Amikor nem sikerül egy növényvédő szer hatóanyag engedélyének meghosszabbítása, az a szerek tiltását eredményezi. Ez a tiltás elérte az állományszárítás, a deszikkálás folyamatát is. A dikvát hatóanyag elvérzett az Európai Unió újraengedélyezési eljárásán és a reglonozás műveletét jövőre már nem lehet ilyen célra használni sem a napraforgóban, sem a repcében. A glifozát hatóanyagú készítményeket sem lehet használni az állományszárításra. Néhány más hatóanyag még marad ugyan, aminek biológiai hatása gyengébb az előzőekhez képest, és a Nap melege száríthatja le a repcét és a napraforgót. De nem mindegy, milyen termésveszteséget okoz ez a gazdának.
Az állományszárítás elmaradása napraforgóban ugyan közvetlen termésveszteséggel nem jár, de az aratás munkaszervezését lényegesen megnehezíti. Sokkal jobban kell figyelni a fajtaösszetétel érési idejére, hogy lehetőleg ne kelljen az összes napraforgót ugyanakkor aratni. A második citromérés, virágzás elején esedékes gombaölő szeres védekezést sem lehet elhagyni, mert a tányért megtámadhatják a gombabetegségek, ami miatt kihullik a kaszat és kevesebb lesz a termés. Repcében viszont az állományszárítás elmaradása közvetlen termésveszteséget okozhat. A repce becői érzékeny biológiai alkotások. Könnyen felnyílnak, felpattannak, a madarak kiverik belőlük a magokat. Amikor pedig aratáskor bemegy a kombájn egy jó repcetáblába, akkor a sor másik vége is mozog.
A repcénél már elterjedt a becők felrepedésének megelőzése különféle becőragasztók használatával. Ezek a becőragasztók szintetikus, vagy biológiai alapúak lehetnek és megakadályozzák a becők felnyílását. Fontos, hogy a repcét szintetikus ragasztóval permetezni nem igazán környezetkímélő tevékenység.
A legtöbbet használt ragasztóanyagok nagy része cellulózból készül
A cellulóz egy olyan poliszacharid, amely a növényi sejtek vázszerkezetét alkotja. A növényi sejtfalban különböző mennyiségben fordul elő. A gyapot 96, a búzaszalma 45, a nád 42 százalékban tartalmaz cellulózt. A cellulóz szálas, rostos anyag, amely természetes állapotában, vízben oldhatatlan, ezért vízben oldhatóvá kell tenni a ragasztóanyagok készítéséhez. Ehhez a cellulóz molekula átalakítására van szükség. Leggazdaságosabban a gyapotból, annak szálaiból állítható elő. A cellulózból készült ragasztóanyagok a természetben lebomlanak, és nem szennyezik a környezetet. A cellulóz alapú ragasztók jól bírják az ultraibolya sugárzást, a magas hőmérsékletet és jó a nedvességállóságuk is. További részleteket a becőragasztásról itt olvashat.
Gátolja a magpergést
A cellulóz alapú becőragasztó őszi káposztarepcében és mustárban is használható. Repcében a becőre ragadva megakadályozza a annak felnyílását és a magok kipergését. Ezért kiválóan alkalmas várhatóan elhúzódó betakarítás esetén a magok kipergéséből adódó termésveszteség csökkentésére – mondta Takács Attila, a Hechta Kft. ügyvezetője, növényvédelmi mérnök.
Deszikkáló szerrel történő együttes kijuttatás esetén a becőragasztó készítmény kijuttatása közepes, vagy közepesnél nagyobb cseppmérettel (>175 mikrométer) történhet. A permetlé készítésénél először a deszikkáló szert kell bekeverni, majd ezt követően folyamatos keverés mellett a ragasztót. A deszikkálás elmaradása esetén a ragasztó használata kifejezetten ajánlott a pergési veszteség csökkentésére, mert ilyenkor az elhúzódó érés miatt a repcét sok olyan káros hatás érheti (szélverés, viharkár, madárkár), ami a magok kipergését okozhatja.
A szert őszi káposztarepcében a repce pergési veszteségének a csökkentésére a becősárgulás, becőérés fenológiai állapotban kell kipermetezni, 1–1,5 liter/hektár dózisban, a várható betakarítás előtt 10–14 nappal (becősárgulás – érés BBCH 82-83), amikor a becők 30 százaléka már érett. Szántóföldi géppel 200–400 liter, légi permetezés esetén pedig 60–80 liter víz felhasználásával érdemes kijuttatni.
A Magro.hu kérdéseire Takács Attila, a Hechta Kft. ügyvezetője, növényvédelmi mérnök válaszolt:
Mi okozza a becők felpattanását?
Az éréskor a becők kiszáradnak. Amennyiben a betakarítás előtt csapadék éri őket, benedvesednek, majd újra kiszáradnak. A becők ezen „mozgás” hatására felnyílnak és a magok kipotyognak. Ezt a hatást tovább erősíti a madárkár és a vihar. Ezek összesen akár 5-30 százalékos termésveszteséget is okozhatnak.
Milyen további fejlesztések várhatóak a ragasztásos technikában?
Sokféle ragasztó van jelen a piacon, és egyre inkább a környezet kímélése kerül előtérbe. Mindez természetesen a szintetikus, műanyag alapú ragasztók rovására.
Hogyan működik a folyamat a gyakorlatban?
Amikor a magok nagyjából fele már barnul, a ragasztót hidas traktorral permetezik ki. Amennyiben deszikkáló szert is használunk, akkor azzal együtt. A ragasztó elsodródás-gátlóként is működik, mert használatával a deszikkáló szert nem viszi el a szél.
A repcével kapcsolatban milyen további kihívásoknak kell megfelelni?
Amikor gond van az állománnyal, repcében sokan használják az Amalgerol nevű növénykondicionáló készítményt. Ősszel esedékes, különleges technológia az Amalgerol és a növekedés regulátorok (tebukonazol hatóanyag) együttes használata. Míg az Amalgerol növekedésre serkenti a repce növényeket, addig a regulátorok csökkentik a hosszanti növekedést. Ezen hatások miatt erőteljesebb, robusztusabb repcenövények fejlődnek, a gyökérnyak megvastagszik, ami növeli a télállóságot.
Mire számítanak az idei repceszezonban és a repce piacán?
A repce piacán bizonytalanok a kilátások. A magyar termés az egyik legalacsonyabb lesz Európában. Most a repce jövedelmezősége az ártól függ, amit az Európa más országaiban betakarított termés mennyisége fog meghatározni.
