Angol kutatók három rozsnokfaj hat populációjában mutatták ki, hogy ellenállnak a fehérjeszintézis-gátlóknak. A probléma kezd egyre általánossá válni. A kutatók és a növényvédőszer-gyártók is arra hívják fel a gazdák figyelmét, hogy az egyoldalú és/vagy aluladagolt hatóanyag-használat növeli a rezisztencia kialakulásának esélyét. Hazánkban a sok gondot okozó fenyércirok a legismertebb ilyen rozsnokfaj. Létezik megoldás, de több odafigyelést igényel.
Az Agrárszektor írta meg a FarmingUK oldalra hivatkozva, hogy a Magyarországon is megtalálható bókoló rozsnok (Bromus commutatus) mintái közül egy, a meddő rozsnokéból (Bromus sterilis) három, a Délnyugat-Európában előforduló Bromus diandrus fajból ugyancsak egy volt ellenálló az ALS-gátló gyomirtókkal szemben egy angliai kutatás szerint. Ezzel összen 6 biotípusban mutatták ki a herbicid-rezisztenciát. A minták földrajzilag egymástól távol eső területekről származtak, így az ellenálló-képesség valószínűleg egymástól függetlenül alakult ki náluk.
Ez az ALS-gátlók mechanizmusa
Az acetolaktát-szintetáz-, vagyis ALS-gátlók a fehérjeszintézisbe avatkoznak be. A hatásukra leáll a növény fejlődése. A cikk szerint a kutatók a piroxszulam + floraszulam és a mesoszulfuron + jód-szulfuron + amidoszulfuron kombinációkat tesztelték. A floraszulam sikerrel alkalmazható gabonaállományokban a kétszikűek ellen, miközben a kultúrnövény csak átmenetileg torpan meg a fejlődésben, aztán lebontja a hatóanyagot. A vad “gabonafajok” 5 biotípusában is ez fajta anyagcsere-típusú rezisztencia volt megfigyelhető, míg az egyikben hatáshely-rezisztencia alakult ki, tehát genetikailag ellenállóvá vált a növény. Az előbbi esetben a gyom egyre nagyobb szermennyiségeket képes lebontani a szervezetében, míg az utóbbinál már a legnagyobb dózis is hatástalan. Ugyanis nem éri el a megcélzott helyet, mivel az átalakult egy mutáció következtében.
Eddig Magyarországon többek között a fenyércirok, a nagy széltippan, a mezei acat, a ragadós galaj, a hélazab, a fedélrozsnok és a parlagi ecsetpázsit fajokban találtak ALS-gátlókkal szemben ellenálló biotípusokat.
Figyelni kell az adagra és a mechanikus gyomirtásra
A kutatók és a növényvédőszer-gyártók is folyamatosan figyelmeztetik a gazdákat, hogy az egyoldalú és/vagy aluldozírozott hatóanyag-használat jelentősen megnöveli a rezisztencia kialakulásának esélyét. Ezért azt tanácsolják, hogy váltogassuk a különböző hatásmechanizmusú gyomirókat és használjuk a gyárilag így kombinált készítményeket. Továbbra is fontos a mechanikai gyomirtás, a kapálás, valamint az, hogy léteznek más megoldások is az állományban bevethető szereken kívül.
Sokkal jobban megéri már az előveteményben, majd annak a tarlóján, később pedig a kelés előtt védekezni a nehezen gyomirtható kultúrnövény táblájában, mint a fejlődő növényeket megkínálni egy olyan készítménnyel, amelyik jellemzően még átmeneti depressziót is okoz a fejlődésükben – írják.
