Egyes mezőgazdasági gépek tömegükben vetekednek az óriási, szauropoda dinoszauruszokkal, messze meghaladva a jelenlegi legnagyobb tömegű szárazföldi állatokat, az elefántokat. Egy tanulmányban a nagy tömegű mezőgépeket a valaha élt legnagyobb tömegű állatokhoz, a szauropodákhoz hasonlították. Az óriási gépek Európa, Amerika és Ausztrália szántóföldi növénytermesztésének jövőjét tehetik tönkre azzal, hogy a talajt roncsolják.
A Svéd Agrártudományi Egyetem (SLU) számolt be arról a kutatásról, amelyben az egyre hatalmasabb mezőgazdasági gépek és a talaj kapcsolatáról írtak. A PNAS hasábjain megjelent tanulmányban a gépeket a valaha élt legnagyobb tömegű állatokhoz, a szauropodákhoz hasonlították. Az óriási gépek Európa, Amerika, Ausztrália szántóföldi növénytermesztésének jövőjét tehetik tönkre azzal, hogy a talajt roncsolják – írta a National Geographic.
A legnagyobb mezőgépek káros talajtömörítése
A nagy tömegű állatok a talajt taposva azt összetömörítik, a náluk ma már sokkal nehezebb gépek arányosan nagyobb kárt is okoznak. Olyan tömörré válhat hatásukra az altalaj, hogy az egyre alkalmatlanabb lesz a növénytermesztésre. A svéd, svájci és amerikai kutatókból álló csoport szerint az altalaj tömörödése azért okoz problémát, mert ahol egyszer már lezajlott ez a változás, ott évtizedeken keresztül roncsolt marad a talaj. Ennek következtében pedig a gépek többé nem képesek növelni a terméshozamot, továbbá a tömör talaj még az árvizekhez is hozzájárul.
Tömegnövelés és távlatok
Az 1950-es években egy teli kombájn tömege 4 tonna körül járt, ma viszont olyan gépek is vannak, amelyek 36 tonnát nyomnak. Emiatt is álltak neki a kutatók vizsgálódni, hogy miféle hatása lehet ekkora változásnak. A talaj felső rétegére kifejtett hatás nem változott, mivel a hatalmas gépek hatalmas kerekekkel is rendelkeznek, és így nagyobb felületen oszlik el a tömegük. Azonban a talaj mélyebb rétegeiben egyre fokozódott a tömörödés, oly mértékűvé, amely már veszélyezteti az élelmiszer-biztonságot. Egyúttal a talaj vízelvezető képessége és ökoszisztémája is átalakul. A kutatások szerint ez a tömörödés a világ szántóföldjeinek ötödét érinti, a legkevésbé Ázsia és Afrika területén, ahol a mezőgazdaság gépesítése elmarad a többi régióétól, ám itt sem marad ilyen a helyzet, ha lendületet kap a fejlesztés.
Így élhettek és ehettek a hatalmas dinoszauruszok
A legnagyobb modern gépek és a szauropodák közötti hasonlóság az, hogy ezek az egykori óriások is összetömöríthették a talajt, és a modern gépekhez hasonlóan befolyásolhatták a talaj termőképességét. Az is elképzelhető a kutatók szerint, hogy a szauropodák meghatározott útvonalakat jártak be, és a hosszú nyakuk segítségével a saját maguk által már tömörre taposott területtől távolabbról legeltek, ahol még megfelelő volt a talaj állapota és elég volt a táplálék – írták.
