Hatásos talajjavító technikákat gyűjtött össze a NAK

A termőföldön gazdálkodók számára az egyik legfontosabb feladat, hogy helyben tartsa a több ezer év alatt kialakult humuszos talaját. Ne vigye el azt a víz falvakba, a szomszéd gazdálkodó területére, hiszen a többé-kevésbé tápanyaggazdag felszíni humuszos talajréteg adhat biztosabb alapot a megfelelő mennyiségű és minőségű termény vagy termés előállításához. Hasznos gyakorlatokat gyűjtött össze a NAK.

A NAK foglalta össze, miért és hogyan kell megőrizni a talaj tápanyagtartalmát, hogy a lehető legeredményesebb gazdálkodás valósulhasson meg a termőföldeken.

A talajjavító technikák segítenek a humusztartalom megőrzésében - képünk illusztráció
A talajjavító technikák segítenek a humusztartalom megőrzésében – képünk illusztráció

Erózió

A hirtelen lezúduló csapadék talajeróziót okozhat. A vízerózió, a víz által előidézett talajpusztulás a termőréteg elvékonyodását, a talaj humusz- és tápanyag-szolgáltató képességének csökkenését, vízháztartási viszonyainak romlását okozza. Hazánkban mintegy 2,3 millió hektár (ha) területet víz- és szélerózióval érint. A vízerózió részben természetes folyamat, de sokat lehet tenni azért, hogy a gazdálkodási gyakorlat ne fokozza ezeket a hatásokat.

Ez lehet tenni a károsodás mértékének csökkentésére

A NAK a teljesség igénye nélkül néhány lehetőséget ismertetett, melyet minden gazdálkodónak érdemes megfontolnia saját lehetőségei szerint a saját érdekében, hogy földjének talaja hosszútávon biztosíthassa neki a megtérülő gazdálkodás lehetőségét.

  • Talaj fedése mulcshagyással, lejtő hosszának megtörésével (szintvonalakkal párhuzamos átjárható füves sáv, dupla magszámmal vetett sáv, zöldugar, méhlegelőszegély, stb.),
  • takarónövények alkalmazásával,
  • ültetvényben füves sorköz, szintvonalakkal párhuzamos telepítés, rőzsefonat használatával

A talaj fedése nem engedi, hogy a talaj szerkezete sérüljön, „szétrobbanjon”, eliszapolódjon, ezáltal tömörödést is generálva, a későbbiekben –amikor ismételten csapadékhiány következik, vagy majd intenzív esőzés – ismét aszályhatás, illetve erózió léphet fel, tehát tovább fokozódik a degradáció, a talajromlás. Az erózióvédelem szempontjai szerint kialakított parcellák talajának tömörödöttségét rendszeresen ellenőrizni kell, és szükség esetén gondoskodni kell a megfelelő mélységű talajlazításról.

  • Lehetőség szerint ajánlott kerülni a lejtőirányú talajművelést és vetést. Különösen a kapás kultúráknál érdemes ezt tartani, mert azonos csapadékmennyiség és intenzitás mellett a lejtőirányban művelt területen nagyobb eróziós kártétel következik be az állományban.
  • Az erózió elleni védelemben kiemelten fontos a helyes nyári tarlóápolás. A lejtős terület egy részén (például sávokban) az aratást követő azonnali tarlóhántást el kell hagyni, mert a hántatlan tarló jobban ellenáll az eróziónak.

Ez esetben mérlegelni kell, hogy a talajnedvesség megőrzése (azonnali tarlóhántás), vagy az erózió elleni védelem (későbbre halasztott, sávos tarlóhántás) a fontosabb.

Mulcshagyás

A tarlóhántást mulcshagyó technológiával ajánlott végrehajtani, mert az egyrészt védi a talajfelszínt (besugárzás, erózió, nedvességvesztés), másrészt kedvezőbb feltételeket teremt a talajélet számára. A talaj nedvességi állapotától és az utóveteménytől függően a tarlóba vetett zöldtrágyanövények, takarónövények is hasznosak az erózió elleni védelemben.

