Harmadával lehet kevesebb a termésveszteség, ha cellulózzal ragasztják a repce becőjét

Amikor nem sikerül egy növényvédő szer hatóanyag engedélyének meghosszabbítása, az a szerek tiltását eredményezi. Ez a tiltás elérte az állományszárítás, a deszikkálás folyamatát is. A dikvát hatóanyag elvérzett az Európai Unió újraengedélyezési eljárásán és a reglonozás műveletét jövőre már nem lehet ilyen célra használni sem a napraforgóban, sem a repcében. A glifozát hatóanyagú készítményeket sem lehet használni az állományszárításra. Néhány más hatóanyag még marad ugyan, aminek biológiai hatása gyengébb az előzőekhez képest, és a Nap melege száríthatja le a repcét és a napraforgót. De nem mindegy, milyen termésveszteséget okoz ez a gazdának.

Az állományszárítás elmaradása napraforgóban ugyan közvetlen termésveszteséggel nem jár, de az aratás munkaszervezését lényegesen megnehezíti. Sokkal jobban kell figyelni a fajtaösszetétel érési idejére, hogy lehetőleg ne kelljen az összes napraforgót ugyanakkor aratni. A második citromérés, virágzás elején esedékes gombaölő szeres védekezést sem lehet elhagyni, mert a tányért megtámadhatják a gombabetegségek, ami miatt kihullik a kaszat és kevesebb lesz a termés. Repcében viszont az állományszárítás elmaradása közvetlen termésveszteséget okozhat. A repce becői érzékeny biológiai alkotások. Könnyen felnyílnak, felpattannak, a madarak kiverik belőlük a magokat. Amikor pedig aratáskor bemegy a kombájn egy jó repcetáblába, akkor a sor másik vége is mozog.

Így történik a repce ragasztása
Így történik a repce ragasztása

A repcénél már elterjedt a becők felrepedésének megelőzése különféle becőragasztók használatával. Ezek a becőragasztók szintetikus, vagy biológiai alapúak lehetnek és megakadályozzák a becők felnyílását. Fontos, hogy a repcét szintetikus ragasztóval permetezni nem igazán környezetkímélő tevékenység.

A cellulóz struktúrája, ez adja a ragasztó alapját
A cellulóz struktúrája, ez adja a ragasztó alapját

A legtöbbet használt ragasztóanyagok nagy része cellulózból készül

A cellulóz egy olyan poliszacharid, amely a növényi sejtek vázszerkezetét alkotja. A növényi sejtfalban különböző mennyiségben fordul elő. A gyapot 96, a búzaszalma 45, a nád 42 százalékban tartalmaz cellulózt. A cellulóz szálas, rostos anyag, amely természetes állapotában, vízben oldhatatlan, ezért vízben oldhatóvá kell tenni a ragasztóanyagok készítéséhez. Ehhez a cellulóz molekula átalakítására van szükség. Leggazdaságosabban a gyapotból, annak szálaiból állítható elő. A cellulózból készült ragasztóanyagok a természetben lebomlanak, és nem szennyezik a környezetet. A cellulóz alapú ragasztók jól bírják az ultraibolya sugárzást, a magas hőmérsékletet és jó a nedvességállóságuk is. További részleteket a becőragasztásról itt olvashat.

Gátolja a magpergést

A cellulóz alapú becőragasztó őszi káposztarepcében és mustárban is használható. Repcében a becőre ragadva megakadályozza a annak felnyílását és a magok kipergését. Ezért kiválóan alkalmas várhatóan elhúzódó betakarítás esetén a magok kipergéséből adódó termésveszteség csökkentésére – mondta Takács Attila, a Hechta Kft. ügyvezetője, növényvédelmi mérnök.

A repce deszikkálás művelete
A repce deszikkálás művelete

Deszikkáló szerrel történő együttes kijuttatás esetén a becőragasztó készítmény kijuttatása közepes, vagy közepesnél nagyobb cseppmérettel (>175 mikrométer) történhet. A permetlé készítésénél először a deszikkáló szert kell bekeverni, majd ezt követően folyamatos keverés mellett a ragasztót. A deszikkálás elmaradása esetén a ragasztó használata kifejezetten ajánlott a pergési veszteség csökkentésére, mert ilyenkor az elhúzódó érés miatt a repcét sok olyan káros hatás érheti (szélverés, viharkár, madárkár), ami a magok kipergését okozhatja.

