Új igényfelmérésre van szükség a vízjogi engedélyek terén; nem lesznek elhanyagolva a fiatal gazdák; változások az őstermelői igazolvánnyal kapcsolatban; külkereskedelmi kapcsolatok az USA-val, Albániával, Kazahsztánnal, Jordániával és Japánnal. A részletekért olvassa el cikkünket!
Hazai agrárkörkép
Nem használják ki a gazdálkodók a vízjogi engedélyeket, az öntözhető területek (200.000 hektár, ami a megművelt területek 5%-a) mindössze felét öntözik a tulajdonosok. A hozamok 20-30%, vagy akár 50-100%-os növelése érdekében a NAK márciusban felméri az öntözővíz-igényeket, melyet erre a célra készített nyomtatványon adhatnak be a gazdálkodók. A termelési költség egy részének megtakarításában pedig a gödöllői egyetem komplex talajművelési rendszere nyújthat segítséget. Ezt tavaly már a 4,4 millió hektár termőtalaj 25%-án alkalmazták is, de az idei tavaszi munkáknál tovább nőhet az igénybe vevők köre. Ezzel már 1,3 millió hektárra becsülik azt a területet, ahol a rendszert alkalmazni fogják.
A fiatal gazdák támogatásáról adtak ki összegzést a héten. Az elmúlt négy év során összesen 35 milliárd forintnyi összeghez jutott összesen 3300 nyertes pályázó, akik fejenként körülbelül 9,8 millió forintot kaptak. Ez a kör az Unió új pénzügyi ciklusában sem lesz elhanyagolva. Becslések szerint fejenként 10-20 ezer forintos alaptámogatáson felüli többlettámogatásra számíthatnak majd, ami az egy hektárra jutó átlagtámogatás 25%-a lesz, maximum 5 éven keresztül.
Az őstermelői igazolványokkal kapcsolatban több hír is napvilágot látott a közelmúltban, egyrészt a könnyebb beazonosítás és a visszaélések elkerülése érdekében létrejövő chipes rendszerről, másrészt rendelkeztek a visszavonás időtartamáról. Az igazolvány 2 hónaptól kezdve maximum 2 évre vonható vissza, ezen túl már új igazolvány kiállítására van kötelezve az őstermelő. Visszavonásra akkor kerülhet sor, ha az őstermelő ellenőrzése során kiderül, hogy az általa értékesített mennyiség meghaladja azt a mennyiséget, amennyit a saját gazdaságában képes lenne termelni.
Merre tartanak a magyar külkereskedelmi kapcsolatok?
A piaci előrejelzések szerint növekvő mezőgazdasági és élelmiszertermékek iránti keresletre lehet számítani Európában és a világ többi részén is. Magyarországgal kapcsolatban pedig hétről-hétre hallani újabb és újabb külkereskedelmi lobbiról és törekvésről:
Európán kívül az Amerikai Egyesült Államokba exportál hazánk a legtöbbet, így az Unió és az USA közötti előkészítési szakaszban lévő szabadkereskedelmi egyezmény számunkra is előnyös lenne. Hazai részről a figyelem központja többek között a mezőgazdasági piacra jutásra és a GMO-kérdéskörre irányul. Utóbbit a hétfői uniós környezetvédelmi tanácsban vitatták meg újra, mivel továbbra sincs megállapodás a GMO-k tiltásáról annak ellenére, hogy több tagállam is a génmódosított termékek ellen van.
A héten az albán-magyar mellett a magyar-kazah külkereskedelmi kapcsolatokról is lehetett olvasni. Ennek alapján a vetőmagtermesztés, a mezőgazdasági kutatás, a vadgazdálkodás és a jó minőségű, magas szinten feldolgozott élelmiszerek exportja valamint a magyar technológiai tudás terén várható együttműködés a két ország között.
Az exportot az adminisztrációs terhek csökkentése segíti a jövőben, mivel az orosz-kazah-belorusz vámunióban egységesített az állat- és növényegészségügyi követelmény.
Hazánk nyitott a jordán kapcsolatok felé is. Az utóbbi 4 év alatt ütemesen növekedett az oda irányuló agrárexport értéke. Idén már 9 milliós forgalomra számítanak a szakemberek, míg 2010-ben 5,7 millió euróról beszélhettünk. Megújítanák a 2008-as mezőgazdasági munkacsoportot is, a növény- és állategészségügyi együttműködés szándéknyilatkozata pedig már aláírásra is került.
Mindezek mellett Magyarország Tokióban is képviselteti magát, a március 7-ével záródó mezőgazdasági és élelmiszeripari jellegű kiállításon önálló nemzeti standdal és több mint 10 magyar élelmiszeripari céggel. Bár jelenleg Japán a legnagyobb ázsiai exportpartnerünk és az elmúlt 5 év alatt majdnem a duplájára nőtt az exportunk, ám a hatalmas piac további bővülési lehetőségeket rejt magában. Még több sertés-, kacsa-, és libahús, hízott libamáj, méz, bor, valamint mangalicából készült termékek (szalámi, sonka) kerülhet kivitelre a jövőben.
Az agrárhír-összefoglaló az MTI hírei alapján készült.
