Szigetszentmiklóson rendeztek növényvédelmi szakmai napot a FruitVeB Profiktól-Profiknak című rendezvénysorozatának második állomásán. Werner Dahlbender, a Rajnavidék-Pfalzi Kutató és Szaktanácsadó állomás növényvédelem szakterület vezetője tartott előadásokat a gyümölcskártevők elleni védekezésről. A pajzstetű és a foltosszárnyú muslica is a témák között volt.
A pajzstetvek általános bemutatásakor a szakember elmondta, hogy azok az Antarktiszt leszámítva minden kontinensen megtalálhatók. Több mint 8 ezer fajuk van és főleg polifág kártevők, sokféle növény a táplálékuk. Gyakran viselkednek vírusvektorként, több veszélyes betegséget terjesztenek, sokszor ezzel okozzák a nagyobb károkat. A FruitVeB anyagát szemléztük.
Pajzstetvek és az ellenük való védekezés lehetőségei
A teknős pajzstetvek közül a közönséges teknős pajzstetű (Parthenolecanium corni) és szilva pajzstetű (Sphaerolecanium prunastri) fajokat mutatta be. Részletesen ismertette a két faj életciklusát, majd beszámolt a korábban lefolytatott növényvédelmi kísérletek eredményeiről, amelyben különféle növényvédő szerekkel végeztek kezeléseket és ezek hatásait vizsgálták. A tapasztalatok szerint a tavasszal a levéltetvek elleni védekezéssel együtt kivitelezett kezelések nagyon jó eredményt adtak akkor, ha a növényvédő szerek kombinációjában szerepelt a tiakloprid hatóanyag is. Emellett megfigyelték azt is, hogy a kezelések hatására a poloskaszagú szilvadarázs (Hoplocampa minuta) kártétele is jelentősen csökkent.
A közönséges kagylós pajzstetű (Lepidosaphes ulmi) elleni védekezés kísérleti eredményei
A május végén elvégzett kezelések közül a spirotetramat hatóanyaggal végzett permetezés hatékonysága közel 100 százalékosnak bizonyult, a neonikotinoidok 40-70 százalék közötti hatásfokúak voltak, míg az IGR típusú hatóanyag használata teljesen eredménytelen volt.
A szakember szerint a kaliforniai pajzstetű (Quadraspidiotus perniciosus) nem okoz túl nagy problémát a Rajna-vidék-Pfalz tartományban, ezért a kártevővel kapcsolatos kísérleteket Brandenburg tartományban végezték el. Az eredmények szerint a spirotetramat hatóanyag nagy szerepet játszhat a kártevő elleni védekezésben, ám az is nyilvánvalóan látszik, hogy a fertőzés 100 százalékos csökkentése nem lehetséges. A populáció folyamatos újjáépülése a vándorló lárvák elhúzódó kelése miatt biztosított, az üzemi technológiában pedig a klórpirifosz-metil hatóanyagnak még mindig nagy szerepe van. A nagyon súlyosan fertőzött ültetvények esetében ráadásul a kivágást is meg kell fontolni.
Fontos és szükséges fellépni a foltosszárnyú muslica ellen
A foltosszárnyú muslica (Drosophila suzukii) elleni védekezéssel kapcsolatban Werner Dahlbender elmondta: általános tapasztalat, hogy a kártevő a puha bőrszövetű gyümölcsöket, így a málnát, a szedret, a meggyet, az áfonyát károsítja. Továbbá súlyos kártétele lehet bodzában, és megfigyelték már cseresznyében, szőlőben, szilvában és egyéb gyümölcsökben is. Ezeken kívül vadon élő növényeket is fogyaszt, így a kökény, a som, a tiszafa, de még különböző gyomok, mint például a fekete csucsor is áldozatául esik. Évente több nemzedéke fejlődik, így a fertőzési nyomás folyamatos is lehet.
A kártevőt csapdázással lehet megfigyelni, erre a legegyszerűbb az almaecetes csapda. A kártevő a fertőzött gyümölcsön is jelen van, a bőrszövet alá lerakott tojások oxigénellátást biztosító lélegeztető csövei nagyításban jól láthatóak. A szedett mintákon tojások számlálásával lehet megállapítani a fertőzöttség mértékét. Az időjárás is befolyásolja a kártevő szaporodását, a száraz meleg idő kevésbé kedvező számára, így ilyen körülmények között kisebb a terjedés és a kártétel valószínűsége.
Így állapítsa meg a fertőzöttség mértékét
A foltosszárnyú muslica elleni védekezésnél fontos, hogy megállapítsuk a védekezési stratégia meghatározásához a fertőzöttség mértékét. Indirekt és biológiai módszerek is léteznek, valamint segíthetnek a termesztéstechnológiai elemek is. Például a szellősebb, laza, nyitott koronaforma jobb benapozottságot és jobb permetszer borítást eredményez. A takarás, mint közvetlen módszer csak akkor lehet eredményes, ha az ültetvényt minden oldalról lefedi, de még így sem nyújt teljes biztonságot a kártevő ellen.
A különböző ásványi alapú (mész, kaolin, stb.) készítményekkel végzett permetezéseknek van ugyan hatása, azonban a készítmények a gyümölcsök megjelenését úgy befolyásolják, hogy a friss piaci értékesítés még többszöri lemosás ellenére is bizonytalan. A növényvédő szeres kezelések közül a spinozád hatóanyag csalogató szeres kombinációban adta a legjobb eredményt – ismertette a szakember.
