A mezőgazdasági termelők évente nagyjából 4 millió tonna növényvédő szert használnak fel világszerte. Jelenleg eddig 253, ezekkel szemben ellenálló, rezisztens gyombiotípust találtak, de az emberi antibiotikum-rezisztencia ismert költségeivel ellentétben a gyomok elleni küzdelem pénzügyi terheiről eddig nem végeztek számítást. Ez nemrég elkészült, hatalmas összeget veszít a gazdatársadalom a rezisztens gyomok miatt.
Angol kutatók számolták ki először, hogy mennyibe kerül a herbicidellenálló gyomokkal való küzdelem az őszi búza termesztésében. A parlagi ecsetpázsit (Alopecurus myosuroides) példáját hozták fel, amelyik egy őshonos növény Európában, és egyre jobban terjed a megművelt táblákon. Ez azért van, mert a növény több, korábban használt gyomirtó hatóanyaggal szemben is toleránssá kezd válni – írta a farminguk.com cikkét idézve az Agrárszektor.
Az ecsetpázsitot gazdasági szempontból ma már Nyugat-Európa legjelentősebb gyomjának tartják
Csak Angliában éves szinten 800 ezer tonna termésveszteséget okoz az őszi búzában, és a jelenléte mintegy 400 millió font (nagyjából 155,2 milliárd forint) költséggel jár. Az elemzést még tavaly december 23-án közölték a Nature Sustainability lapban, miután a kutatók megalkottak egy matematikai modellt, amelyik különböző kiinduló feltételek között segített felbecsülni az ecsetpázsit gazdasági hatásait. A kutatók szerint az ecsetpázsit miatt az Egyesült Királyság minden egyes évben 0,82 millió tonna búzát veszít el, ami a belső búzafogyasztás 5 százalékának felel meg. A legrosszabb forgatókönyv szerint, amikor a kutatók a táblában nagy mennyiségű rezisztens ecsetpázsittal számoltak, a termésveszteség elérte a 3,4 millió tonnát. Ez pedig már a hazai búzafelhasználás 21 százaléka, vagyis minden ötödik tonna búzáról kellett lemondani a gyomosodás miatt. A költségek ebben az esetben éves szinten 1 milliárd fontra (388 milliárd forintra) emelkednek.
A kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy mérsékelni kell a növényvédő szerek felhasználását, hasonlóan ahhoz, ahogy az antibiotikumok mennyiségét is az állati és humán gyógyászatban.
Különben nem lehet majd felvenni a versenyt az ellenálló biotípusok megjelenésével. A gyommentesebb termelési környezet jó vetésforgó és szerrotáció, illetve szerkombinációk révén érhető el, a kultúrnövény gyomelnyomó képességének növelése pedig az egyenletes kelés és gyors fejlődés támogatásával javítható.
