Az Európai Bizottság direkt támogatásban részesítette a Balmazújvárost körül ölelő vizes élőhelyláncolat újraélesztését. A program nagyon aktuális problémára, a klímaváltozás negatív hatásainak enyhítésére ad gyakorlati válaszokat. A mostani projektnek nagyon határozott célja van, mégpedig hogy csökkentsék a jelentős vízhiányt a Balmazújváros határában fekvő Hortobágyi Nemzeti Park vagyonkezelésű projektterületen található 15 darab, 1206 hektárnyi szikes vizes élőhelyen.
Ecsedi Zoltán madarász, a Hortobágyi Környezetvédelmi Egyesület vezetője a Haon-nak beszélt a témához kapcsolódóan arról, hogy az egyesületük azzal a céllal alakult 1993-ban, hogy az akkori aszályos időszak kihívásának megfelelően vizes élőhelyeket teremtsen, főleg fészkelő vízmadarak számára. Hozzátette, a szervezet a vizes élőhelyvédelmi célok elérése érdekében eddig három Európai Bizottság által támogatott Life-projekt megvalósításában vett részt.
Egy nagyon nehéz időszakban, de egy aktuális probléma megoldása érdekében 2022. szeptember 1-jén elkezdtük a negyedik Life-projektet, amelynek címe: „Természetes vízjárás rehabilitáció egy hortobágyi vizes élőhelyláncolat vízhiányának felszámolása érdekében”. A program teljes tervezett költsége 3 millió 149 ezer 611 euró, amelynek 75 százalékát, azaz 2 millió 362 ezer 209 eurót az Európai Bizottság Life-programja támogatja – hangsúlyozta.
Csökkenteni kell a vízhiányt
Ecsedi Zoltán elmondta, hogy a Life-program olyan európai uniós kezdeményezés, amely többek között a növény- és állatvilág megőrzésére, az európai jelentőségű élőhelyek fejlesztésére biztosít pénzügyi forrásokat. Három fő cselekvési területe a környezetvédelem, a természetvédelem és a klímavédelemmel kapcsolatos tevékenységek.
A mostani projektnek nagyon határozott célja van, mégpedig hogy csökkentsék a jelentős vízhiányt a Balmazújváros határában fekvő Hortobágyi Nemzeti Park vagyonkezelésű projektterületen (2926 ha) található 15 darab szikes vizes élőhelyen (1206 ha). A program nagyon aktuális problémára, a klímaváltozás negatív hatásainak enyhítésére ad gyakorlati válaszokat.
Ez lesz a projekt gyakorlata: a vízvisszatartás
A jelentős vízhiány és aszály kivédése érdekében tágabb vízgyűjtőterületekről fogják a csapadékvizet a természetes laposokba kormányozni. Ez biztosítja az élőhelyek jó természeti állapotát, és az itt előforduló élőlények, főleg ritka madárfajok állományának növekedését – részletezte. Szerinte ezzel a beavatkozással várhatóan a természetes laposokban így 30-40 nappal tovább megmarad a csapadékvíz, amely kedvező hatással lesz a szikesedésre, a talajvízszint emelkedésre, és egyben a lelegeltethető fűhozam mennyiségének növekedésére is. Ugyanennyivel (30-40 nappal) szintén növekszik a legeltetési időszak, amellyel pedig csökken a téli takarmány felhasználása, és jelentősen nő a gazdálkodók profitja az érintett területeken.
A munka szakmai hátterét a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság, a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság, a Tiszántúli Környezetvédelmi Felügyelőség és a balmazújvárosi önkormányzat szakembereinek támogatása és szakmai felügyelete biztosítja.
6 hagyományos gazdálkodást folytató szervezet vesz rész a projekt optimalizált legeltetéses gazdálkodási koncepciójának megvalósításában:
- Magyar Rackajuh Tenyésztő Egyesület,
- Szálkahalmi Állattenyésztő és Értékesítő Kft.,
- Balmazújvárosi Kossuth Mezőgazdasági Szövetkezet,
- Balmazújvárosi Felsővégi Legeltetési Társulás Egyesület,
- Kathi Farm Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.,
- Róna Legeltetési Társulás Egyesület.
