A gyümölcsfák rendszeres metszése nagyon fontos, hiszen azon túl, hogy formásabbá alakítjuk a növényt, javítja a termést is. Ezáltal szebb és ízletesebb gyümölcsöket kapunk a következő években. Az őszi metszésnek fontos szerepe van: a cél a száraz, törött és megbetegedett ágak eltávolítása a fáról. A fiatal gyümölcsfákat minden évben formázni, alakítani kell, így kialakulhat a szép koronaformája, míg az idősebb fáknál elegendő a főágak mellékhajtásait évről évre visszavágni.
Az Agrárszektor írta meg, hogy a metszés történhet a fák nyugalmi időszakában, lombtalan állapotban, vagy a vegetációs időszakban, nyáron. Ezen belül is különböző időpontok választhatóak, ami aztán hatással van a gyümölcsfák további fejlődésére, élettevékenységeire. A metszés során érdemes törekedni a szellős lombkorona kialakítására, hogy a vegetációs időszakban javuljon a fényállátás és könnyebb legyen a betakarítás, a szüret is.
Ezért is fontos a metszés
Az őszi egészségügyi metszés célja a száraz, törött és megbetegedett ágak eltávolítása a növényről. Ilyenkor a következő ágakat vágjuk: törött, madarak által károsított, száraz vagy betegség nyomait viselő (gombás, duzzanatos). Nem csak a jövőbeli szüret, hanem maga a fa élete is közvetlenül függ attól, hogy az őszi munkát mennyire teljes mértékben és hatékonyan végzik el. Termés közben, és különösen akkor, ha az bőséges, a fa sok energiát tölt el, ezért a betakarítás után súlyosan kimerül. A rövid őszi időszakra a lehető legnagyobb mértékben helyre kell állítania energiatartalmát, hogy hibernáljon, mint egy teljesen feltöltött akkumulátor. Ez lehetővé teszi, hogy a fa jól teleljen, és tavasszal nyugodtan kezdje meg a vegetációs időszakot.
Ezekre van szükség a metszéshez
A megfelelő metszési munkák elvégzéséhez jó állapotú szerszámokra és eszközökre van szükség. Az életlen eszközök sok maradandó sérülést okozhatnak a növényekben. Fontos, hogy az eszközöket mindig fertőtlenítsük le a metszési munkálatok előtt. Ezzel meg tudjuk akadályozni az esetleges fertőzések terjedését. A metszőollók karbantartása a rendszeres tisztításból, élezésből és olajozásból áll – írták.
A metszőolló kiválasztásához a következő szempontokat kell figyelembe venni a gyümölcsfák metszése sorám: legyen könnyű, de erős, tartós, ergonomikus kialakítású, amelynek markolata kényelmes fogású, nem csúszik rajta a kéz. A metszőolló legyen összezárható, megakadályozva ezzel az esetleges sérüléseket. A metszőollóval általában 1,5-2 centiméter átmérőjű vesszőket, gallyakat lehet hatékonyan metszeni. A hosszú nyelű (60-80 centiméter), praktikus ág- és gallyvágó ollók a nagyobb átmérőjű gallyak metszésére alkalmasak. Pengéik hasonlóak a metszőollóéhoz, de ezzel az eszközzel kisebb erőfeszítéssel, magasabban elhelyezkedő gallyakat is el lehet érni. A létrahasználat kiváltható a praktikus magassági ágvágókkal. A teleszkóposan nyitható nyéllel a magas fák, bokrok felső és belső ágaihoz is könnyen hozzá lehet férni.
Miket kell ősszel metszeni?
Ha a növénynek nincs ideje felkészülni a télre, nincs ideje erősödni, a tél még jobban kimeríti vagy el is pusztíthatja. Tavasszal az ilyen növények későn kezdenek növekedni, későn virágoznak vagy egyáltalán nem virágzanak. Ezért a kertész feladata, hogy mindent megtegyen a cseresznye és a meggy lehető leggyorsabb és teljesebb feltöltése érdekében a téli hideg előtt – írták.
A cseresznyét és a meggyet a levelek lehullása után meg kell metszeni, ami általában szeptember vége előtt történik. Amennyiben ezt a megadott időn belül nem sikerült végrehajtani, akkor jobb az eljárást tavaszra halasztani.
Távolítsuk el a dió száraz ágait! Ebben az időszakban kell a diófákról lefűrészelni vagy ollóval levágni a száraz, illetve fölösleges ágakat. Amennyiben erre szükség van, ne várjunk sokáig, ugyanis más időpontban nem szabad a diófához ollóval, illetve fűrésszel még közeledni sem, mert olyan erős a gyökérnyomása, hogy a seben keresztül rengeteg nedvet veszíthet.
Érdemes metszeni az olyan télálló kúszónövényeket is, mint a lonc, a lilaakác vagy éppen a vadszőlő. Ezek esetében erőteljes metszéssel az oldalhajtásokat akár 20-30 centiméterig is érdemes visszavágni. Ezáltal hatalmas súlytól szabadítható meg a növény a téli időszakra.
A csúcsdominancia elve a gyümölcsfák metszése során
A csúcsdominancia elve azt jelenti, hogy egy hajtás pozíciója minél inkább a függőlegeshez közelít, annál erősebben a csúcshoz közeli rügyek hajtanak ki. Tehát minél közelebb esik a hajtás állása a vízszinteshez, annál inkább a tőhöz közeli rügyek hajtanak, amire azért kell ügyelni, mert a metszéssel, illetve az ágak lekötözésével ez befolyásolható. Ha eltávolítjuk a hajtás felső rügyeit, az alsóbb helyzetű rügyek jobban fejlődnek. Így az alvó rügyek is kifejlődhetnek. Ez segíthet a gyümölcsfák méretének, alakjának és termékenységének meghatározásában.
A fák sebkezelése
A nagyobb metszési felületeket érdemes sebkezelő anyagokkal fertőtleníteni, nem csak a gyümölcsfák esetében, hanem a díszfáknál is. A fák maguk is bocsátanak ki ilyen anyagokat (mézga, gyanta) de érdemes segíteni őket a védekezésben. A kisebb sebek a mézga hatására gyorsan begyógyulnak, a nagyobb felületekhez (5-10 centiméter átmérőnél nagyobb) azonban általában szükség van az emberi beavatkozásra. A természetes sebkezelő szerek általában gyantából, méhviaszból és faggyúból állnak. A csonthéjasoknál fontosabb a sebkezelés, mint az almatermésűeknél, mert a csonthéjasok sebgyógyulása lassabb, valamint a betegségekkel szemben is fogékonyabbak – írták.
A levágott nyesedék sorsa
A lemetszett ágakat, vesszőket gyűjtsük össze és zúzzuk apróra. A vesszőket legegyszerűbben egy hatékony aprítógéppel tudjuk kisméretűre vágni. Ez a növényi zúzalék több mindenre is felhasználható: a komposztálóba tehető, bedolgozható a talajba, szórhatjuk a fagyérzékeny növények tövére a tél előtt vagy az új növények ültetésekor az ültetőgödörbe is tehető.
