Jócskán át- és felértékelődött a fa szerepe: az erdőgazdálkodás és a fakitermelés 2017-es adatai alapján nagyjából 3,8 milliárd köbméter hengeres fának (amelynek egy részéből tűzifa készül), 485 millió köbméter ipari vékonyfának és 402 millió köbméter lapfának való erdőmennyiséget termeltek ki a világon. Ezekhez jön még hozzá a 184 millió tonna cellulózrost, és a 413 millió tonna frissen előállított papír, valamint papírlemez. Az újrahasznosított papír mennyisége pedig éves szinten elérte a 235 millió tonnát.
A chikansplanet.blog.hu cikkére a Greenfo.hu bukkant rá, mi ezt az anyagot szemléztük. 2017-ben Magyarországon az ipari gömbfa kitermelése meghaladta a 2,9 millió köbmétert, ami közepes mennyiségnek számít a régióban. Ezen kívül 315 ezer köbméternyi import és 683 ezer köbméter export faáru mozgott hazánkban. 2017-ben az erdőgazdálkodásból származó termékek globális exportja meghaladta a 247 milliárd dollárt, ez az azt megelőző évhez képest 8 százalékos növekedést jelent.
A tervezett fakitermelés mellett viszont van olyan eset is, amikor a fás területek az emberi tevékenységektől függetlenül is kárba vesznek. Az elmúlt években több millió hektár erdőt pusztított el tűzvész az Egyesült Államok, Európa és Ausztrália területein. Ez pedig már túllép az erdők megújításában még akár hasznosnak is tekinthető arányon. Ugyan több alkalommal szándékos gyújtogatás az ok, de az éghajlatváltozás is felelőssé tehető, ami miatt jelentős mennyiségű fa száradt el, betegedett meg vagy vált áldozatául a különféle rovaroknak.
Szerteágazó faipar: 10 ezernél is több felhasználási terület és cél
A legnagyobb famennyiséget az építő-, és az építőasztalos-ipar szívja fel (előbbinél jellemzően faház- és tetőszerkezetek, utóbbinál ajtók vagy az ablakkeretek a végtermékek), de jelentős részét teszi ki a bútoripar (pl. asztalok, székek, szekrények), a járműipar (pl. hajók, repülők), a sportszergyártás (pl. ütők, íjak), a különféle művészeti formák (pl. belsőépítészeti burkolatok, hangszerek), valamint az írószergyártás is.
A feldolgozás során létrejövő melléktermékeket többek között az energiaipar is hasznosítja, a tűzifa, a fűrészpor, forgács, de még az erdei nyesedék elégetése is hőforrást jelent a téli időszakban.
A fa nyers feldolgozásán és felhasználásán túl a papíripar is nagy felvevő
Egy tonna fehér papír gyártásához hozzávetőleg 1700 kg fa (kb. 16 kifejlett fa), 417 köbméter víz, 6 tonna gőz, 717 kilowatt energia, 181 kilogramm mészkő, 87 kilogramm kén és 60 kilogramm klór szükséges. Az előállítás során fontos összetevő a cellulóz, így más termékeket (például használt rongyokat, hulladékpapírt) is bevonhatnak a gyártási folyamatba, elősegítve ezzel az újrahasznosítást.
Faültetés a világban
A faipar egyes szereplői igyekeznek pótolni a nagy mennyiségű fafelhasználást. Kína például elhatározta, hogy 2020-ig akkora területet erdősít be, mint Írország. Egyes latin-amerikai országok 20 millió hektáron, más afrikai országok pedig több mint 100 millió hektáron szeretnék helyreállítani a fogyóban lévő erdőterületeket. India 13 millió négyzetméteren fog erdőt telepíteni, ám Madhja Prades államában már most beállított egy rekordot: 1,5 millió ember mintegy 66 millió fát telepített egy nap alatt.
Az olyan nonprofit szervezetek mellett, amelyek adományokból ültetnek fákat (mint a One Tree Planted) léteznek nemzetközi összefogások is. Az ENSZ által meghirdetett Bonn Kihívás (Bonn Challenge) egy 2011-ben indult globális program, amely célja, hogy 2020-ig 150 millió hektár kiirtott vagy elfajzott területen telepítsen újra erdőt. 2030-ra pedig 350 millió hektárra növelné ezt. A kezdeményezés támogatottságát jól mutatja, hogy jelenleg 170 millió hektáron sikerült az erdőtelepítést, vagyis a 2020-as célt bőven túllépték.
Szervezettség vezet sikerre, de drága dolog a faültetés
Az erdőtelepítésekhez elengedhetetlen a közösségek és a kormányzat összefogása, illetve az ahhoz szükséges szaktudás és támogatás. Az elmúlt 25 év alatt felére csökkent az urbanizációval járó erdőirtás mértéke, amely biztató jele annak, hogy van igény és ellenpólus a túl nagymértékű fakitermelés csökkentésére.
Az erdőtelepítés ugyanakkor hatalmas költségekkel jár: a 350 millió hektáros terület betelepítése nagyjából 250 milliárd dollárba kerülne. Erre jelenthet hatékony alternatívát az agrárerdészet. Ennek a fenntartható erdőgazdálkodási formának az a lényege, hogy a mezőgazdasági és az állattartásban használt földterületek hagyományos és modern felhasználhatóságát erdősítéssel újítja meg. A módszer egyrészt olcsóbb, másrészt akár 2 milliárd hektáron is helyre lehetne vele állítani a termőtalajt. További előnye, hogy nem csak több élelmiszert lenne képes kitermelni, hanem több 100 ezer állást hozna létre, valamint hatékonyan venné fel a küzdelmet a klímaváltozás ellen. Egyes országokban, mint például Nigériában, Etiópiában vagy Pakisztánban, a rendszer már bizonyított, igen kedvező eredményeket mutatva.
