műtrágya, vagy lombtrágya tartalmazzon bórt, amely a termésminőséget is javítja.
Kén-, magnézium- és kalciumhiány
A kén is meghatározó szerepet tölt be a harmonikus növénytáplálásban. Hiánya esetén a fiatal levelektől kezdődően a növény sárgul, törékennyé válik és a levelei felfelé csavarodnak, a virágzat színe fakó lesz. A kénhiány következtében az asszimilációs felület és a virágok száma, illetve a termés is csökkenhet, valamint romlik a minőség is. A hiányzó tápelem kéntartalmú műtrágyák fejtrágyázás során történő kijuttatásával, vagy lombtrágya alkalmazásával pótolható.
A magnéziumhiány során a levélérközök sárgulása jelentkezik, márványosodik a levél, súlyosabb tünet esetén pedig kifehéredés is látható. Jelentősen csökkenhet az asszimilációs felület, előidézhet levélhullást is. Csökken a termés és romlik az áru minősége is.
A kalciumhiány hatására hajtáscsúcs elhalás és hervadás következhet be, továbbá barnulni kezdenek a levelek. A repce növekedése gátolt lesz és terméscsökkenés alakul ki. A hiány elkerülésében gyors felszívódású kalcium-lombtrágya segíthet.
