Hiába jönne a kemény hideg, a poloskák és a csigák megtanultak áttelelni

Lehet bármilyen hideg ezen a télen, az olyan jelentősebb kártevők, mint a csigák és a poloskák, már nem pusztulnak el tőle. Mindezt azért, mert megtanultak áttelelni: mihelyt jelentősen lehűl a hőmérséklet, búvóhelyet keresnek maguknak. Ezért csak részben igaz a korábbi gyakorlat, hogy a kemény tél lecsökkenti a nagy pusztítást végző kártevők számát. Ma már egy extrém tél után is könnyen előfordulhat például csiga-, vagy poloskainvázió.

A Kiskertblogger írta meg, hogy sokan azt gondolják, hogy örvendetes lenne a kertek egészsége szempontjából egy kemény, hideg tél, amiben a különböző kártevők elfagynának. Ez azonban már csak részben lenne segítség a kertészeknek. A cikk szerint hiába jönne bármilyen tartós, szélsőségesen hideg tél, a kártevők száma már nem gyérülne meg jelentősen. Ennek pedig az az oka, hogy mostanra megtanultak áttelelni.

Már a hideg tél sem tesz elegendő kárt a poloskák - képünk illusztráció
Már a hideg tél sem tesz elegendő kárt a poloskák – képünk illusztráció

Ezt évről évre tapasztalni lehet Magyarországon is, hiszen most már egy durva tél után is lehet csiga- vagy poloskainvázióra számítani.

Ez annak a következménye, hogy amint látványosan lecsökken a hőmérséklet, ezek a kártevők búvóhelyet keresnek maguknak és utódaiknak. A csigák például a biztosan fagymentes komposzt mélyébe teszik a petéiket, akár több mint fél méter mélyre. Az alapvetően száraz és enyhe környezetet kedvelő nagy termetű poloskák pedig, ha lehetőségük van, házak környezetében, és az épületek réseinek, vagy szobáinak védelmében telelnek át. A kisebb fajok akár a fák kérge alatt, vagy az avarban vészelik át a hideg hónapokat, minimálisra korlátozva az életfunkcióikat.

Azért akad ellenfél

A behurcolt-betelepedett idegenhonos poloskafajok között több olyan is akad, amely hőigénye miatt a hidegebb időszak közeledtével kisebb-nagyobb tömegben beköltözik a lakásokba. Ott vagy rejtett zugokba húzódik, vagy azt keresve mozog, és ilyenkor találkozik a lakókkal. Mivel a poloskák bűzmirigyük váladékával védekeznek, ez további konfliktusokat okoz – mondta a témáról az Indexnek Kondorosy Előd, a Pannon Egyetem keszthelyi Georgikon Karának entomológusa. A kutatók folyamatosan keresik a biológiai védekezés hatékony módjait. Például azt a rovarfajt, ami természetes ellensége lehet ezeknek a fajoknak.

A szamurájdarázs épp kibújik egy poloska petéjéből - Fotó: CHRIS HEDSTROM - Sciencemag.com
A szamurájdarázs épp kibújik egy poloska petéjéből – Fotó: CHRIS HEDSTROM – Sciencemag.com
Share Button

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Hogy elsőként értesüljön fontos agrárhírekről, támogatásokról, rendeletekről!

Kapcsolódó cikkek

Régen várt pályázat nyílik: Kertészeti gépek, tech... Környezetbarát (energiatakarékos) kertészeti gépek, technológiai berendezések beszerzéséhez igényelhető vissza nem térítendő támogatás az Európai Mező...
Gyümölcs és kertészeti ültetvények korszerűsítése,... Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból gyümölcs és kertészeti ültetvények korszerűsítéséhez, létesítéséhez nyújtandó támogatásokhoz kapcsol...
A kertészetek a vasárnapi nyitvatartásért lobbizna... A kertészetek vasárnapi nyitva tartása mellett érvel az országgyűlési képviselőknek írt nyílt levelében Megyeri Szabolcs kertész, a korlátozás enyhíté...
Kertészeti teendők januárban is! Ugyan a hideg januári időjárásban és a hóban (persze, csak ha esik egyáltalán) nem szokás a kertben dolgozni, de a vállalkozó kedvű gazdák ilyenkor is...
Burgonyatermesztés kis helyen A burgonyatermesztés hely, idő és munkaigényes folyamat, a folyamatos gyomtalanítás, kapálás, földdel történő töltögetés miatt. Amennyiben nincsen ele...
Palántanevelési tippek Ugyan még csak lassan, de közeleg a tavasz, így sokan palántanevelésbe kezdenek. Sok örömünk lehet a folyamat közben, de sok bosszúság is érhet! Cikkü...