Helytelen gyakorlat a becsületkassza, ha saját terményt ad el a kiskertből

A különböző piacokon, vásárokon, a közutakon, a családi házak kapujánál gyakran lehet találkozni a lekvárok, szörpök, savanyúságok, zöldségek és gyümölcsök árusításával. Sok esetben feltételezhető, hogy a zöldség és gyümölcs, valamint az előállított termékek alapanyaga a saját gazdaságban, azaz a kertben termett. Ezeket őstermelői igazolvány birtokában érdemes értékesíteni, melynek kiadásában a helyi falugazdász is közreműködik. Helytelen gyakorlat, amikor például a gyümölcsöt kiteszik a kapu elé és otthagyják azzal, hogy a vásárlóra bízzák az ellenérték megfizetését, mivel a vevő részére legalább a nyugtát ki kell állítani.

Az őstermelői igazolvány kiváltásának egyik legfőbb előnye, hogy 600 ezer forint bevételig a magánszemélynek nem kell jövedelmet számolnia, azaz adómentes az említett termékek eladásából származó bevétel – írta az Adózóna cikke. Amennyiben a magánszemély savanyúságot, lekvárt, szörpöt készít, akkor érdemes gyűjteni a kiadásaival kapcsolatos számlákat is. Előfordulhat ugyanis, hogy az adóévben 600 ezer forintnál többet árul a piacon, hídon, vagy akár a kapuban. Az említett készítmények előállításával kapcsolatos kiadás lehet például az ecet, a fűszerek, a cukor, a dzsemfix, a mérleg, az üveg, a kötöző és csomagolási anyagok bekerülési értéke. Elismert költség lehet a bevétel megszerzése miatt keletkező vízdíj, vagy például lekvárfőzés esetén az ahhoz szükséges gáz- és áramfogyasztás, illetve az árusítás körülményeit biztosító asztal, lábas, vagy fazék.

A kiskertből, háztájiból származó saját termény eladásának is megvannak a szabályai, érdemes kiváltani az őstermelői igazolványt - Fotó: Magro.hu - CSZS
A kiskertből, háztájiból származó saját termény eladásának is megvannak a szabályai, érdemes kiváltani az őstermelői igazolványt – Fotó: Magro.hu – CSZS

Ezt kell tenni, ha több, mint 600 ezer jön be a saját termény eladásából

Amennyiben a magánszemély bevétele 600 ezer forintnál több lenne, akkor tételes költségelszámolás esetén 4 millió forint bevétel alatt élhet nyilatkozattételi jogával. Tehát nem kell jövedelmet számolnia, ha bizonylattal rendelkezik a bevétel 20 százalékát kitevő költségeiről. A bevétel 20 százalékát kitevő költségek között nem csak a számla szerinti összeget lehet figyelembe venni, megfelel más bizonylat is. Ilyen más bizonylat lehet, amikor munkabért fizetnek az alkalmazottnak, vagy napszámosok segítenek a betakarításban.

Több igazolvány, nagyobb adómentes tétel

Abban az esetben, ha ezeket a termékeket a családban többen állítják elő, mód van a közös őstermelői igazolvány kiváltására is. Ám arra ügyelni kell, hogy a családtagoknak azonos lakcíme vagy a tartózkodási helye legyen. A közös igazolvány azzal az előnnyel jár, hogy a 600 ezer forint adómentes bevételi határt személyenként kell nézni. Tehát férj-feleség esetében ez például 1 millió 200 ezer forint adómentes bevételt jelent. A közös igazolvány hátránya ugyanakkor, hogy egy időben csak egy helyen árulhatnak.

Az adózás rendje

Amennyiben a magánszemély nem vált ki őstermelői igazolványt, akkor az szja-törvény alapján önálló tevékenységet folytatónak minősül. Emiatt a jövedelme után – függetlenül a bevétel nagyságától – mindenképpen adóznia kell, ami azt jelenti a gyakorlatban, hogy a jövedelme után 15 százalék személyi jövedelemadót és szociális hozzájárulási adót kell fizetnie. Ez utóbbi mértéke 15.5 százalék. Adókötelezettség esetén a jövedelmet szerepeltetni kell majd a tárgyévi szja- bevallásban is – írta a cikk.

Share Button

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Hogy elsőként értesüljön fontos agrárhírekről, támogatásokról, rendeletekről!

Kapcsolódó cikkek

Őstermelők figyelem! Januártól új őstermelői igazo... 2015. január elsejétől új őstermelői igazolvánnyal kell rendelkeznie minden őstermelőnek, ezért a NAK arra kéri az érintetteket, hogy még 2014. decemb...
Aktuális az őstermelői igazolványok cseréje A Földművelésügyi Minisztérium (FM) felhívja a gazdák figyelmét, hogy a 2013. január elsejét megelőzően kiváltott igazolványok folyamatos cseréjének u...
Változnak az agrártámogatások és a kamara szabálya... A napokban módosította az Országgyűlés a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara működéséről szóló törvényt. Pontosításra került...
Hogyan lesz őstermelői igazolványunk Elsőként annyit érdemes tudni, hogy 2014. január 1-től a falugazdászok a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarához kerültek, mely az őstermelői igazolvány kiad...
Hogyan adóznak az őstermelők? Nyakunkon az adóbevallás beküldésének határideje, így mai cikkünkben összeszedtük, hogy az őstermelőkre milyen szabályok vonatkoznak az adózás terén! ...
Országos ellenőrzés – célpontban az őstermel... A megyei kormányhivatalok földművelésügyi szakemberei országos ellenőrzést tartottak az őstermelők körében. A vizsgálatok során kiemelt figyelmet ford...