A fenti elveket a támogatásokhoz kapcsolódó kölcsönös megfeleltetés követelményrendszere is részben tartalmazza a Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot előírásaiban.

Ezek az elvárások a következők:

„Fenn kell tartani a minimális talajborítást a nyári és őszi betakarítású kultúrák lekerülése után, őszi kultúra vetésével, vagy másodvetésű takarónövény termesztésével, vagy a tarló szeptember 30-ig történő megőrzésével vagy legfeljebb sekély tarlóhántás és ápolás, illetve középmély vagy mély talajlazítás elvégzésével, valamint a tarló gyommentes állapotban tartásával. Kivétel a nitrátérzékeny területeken termesztett tavaszi vetésű kultúrák esetében, ahol a szintvonalakkal párhuzamos talajelőkészítő munkák elvégzése szeptember 1-től megengedett.”

Fontos tudnivaló, hogy a 12 százaléknál nagyobb lejtésű területen dohány, cukorrépa, takarmányrépa, burgonya, csicsóka termesztése nem megengedett. Továbbá szőlőültetvények esetében az erózió ellen kialakított teraszok megőrzése kötelező.

A VP AKG 2015 keretében az erózióérzékeny területekre bizonyos feltételek vállalása esetén külön kompenzációs támogatást lehetett igényelni.

Ehhez többek között az is elvárt, hogy
  • a vetésszerkezetben a kapás kultúrák részaránya nem haladhatja meg a 20 százalékot,
  • a tavaszi vetésű növények esetén talajtakarást kell biztosítani takarónövényekkel, vagy tarló fennhagyással legalább február 28-ig
  • az erózióérzékeny területen a 20 hektárnál nagyobb táblák esetén szintvonal mentén történjen a művelés.

A felsoroltakon túl szükséges helyreállítani a feliszapolódott vagy beszántott vízelvezető árkokat, vízvisszatartó objektumokat is.

A NÉBIH weboldalán rögzített adatok szerint a „gyengén erodált szántó hozama 10-20 százalékkal, a közepesen erodált szántó hozama 40-60 százalékkal, míg az erősen erodált szántó hozama 60-80 százalékkal kevesebb, mint a hasonló típusú, nem erodált talajoké”. Az igen lejtős, szabdalt területeken a szántóföldi hasznosítás helyett esetileg alternatív megoldást jelenthet az agrár-erdészeti rendszerek kialakítása is.

A NÉBIH tájékoztatója pedig itt érhető el.

Share Button

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Hogy elsőként értesüljön fontos agrárhírekről, támogatásokról, rendeletekről!

Kapcsolódó cikkek

Folyik az aratás, és az aggódás az olcsó dinnye és... Jól halad az aratás, biztatóak a terméskilátások; aggódnak a dinnye- és a meggytermelők is az alacsony árak miatt; támogatási kérelembenyújtás szőlőül...
Az állattenyésztés nyertese lehet a 2014-2020-as c... A Földművelésügyi Minisztérium álláspontja szerint az állattenyésztő kis- és közepes gazdaságok a 2020-ig szóló európai uniós költségvetési ciklus egy...
A vecsési-savanyúságról tárgyaltak Pest megyében... A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Pest Megyei és Fővárosi Szervezete rendezésében a Pest Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészsé...
Visszanyerheti jelentőségét az állattenyésztés... Növekvő sertésállomány Magyarországon; tejtermék-támogatás; támogatást kapnak a zöldség-gyümölcs termelők az orosz embargó miatt; átgondoltabb AKG pro...
Jogsegélyszolgálat 2014. január 15-től a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) tagjai jogosultak igénybe venni a NAK által működtetett jogsegélyszolgálatot. A jogsegélysz...
Az őszi búza 80-85 százalékát már elvetették Vas m... Vas megyében az őszi búza 80-85 százalékát már elvetették, a vetési munkálatok várhatóan a hét végén, jövő hét elején befejeződnek - közölte a Nemzeti...