Idén július 1-től változtak meg a nyilvános közzétételi eljárás szabályai termőföld értékesítése esetében. A Mezőhír oldal szerint hiányosságok tapasztalhatóak a földértékesítés nyilvános közzétételi szakaszában. Rossz a szabályozás, hibásak a kifüggesztések, és ez minden érintett jogait sérti. Mindennek különös jelentősége van annak fényében, hogy már 10 hektárra lehet vételi ajánlatot tennie bárkinek az állami földvagyonból.
2020. július 1-től megváltoztak a nyilvános közzétételi eljárás szabályai termőföld értékesítése esetében. A Mezőhír cikke ezek közül elsőként emelte ki azt az új előírást, amely szerint a megkötött adásvételi szerződéseknek az önkormányzati hirdetőtáblán való kifüggesztése július óta csak kiegészítő, tájékoztató szerepet tölt be. A korábbi gyakorlat ugyanis az volt, hogy az önkormányzat hirdetőtáblájára kifüggesztett szerződés minősült hivatalos közzétételnek. Eközben a kormányzati portálon, vagyis a hirdetmeny.magyarorszag.hu felületen csak egy kivonatos jellegű tájékoztatás megjelentetése volt kötelező az ügylet főbb adatairól. A módosítás „megfordította” az eddigi szabályozást. A cél az volt, hogy a jövőben ne kelljen személyesen elmenni a polgármesteri hivatalba a szerződés teljes szövegének megismerése céljából. A szerződéseknek a fenti honlapon történő közzététele ugyanis kötelező, és az egyben hivatalos közlésnek is minősül – írta a portál.
Egyáltalán nem legális
Az elmúlt hónapok gyakorlati tapasztalataiból azonban levonható az a következtetés, hogy a törvénymódosítás nem érte el célját minden településen. Még az olyan nagyobb városok, mint például Érd, Jászberény, Kaposvár, Mátészalka és Törökszentmiklós esetében is megállapítható, hogy az eredeti cikk megjelenéséig egyetlen esetben sem kerültek fel a kormányzati portálra a szerződések digitalizált, a szerződők nevén és lakcímén kívül más személyes adatokat nem tartalmazó másolatai. Csak a kifüggesztés tényéről szóló rövid tájékoztatót rakták ki.
Nincs kiigazítás
Orlovits Zsolt írása a helyzet teljes körű bemutatása érdekében azonban arra a jogalkotói mulasztásra is rávilágított, hogy a törvénymódosítással párhuzamosan nem valósult meg a végrehajtási rendelet szövegének kiigazítása. Ezáltal a földforgalmi törvény és a 474/2013. (XII. 12.) számú kormányrendelet előírásai között ellentmondás áll fenn. Az utóbbi szabályozza ugyanis az adásvételi szerződés hirdetményi úton történő közlésére vonatkozó eljárás részleteit. Ennek az elektronikus tájékoztató közzétételéről szóló 13. §-a azonban a korábbi szabályozásnak megfelelően csak a rövid tájékoztató hirdetmény kormányzati portálon való megjelentetését írja elő. Továbbá kimondja, hogy az elektronikus tájékoztató mellékleteként a hirdetményi úton közölt szerződés a tájékoztatóval együtt nem tehető közzé. Márpedig a gyakorlatban a tájékoztató szövege alatt van arra lehetősége az önkormányzatnak, hogy mellékletként a szerződés másolatát is felhelyezze. Így az a különös helyzet állt elő, hogy amelyik önkormányzat betartja a törvényi rendelkezést, ezzel megsérti a kormányrendelet előírását, aki viszont a kormányrendeletet hajtja végre, törvényt sért.
Súlyos következmények jelentkezhetnek a földértékesítés jelenlegi szabályozásához kapcsolódóan
Mindezek ellenére naponta átlagosan 200-300 darab adásvételi szerződés kivonata jelenik meg a kormányzati portálon. Bár azokon a településeken, ahol a közzététel egyébként megvalósult, szintén nem ritka „technikai problémák” előfordulása. Például a fájl elnevezésében szereplő nem megengedett karakterek miatt a szerződés nem volt megnyitható. Olyan eset is előfordult, hogy nem a szerződést, hanem az annak közzétételre irányuló kérelmet töltötték fel a honlapra. Ezek az esetek felvetik annak lehetőségét is, hogy a jövőben amiatt fognak érvényteleníteni egy-egy adásvételi eljárást, mert nem történt meg a szerződés szabályszerű elektronikus nyilvánosságra hozatala, vagyis az adásvétel részleteit nem közölték az érintettekkel.
A problémáknak azonban a portál cikke szerint itt még nincs vége. A szerződések kötelező elektronikus közzétételét elrendelő törvénymódosítás szövege ugyanis úgy szól, hogy az adásvételi szerződés kormányzati portálon való közzététele nem csak a földforgalmi törvényen, hanem más törvényen (mint például a Polgári Törvénykönyv), vagy megállapodáson alapuló elővásárlási jog jogosultjaival történő közlést is megvalósítja. A törvénymódosítás miniszteri indokolása külön kiemeli, hogy ezzel megszűnt a termőföldre kötött adásvételi szerződésnek a Ptk. közös tulajdonra vonatkozó előírásán alapuló, a tulajdonostársak felé fennálló közvetlen közlési kötelezettség. Korábban ugyanis az eladónak közös tulajdonban álló földek esetében akár több 100 tulajdonostárssal postai úton, tértivevénnyel, vagy személyes megkereséssel is közölni kellett a megkötött szerződést, és fel kellett hívni elővásárlási joga gyakorlására vagy az arról való lemondásra. Az új szabályozás alapján a jövőben a tulajdonostársaknak is az internetes felületről kell tájékozódniuk a földjüket érintő esetleges tulajdonosváltozás kérdésében – áll az anyagban.
Váratlan helyzetek a földértékesítés során
Ez a változtatás azonban a földforgalmi eljárás szereplőit váratlanul érte. Problémákat okoz az elektronikus közzététel időnkénti elmaradása. Ezért egyelőre nem tudni, mi történik akkor, ha az önkormányzat nem teszi fel a szerződést a kormányzati portálra, vagy az éppen valamilyen technikai hiba miatt nem letölthető. A másik kifogás a Ptk. rendelkezéseivel való összhang hiányára figyelmeztet. A tulajdonostársak elővásárlási jogát ugyanis a Ptk. írja elő. Így az érintettek értesítését is az általános szabályok szerint kell megvalósítani, nem pedig elektronikus hirdetményi formában. Nem életszerű, hogy a földforgalmi törvény megköveteli a földtulajdonosoktól a hirdetmeny.magyarorszag.hu kormányzati portál rendszeres látogatását annak érdekében, hogy értesüljenek a saját ingatlanukat érintő esetleges tulajdonosi változásokról – írta cikkében Orlovits Zsolt.