Ebben a fenológiai állapotban kell kijuttatni a repcebecő ragasztót
Ebben a fenológiai állapotban kell kijuttatni a repcebecő ragasztót

A szert őszi káposztarepcében a repce pergési veszteségének a csökkentésére a becősárgulás, becőérés fenológiai állapotban kell kipermetezni, 1–1,5 liter/hektár dózisban, a várható betakarítás előtt 10–14 nappal (becősárgulás – érés BBCH 82-83), amikor a becők 30 százaléka már érett. Szántóföldi géppel 200–400 liter, légi permetezés esetén pedig 60–80 liter víz felhasználásával érdemes kijuttatni.

A Magro.hu kérdéseire Takács Attila, a Hechta Kft. ügyvezetője, növényvédelmi mérnök válaszolt:

Mi okozza a becők felpattanását?

Az éréskor a becők kiszáradnak. Amennyiben a betakarítás előtt csapadék éri őket, benedvesednek, majd újra kiszáradnak. A becők ezen „mozgás” hatására felnyílnak és a magok kipotyognak. Ezt a hatást tovább erősíti a madárkár és a vihar. Ezek összesen akár 5-30 százalékos termésveszteséget is okozhatnak.

Milyen további fejlesztések várhatóak a ragasztásos technikában?

Sokféle ragasztó van jelen a piacon, és egyre inkább a környezet kímélése kerül előtérbe. Mindez természetesen a szintetikus, műanyag alapú ragasztók rovására.

Hogyan működik a folyamat a gyakorlatban?

Amikor a magok nagyjából fele már barnul, a ragasztót hidas traktorral permetezik ki. Amennyiben deszikkáló szert is használunk, akkor azzal együtt. A ragasztó elsodródás-gátlóként is működik, mert használatával a deszikkáló szert nem viszi el a szél.

A repcével kapcsolatban milyen további kihívásoknak kell megfelelni?

Amikor gond van az állománnyal, repcében sokan használják az Amalgerol nevű növénykondicionáló készítményt. Ősszel esedékes, különleges technológia az Amalgerol és a növekedés regulátorok (tebukonazol hatóanyag) együttes használata. Míg az Amalgerol növekedésre serkenti a repce növényeket, addig a regulátorok csökkentik a hosszanti növekedést. Ezen hatások miatt erőteljesebb, robusztusabb repcenövények fejlődnek, a gyökérnyak megvastagszik, ami növeli a télállóságot.

Mire számítanak az idei repceszezonban és a repce piacán?

A repce piacán bizonytalanok a kilátások. A magyar termés az egyik legalacsonyabb lesz Európában. Most a repce jövedelmezősége az ártól függ, amit az Európa más országaiban betakarított termés mennyisége fog meghatározni.

Share Button

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Hogy elsőként értesüljön fontos agrárhírekről, támogatásokról, rendeletekről!

Kapcsolódó cikkek

Repcetermés az EU országaiban 2013-ban Érdekes összehasonlító táblázatott közölt az Eurostat a napokban a 2013-as repcetermésről. Eszerint az EU országai közül Németországban terem a legtöb...
Olajnövények piaci helyzete A világon a legelterjedtebb olajmag a repcemag és a canola. A tavalyi évben rekord méretű volt a két növény magjának nemzetközi forgalma, 15,2 millió ...
Az első teendők a mezőn Beköszöntött a tavasz, megkezdődnek a munkák a szántóföldeken. Az enyhe tél és a sok helyen még most is pangó belvíz a szokásosnál is több munkával lá...
Mi történik jelenleg a szántóföldeken? Örülhet a gazdák nagy része, március második felére jelentősen csökkent a belvízzel borított földterületek nagysága, így akadálytalanul folyhatnak a m...
Hogy állnak az őszi vetések? Sok gazda vetett ősszel búzát és repcét. Ezek a növények már zöldülnek a határban. Sok helyen szépen, de vannak tájegységek, ahol nem túl rózsás a hel...
Vetések, munkálatok – zalai körkép Zala megyében a  napraforgó- és a kukoricaföldek több mint 80 százalékán földbe került már a mag. Süle Katalin tájékoztatása szerint a napraforgót 498...